Eredmények

Kutatások szerint a tömeges megfigyeléstől visszaszorul az interneten a szólásszabadság. Olvasd el sorozatunk legfrissebb cikkét, amelyből sok mindent megtudhatsz a "hallgatás spiráljáról".

Snowden leleplezései óta az újságírók és írók több kérdésben is öncenzúrát alkalmaznak - márpedig ez csak a jéghegy csúcsa, ami a tömeges megfigyelés "elrettentő hatásait" illeti.

Sorozatunk bepillantást engedett a tömeges megfigyelés, a magánszféra védelme és a demokrácia egyes kérdéseibe. De mi köze ennek a háromnak egymáshoz?

A véleményvezérek elgondolásaiból idővel a társadalmat irányító szabályok válhatnak. Arról is vannak elképzeléseik, jól működnek-e a meglévő szabályok a gyakorlatban: ezt nevezik demokratikus elszámoltathatóságnak. Mi köze ennek a magánszféra védelméhez?

Sorozatunk jelen cikke arról szól, hogy a magánszféra védelme nélkül megcsappanna az új elképzelések és törvények száma. Ettől képesek a véleményvezérek és a társadalmi változások előidézői felkavarni az állóvizet és befolyásolni a közvéleményt.

A magánszféra védelmének köszönhetően megszabadulhatunk a társadalom ellenőrző tekintetétől, ezért vagyunk képesek kritikusan gondolkodni, megkérdőjelezni a társadalmi szabályokat és vitába szállni a kétes elképzelésekkel.

A kormányok folyton azt hangoztatják, hogy akinek nincsen semmi rejtegetnivalója, annak nem kell tartania a tömeges megfigyeléstől. Mitől olyan hatásos ez az amúgy félrevezető és álságos érvelés? És hogyan tudjuk megcáfolni?

A távközlési adatok megőrzését lehetővé tévő törvényt akar hozni idén Németország. A javaslat többek szerint alkotmányellenes, a bírálók azt kifogásolják, hogy túl sok mindenre kiterjedne a digitális ellenőrzés.

A cseh egészségügyi miniszter nyilvántartásba vetetné a pszichés betegeket. Az orvosok és az ügyvédek szerint ebből a populista intézkedésből senkinek semmi haszna nem származna.

A visszás kezdeményezés hatása az előre fizetett telefonkártyákon túl egyéb területekre is kiterjedhet. Például az ingyenes WiFi-hálózatokra csatlakozó állampolgároknak is fel kell majd fedniük a személyazonosságukat; az előre fizetett telefonkártyák mintegy 10 millió felhasználójának a törvény elfogadásától számított 6 hónapon belül regisztrálnia kell, máskülönben megszűnik a szolgáltatásuk; a felhasználók nyilvántartásba vételének feltételei tisztázatlanok: egyebek mellett nem tudni, ki mindenki fér majd hozzá az adatbázishoz, és azt sem, hogy a személyes azonosítószám iktatására miért van szükség.