Szavazz az értékekre - 2019-es választáskövető

Készítettünk egy választáskövetőt, amelyikből kiderül, az európai parlamenti képviselők hányad része tekinthető értékellenesnek, melyik frakciókhoz tartoznak, és várhatóan milyen eredménnyel szerepelnek majd a választásokon.

Ez tehát a #Vote4Values (szavazz az értékekre) választáskövetőnk. Vészesen közelegnek az európai parlamenti választások. Előreláthatólag növekedni fog az értékellenes képviselőcsoportok és pártok képviselőinek száma, a közvéleménykutatásokból viszont úgy néz ki, a helyek 29%-ánál nem tudnak majd többet szerezni. Ettől még nem tudhatjuk biztonságban az alapvető értékeinket. Az Európai Parlamentnek mind a négy nagy képviselőcsoportjában találhatók olyan pártok, amelyek nem tartják tiszteletben az alapvető értékeket és emiatt meggyűlt a bajuk az EU-val. Ha ezeknek az értékellenes pártoknak sikerülne megtartaniuk a befolyásukat, nem valószínű, hogy az EU továbbra is kiállna majd az alapvető értékeink mellett. Összeállítottunk egy választáskövetőt, amelyikből kiderül, mely frakciókhoz tartoznak ezek a pártok és várhatóan milyen eredménnyel szerepelnek majd a választásokon. A választáskövető azt is megmutatja, milyen értékpárti koalíciók hozhatók létre, amennyiben a frakciók hajlandónak mutatkoznának arra, hogy megszabaduljanak a kétes elemektől. Végül pedig felvázoljuk, milyen értékellenes koalíciók jöhetnek létre, ha a legfőbb képviselőcsoportok együttműködnének értékellenes frakciókkal és pártokkal.

A választáskövetőhöz a Politico Európai választásokkal kapcsolatos poll of polls (felmérések felmérése) weboldaláról nyertük az adatokat, melyek rendszeresen frissülnek.

Ha eddig nem tetted volna, olvasd el a választáskövetőhöz írt bevezetőnket és nézz bele az Európai Parlement működését megmagyarázó kalauzunkba is!

Áprilisi frissítés

Ha azért nyitottad ki az oldalt, hogy megnézd, milyen változások történtek a cikk feltöltése óta, itt dióhéjban összefoglaljuk, mire jutottunk a február 4-én, március 4-én, március 29-én és április 23-án közzétett adatokból kiindulva. Továbbra is három lehetőség nyílik egy értékpárti koalíció létrejöttére, mely többséget is alkothat, amennyiben az egyes frakciók hajlandók megszabadulni az értékellenességet képviselő tagjaiktól. És ezután is fennáll annak az elméleti lehetősége, hogy az értékellenesek koalíciója alkot majd többséget, ennek esélyei nemigen változtak. Ugyanakkor Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökjelöltje a Bizottság élére, egy áprilisi televíziós vitában kizárta annak a lehetőségét, hogy az EPP szövetséget kössön a szélsőjobboldallal.

Legutóbbi frissítésünk óta leginkább politikai fejlemények történtek. Először is úgy néz ki, Nagy-Britannia is részt vesz majd az európai parlamenti választásokon. Mi mindenesetre továbbra is azt vesszük figyelembe, hogyan nézne ki nélküle az Európai Parlament, mivel még ha választanak is majd új képviselőket a britek, ezek feltehetőleg nem ülnek majd sokáig az Európai Parlamentben. Olvasóinkat ugyanakkor nyilván érdekli, hogyan befolyásolja majd a számokat Nagy-Britannia részvétele a választásokon. Emiatt egy külön Brexit nélküli választáskövetőben fogjuk majd latolgatni, milyen hatással lehet a brit európai parlamenti képviselők jelenléte a lehetséges értékpárti és értékellenes koalíciók létrejöttére.

Másodszor, eltűnt a színről a két értékellenes képviselőcsoport, az ENF és az EFDD. Az olasz Salvini új képviselőcsoport létrehozásán fáradozik, amelyiknek Népek és Nemzetek Európai Szövetsége (EAPN) a neve. Várhatóan ide tömörül majd az ENF tagjainak nagy része, néhány EFDD-tag és talán még páran az ECR képviselői közül. Erről a két változásról még lesz szó az alábbiakban illetve a módszertani írásunkban.

