Mi döntjük el: Demokrácia és az EU. Tudjuk-e befolyásolni a döntéseket?

Nem biztos, hogy az Európai Unió a demokrácia tökéletes példája, de attól még demokratikus rendszer és érdemes az erkölcsi támogatásunkra.

A Liberties azon az állásponton van, hogy ha mi, európaiak, elfelejtjük, miért is akarunk demokráciában élni, és mit is jelent a demokrácia, akkor az EU könnyen válhat a populisták martalékává. Ha mi, európaiak, nem szeretnénk tekintélyelvű populisták uralma alatt sínylődni, muszáj meggyőznünk a polgártársainkat arról, hogy bizonyos politikai nézetek csupán demokratikusnak állítják be magukat, viszont nem azok. Ehhez pedig szükségünk lesz érvekre.

#MiDöntjükEl (#WeDecide) sorozatunk célja éppen az, hogy ilyen érvekkel szolgáljon. Az első cikk elmagyarázta, miért nem nevezhetők demokráciának az illiberális rendszerek, a második és a harmadik különféle érvekkel igazolta, miért érdemes támogatni a demokratikus rendszereket, a negyedik rámutatott, miért nem demokrácia a többség uralma, az ötödik pedig kifejtette, hogy a képviseletnek és az emberek által gyakorolt közvetlen befolyásnak egyaránt megvan a helye egy jól működő demokráciában. A mostani a cikkben, amely egyszersmind a sorozat befejező része, arról lesz szó, hogyan, milyen csatornákon keresztül képes befolyásolni a népakarat az EU-s döntéshozatalt.

Először is, az európai polgárok 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament (EP) képviselőit. Az Európai Parlament a Tanáccsal együtt jogalkotási és költségvetési feladatokat lát el. Nagyon is számít, kit delegálunk az EP-be, hiszen egy sor kérdésben, például a gazdaságirányítás, a bevándorlás, a környezetvédelem vagy a közlekedés ügyeiben a két testület egyforma súllyal rendelkezik. Ezen felül a Parlament jelentős mértékben felügyeli a többi uniós intézményt. Például elutasíthatja a költségvetés végrehajtásáról rendszeresen beszámolni kénytelen Bizottság jelentését. A Parlament nevezi ki a Bizottság elnökét, az európai ombudsmant, az Európai Központi Bank elnökét - azaz olyan intézmények vezetőit, amelyek nagyban befolyásolják mindannyiunk életének kereteit. Továbbá megindíthatja a 7. cikk szerinti eljárást olyan tagállamokkal szemben, amelyek lerombolják a demokráciát és nem tartják tiszteletben az Európai Unió alapvető értékeit.

Másodszor, az európai polgárok többféleképpen is hatást gyakorolhatnak az Európai Parlamentre. Adhatunk be például petíciót. Megkérhetjük rá, hogy vizsgálja meg a minket érintő körülményeket, vagy panaszt tehetünk az uniós jog alkalmazását illetően. Tájékoztatást is kérhetünk a Polgárok Kérdései Egységétől a minket érdeklő témákban, illetve megírhatjuk, ha valami aggaszt bennünket. Részt vehetünk a jogvédő szervezetek (mint a Liberties) által szervezett, az Európai Parlament egyes képviselőit megcélzó levélküldő kampányokban, vagy akár személyesen is írhatunk emailt a képviselőinknek.

Harmadszor, megtehetjük, hogy beleszólunk az Európai Bizottság munkájába. Az Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) elnevezésű mechanizmus révén közvetlenül is felkérhetjük rá a Bizottságot, hogy jogalkotási javaslatot tegyen. Ezen kívül arra is megkérhetjük a Bizottságot, emailben küldje meg nekünk az új ütemterveit és a nyilvános konzultációinak az anyagait. A nyilvános konzultációk útján kifejezhetjük a véleményünket az új uniós kezdeményezésekkel vagy a létező politikákkal és jogszabályokkal kapcsolatban. Miután pedig a Bizottság meghallgatott minket, döntött arról, hogyan tovább és véglegesítette, valamint beadta a jogszabályi javaslatát az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, még egy visszajelzési lehetőségünk van. Olyan jogszabályra vonatkozóan is adhatunk visszajelzést, amelyet az EP és a Tanács már elfogadott, viszont a Bizottságnak még lehetőségében áll alakítani a részleteken.

Negyedszer, megkérhetjük az országgyűlésünket vagy a kormányunkat, hogy bizonyos uniós testületeknek adjon elő egy adott álláspontot, vagy gyakoroljon nyomást valamely uniós testületre egy adott kérdéssel kapcsolatban. Erre a célra - megint csak - a levélküldési kampány, a nyilvános konzultáció vagy az országos népszavazás intézménye áll a rendelkezésünkre.

Miért fontos tudnunk ezekről a lehetőségekről? Hogyan védhetjük ki ezekkel, hogy tekintélyelvű populisták martalékaivá váljunk? Vannak, akik amiatt bírálják az EU-t, illetve vonják kétségbe a legitimitását, mert úgy gondolják, hogy a polgárok nem képesek befolyásolni az uniós döntéshozatalt. Ha viszont segítesz abban, hogy ők is értesüljenek mindezekről a lehetőségekről, lehet, hogy kevésbé támogatják majd azokat a politikai erőket, amelyek magukat a demokrácia bajnokainak beállítva küzdenek az antidemokratikus Brüsszel ellen.

Mindebből persze még nem következik, hogy az Európai Unió a demokrácia tökéletes példája volna, amely már jobb nem is lehetne. Ez így nem igaz. Az azonban igen, hogy demokratikus rendszer, amely érdemes az erkölcsi támogatásunkra. Ezért fontos, hogy együttesen megpróbáljuk még jobbá tenni, aminek az a módja, hogy rendszeresen tájékoztatjuk a különböző intézményeket arról, amit szeretnénk. Valamint, hogy május 23-a és 26-a között olyan pártra adjuk le a szavazatunkat, amelyik kiáll a demokráciáért.

Kíváncsiak volnánk a véleményedre. El fogsz menni szavazni az európai választásokon? Hogyan kívánsz részt venni az uniós döntéshozatalban? És miért? Írj hozzászólást a Facebook posztunkhoz, oszd meg a gondolataidat velünk és olvasóinkkal! És nézd meg Szavazz az értékekre - 2019-es választáskövetőnket!