Az Európai Bizottságot perelik Orbán vejének volt cége ügyében

Az Európai Bizottság ellen indított pert a TASZ segítségével egy magyar civil csoport, egy nagy port kavart korrupciógyanús ügyről szóló jelentés miatt.

A Fidesz 2010 óta tartó kormányzásának egyik leghangosabb korrupciós botránya volt az ún. Elios-ügy. Ennek középpontjában az Európai Unió finanszírozásával zajló közvilágítás-korszerűsítési projektek állnak, amelyeket a korábban Orbán Viktor miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. nyert el.

Nincs semmi látnivaló

A lámpacserék után az érintett települések utcái jóval sötétebbek lettek éjszakánként, de nem ez volt az egyetlen gond. Először az egyik ellenzéki párt, az LMP tett feljelentést négy közbeszerzési pályázat ügyében, a pályázatok műszaki tartalmát ugyanis egy olyan cég bevonásával határozták meg, amelynek tulajdonosa a tendert elnyerő Eliosban is részesedéssel bírt.

Ezután már az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálta a beruházásokat. A 24.hu független hírportálnak kiszivárgott jelentésből az derült ki, hogy 17 pályázatot úgy írtak ki, hogy a feltételeknek csak az Elios Innovatív Zrt., vagy konzorciuma feleljen meg, a lehető legnagyobb költséggel.

Az LMP feljelentése miatt már zajlott a nyomozás, és az OLAF vizsgálata is akkoriban kezdődött, amikor Tiborcz István, Orbán Viktor veje kiszállt az Eliosból, eladva részesedését. Az előbbi nyomozást 2016-ban a magyar rendőrség lezárta azzal, hogy nem talált bűncselekményre utaló nyomot. Az OLAF ugyanakkor 43,7 millió euró uniós támogatás megvonását javasolta, és igazságügyi megkeresést küldött a magyar Legfőbb Ügyészségnek. Az OLAF-jelentés megállapításai miatt is indult nyomozás Magyarországon, de ezt is megszüntették, ismét arra hivatkozva, hogy nem bukkantak bűncselekményre.

Az OLAF kizárólag a magyar hatóságokkal ismertette jelentését. Ennek részleteit a kormány nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, ehelyett végül kapitulált: eldöntötték, hogy a közvilágítási projektek számláit nem nyújtják be az Európai Bizottságnak, a költségeket a magyar adófizetőkre hárították.

Joguk van tudni

A beruházásokban érintett települések lakói magukra maradtak a gyenge közvilágítással. A Budapest melletti Gyálon ez a helyzet a civilek önszerveződésének adott jelentős lökést: a sötétség miatti balesetveszély ellen fellépő polgárok hozták létre az Eleven Gyál nevű csoportot, akik néhány év alatt elérték, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzat is komolyan vegye a problémát.

Mivel az OLAF-jelentésből a magyar közvélemény csak sajtóban kiszivárogtatott részleteket ismer, az Eleven Gyál szeretett volna hozzáférni az uniós csalás elleni hivatal megállapításait tartalmazó teljes dokumentumhoz. Az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottság ezt arra hivatkozva tagadta meg, hogy a jelentéseket kizárólag az érintett országoknak kell kiadniuk, azok maguk dönthetnek a nyilvánosságra hozatalról.

Kaputa Júlia, a TASZ jogásza azonban úgy véli: az európai polgároknak joguk van megtudni, ha a tagállamok kormányai visszaéléseket követnek el az adójukból finanszírozott beruházások során. A szervezet szerint az is lényeges, hogy az OLAF által feltárt visszásságokat érdemi vizsgálat kövesse, ennek elmaradása ugyanis minden EU-tagállamnak azt üzeni, hogy a korrupció miatti számonkérés könnyedén elkerülhető, ha mégse hívják le a forrásokat azokban az ügyekben, amelyekben az OLAF vizsgálódik.