A harmadik fejlemény, hogy egyre több szó esik arról, hogy az Európai Parlament valamennyi centrista frakciójába is beférkőztek kétes elemek. Az Európai Néppárt hosszan tárgyalta a Fidesz tagságát, amelyet márciusban a belső vizsgálat lezárultáig fel is függesztettek. Ugyanakkor nem zárták ki a Fideszt. Megkérdőjelezhető egyébként egy ilyen belső vizsgálat indokoltsága, hiszen különféle független európai és ENSZ-hez kötődő szakértői testületek, valamint magának az Európai Parlamentnek a jóvoltából éppen elég tényszerű bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, milyen mértékű törvénysértéseket követett el a Fidesz-kormány. A S&D frakció is bejelentette, hogy egy júniusban várható formális döntésig "befagyasztja" a román tagpártjával való együttműködést. Az ALDE képviselőcsoport ugyancsak a román tagjának kizárását javasolja, amiről szintén júniusban szavaznak majd.

Vagyis az értékellenes pártok kizárásának megvitatására legfeljebb majd a választások után kerülhet sor, amiből az szűrhető le, hogy a frakcióknak a méret a lényeg, nem pedig az alapvető értékek képviselete. Így, hogy csak a választási eredmények ismeretében hozzák meg ezeket a döntéseket, a képviselőcsoportok fel tudják majd mérni, hány képviselőjükbe kerülne és mennyire rengetné meg a képviselőcsoportnak a többi frakcióval szembeni pozícióját a tagpárt kizárása. Ráadásul semmi jelen annak, hogy a S&D meg akarná fegyelmezni a máltai és a szlovák tagpártjait, vagy hogy az ALDE fellépést fontolgatna a cseh tagpártjával szemben. A Brexit jó alkalmat teremthet majd a problémás tagok helyzetének újbóli megvitatására. A választások és a Brexit közötti időszakot a képviselőcsoportok kihasználhatják arra, hogy még azelőtt megszabaduljanak az értékellenes tagpártjaiktól, mielőtt 705-re csökkenne az Európai Parlament képviselőinek száma.

Jelenleg így oszlanak meg a helyek az Európai Parlamentben

Kezdjük azzal, hogyan állnak most a dolgok. Az első ábra az Európai Parlament jelenlegi összetételét mutatja, a 2019-es választások előszobájában. Most tehát 751 képviselő van, az Egyesült Királyság delegáltjaival együtt. Az ábrán látszik, hogyan helyezkednek el a képviselők a Parlamentben, politikai beállítottságuk szerint a jobboldaltól a baloldalig. Az ábra alatti táblázatból kiderül, összesen hányan ülnek egy-egy frakcióban. A képviselőcsoportok neve melletti számok azt mutatják, hány fővel rendelkeztek 2019 január végén a fontosabb frakciók.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

Jelenleg hol ülnek az értékellenességet képviselők az Európai Parlamentben?

Ezen a második ábrán az látszik, hogyan néz ki most az Európai Parlament. Az értékellenességet képviselőket feketével emeltük ki.

Továbbolvasom

Az EFDD és az ENF a szélsőjobboldalon tehát egyöntetűen feketék. Ugyanakkor itt-ott elszórva a többi képviselőcsoport soraiban is látszanak még fekete pöttyök. Az ábrán balról jobbfelé haladva ezek a következők:

  • A balközép S&D frakcióban 3-an ülnek a máltai Partit Lubristától (PL), 10-en a román Partidul Social Democrattól (PSD), és 4-en a szlovák SMER párttól.
  • A centrista ALDE képviselőcsoportban a Cseh Köztársaságban működő ANO pártnak és a román ALDE pártnak (a nála nagyobb Partidul Social Democrat koalíciós partnerének) 2-2 képviselője foglal helyet.
  • A jobbközép EPP-ben a magyarországi Fidesz 11 képviselője ül.
  • A jobboldali, euroszkeptikus ECR frakcióban a lengyelországi PiS (Törvény és Igazság) párt 14 képviselőjét látjuk.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

Ha kíváncsi vagy rá, melyik frakcióhoz tartoznak az országod politikai pártjai, kattints erre a linkre. Itt rákereshetsz az EU bármelyik nemzeti pártjára, vagy írd be valamelyik párt nevét, és megtudod, az Európai Parlament mely képviselőcsoportjának tagja.

Továbbolvasom

A fenti ábra világosan megmutatja, hogy az Európai Parlament négy nagy frakciója közül egyik sem mentes az olyan nemzeti pártoktól, amelyeket az EU kérdőre vont vagy elítélt amiatt, mert megsértették az alapvető értékeket. Különböző gondok származhatnak abból, ha egy képviselőcsoporthoz ilyen értékellenes pártok tartoznak, mégpedig amiatt, mert a frakciók általában összezárnak, hogy megvédjék azokat a tagjaikat, akiket bírálat ért. Akkor is így van ez, ha olyan alapvető értékek betartásáról van szó, amelyeket az Európai Parlamentnek törvényes kötelessége megvédeni.

Az EPP például tagszervezete iránti lojalitásból a határozatok felpuhításával és a 7. cikk szerinti eljárás elindítására tett kísérletek meghiúsításával hosszú évekig igyekezett oltalmat nyújtani a magyarországi Fidesznek az Európai Parlamentben. A 7. cikk szerinti eljárás a Tanácsban ülő miniszterek elé tárja az illető ország ügyét, amelyikre azután különféle szankciókat róhatnak ki rá. Egy ilyen szavazás során ítélték el nemrég Andrej Babiš cseh miniszterelnököt korrupció vádjával. Az ALDE (Liberális) képviselőcsoport többsége viszont a hatérozat ellen szavazott, hogy megvédjék a Babiš vezetette cseh tagpártjukat, az ANO-t. A balközép S&D képviselőcsoportnak már vegyesebb az előélete. Legtöbb képviselője az alapvető értékek védelmében román és szlovák tagpártjaik elítélésére szavazott, Málta esetében azonban főként tartózkodtak. Március végén pedig egy Máltáról és Szlovákiáról szóló szavazáson a frakció főként a két ország kormányának bírálata mellett foglalt állást.

A nemzetközi nyomás, főként, ha az EU gyakorolja, nagyon hatékony tud lenni abban, hogy egy kormányt rábírjon, változtasson a viselkedésén. Úgyhogy, ha egy képviselőcsoport védelmébe vesz egy olyan kormányt, amelyik semmibe veszi az alapvető értékeket, azzal valójában azt teszi lehetővé, hogy az illető kormány teljeskörűbben és gyorsabban bonthassa le azokat az alapvető biztosítékokat, amelyek az adott országot modern európai demokráciává teszik. Ez pedig nem csak a szóbanforgó ország állampolgáraira nézve kellemetlen, hanem mindannyiunkat egyaránt sújt annál fogva, hogy a többi vezetőt és pártot is szabálysértésre ösztökéli, hiszen tudják, úgysem kell következményekkel számolniuk. Így azután más EU-s országokra is átterjed a baj.

Az Európai Parlament csak úgy tudná hatékonyan megvédeni az alapvető értékeket, ha mindegyik képviselőcsoport hajlandó volna megróni, fegyelmezni vagy, ha kell, kizárni a tagjai sorából a kétes elemeket. Cikkünk mostani frissítéséből kiderül, hogy történtek is ilyen irányú lépések az EPP-ben, valamint a S&D és az ALDE képviselőcsoportokban.

Hogyan festenek majd a dolgok a választások után?

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a mostani közvéleménykutatások alapján hogyan néz majd ki az Európai Parlament a választások után. Látható, hogy az új parlamentnek kevesebb képviselője lesz - a Brexit miatt ugyanis 751-ről 705-re csökken a számuk. Úgy döntöttünk, továbbra is azt szemléltetjük, hogy nézhet ki majd Nagy-Britannia nélkül az Európai Parlament. Ugyanis, még ha részt vesznek is a britek a választásokon, feltehetőleg ezután hamarosan távozni fognak az EU-ból. A brit képviselők nélkül 705-en ülnek majd a parlamentben. Amennyiben viszont érdekel, mennyit számít Nagy-Britannia részvétele a választásokon, lentebb külön elemezzük a kérdést. Ha pedig tudni szeretnéd, honnan szedtük az adatainkat, kattints ide!

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

Kinek romlik, kinek javul, és kinek nem változik a helyzete?

Továbbolvasom

Kinek romlik a helyzete? Ha ezt az ábrát összevetjük azzal, amelyik a mostani helyzetet mutatja, látható, hogy a jobbközép EPP és a balközép S&D frakció vélhetőleg rengeteg helyet fog veszíteni - de még így is a két legnagyobb képviselőcsoport marad. Valószínűleg a Zöldek is kevesebb képviselővel rendelkeznek majd.

Kinek nem változik a helyzete? Úgy tűnik, a szélsőbalos GLUE-NGL frakció ugyanakkora marad, mint volt. A jobboldali, euroszkeptikus ECR feltehetően veszít majd helyeket. Figyelembe kell venni azonban, hogy 21 Egyesült Királyság-beli képviselő távozik majd a Brexit miatt a frakcióból. Az ECR bejelentette, hogy két új pártot fogad a soraiba: az egyik a francia Debout la France-t, a másik a holland Fórum a Demokráciáért. Úgyhogy a Brexit utáni méretét tekintve az ECR összességében ugyanekkora marad vagy akár nagyobb is lesz egy kicsivel.

Kinek javul a helyzete? A Liberálisok (ALDE) csoportja várhatóan nőni fog - főként annak köszönhetően, hogy valószínűleg csatlakozni fog hozzá Macron pártja (a La République en Marche), és talán a neve is megváltozik, de még nem tudjuk, mire. Az ENF helyébe új képviselőcsoport került, mégpedig az olasz Salvini által gründolt EAPN, amely feltehetően beszippantja majd az ENF frakció nagy részét, valamint a szintén megszűnt EFDD néhány tagját.

És mi az, ami még nem tudható? Az EFDD tehát eltűnik a színről, mint frakció, a tagjainak egy része pedig várhatóan az ENF helyébe lépő EAPN-hez csatlakozik majd. Az olaszországi 5 Csillag Mozgalom új frakciót kíván alakítani, csakhogy egyelőre nem tudja teljesíteni ennek a feltételeit, mivel nem rendelkezik elég EU-s tagállamból való kellő számú európai parlamenti képviselővel hozzá. Ezért ezeket a képviselőket az "újak" illetve a semelyik frakcióhoz sem tartozó "függetlenek" közé soroltuk.

Közelebbről nézve ezt hozza a választás az értékellenességet képviselők számára

A következő ábrán feketével jelöltük az értékellenes pártokat és képviselőcsoportokat, hogy jobban kiütközzön, mire számíthatnak. Szeretnéd megismerni a részleteket?

Továbbolvasom

Balról jobbra haladva ezt láthatjuk:

  • A balközép S&D frakcióban a máltai Partit Lubristának (PL) (3 helyett) 4, a román Partidul Social Democratnak (PSD) (10 helyett) 9, és a szlovák SMER pártnak (4 helyett) 3 képviselője lesz.
  • A centrista ALDE képviselőcsoportba (2 helyett) 6 jön majd a cseh ANO pártból és (2 helyett) 4 a román ALDE pártból.
  • A jobbközép EPP-ba (11 helyett) 13-at delegál majd a magyarországi Fidesz.
  • A jobboldali, euroszkeptikus ECR-nek (14 helyett) 23 képviselője lesz majd a lengyel PiS (Törvény és Igazság) pártból.
  • Látszik továbbá, hogy a Salvini által kezdeményezett EAPN 71 képviselővel rendelkezik. Ez a képviselőcsoport gyakorlatilag az ENF-et váltja fel (amelynek a mostani Európai Parlamentben 36 képviselője van). Az EFDD úgy, ahogy van, eltűnt a színről, a tagjai közül pedig páran úgy nyilatkoztak, hogy az EAPN-hez csatlakoznak majd. A többieket a "függetlenek - újak - 5 Csillag Mozgalma" klaszterbe helyeztük. Ez nem egy képviselőcsoport, noha az ide tartozó képviselők egy része valószínűleg kísérletet tesz majd frakció létrehozására.
Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

A választásokat követően és azután, hogy a britek elhagyják az EU-t, várhatóan 124-ről 133-ra ugrik majd az értékellenességet képviselők száma, ami a 705 hely alig több mint 17,5%-át teszi ki. A gyakorlatban azonban ez több képviselőt jelent. Az európai parlamenti képviselőknek van még három olyan típusa, amelyekkel eddig nem számoltunk.

Ők a "függetlenek", az új pártok tagjai, valamint a korábban az EFDD képviselőcsoporthoz tartozó olasz 5 Csillag Mozgalom új kezdeményezése.

Továbbolvasom

Azoknak a pártoknak a tagjait, amelyek egyik frakcióhoz sem tartoznak, nevezik "független" képviselőknek az Európai Parlamentben. A parlament mostani összetételét tekintve itt található róluk egy felsorolás. Néhányan közülük olyan pártok tagjai, amelyek feltehetően értékellenesnek minősülnek. Ilyen a görög Arany Hajnal, a magyarországi Jobbik és a német NPD.

Vannak olyan új pártok, amelyek most először indulnak a választásokon és még nem jelentették be, hogy bármelyik képviselőcsoporttal megegyeztek volna a csatlakozást illetően. Ezeknek a pártoknak legalább is egy része, például a spanyol Vox, szintén valószínűleg értékellenesnek számít.

Végül új frakció létrehozásán fáradozik az olasz 5 Csillag Mozgalom, mely korábban az EFDD képviselőcsoport tagja volt. Az EFDD-t tudományos elemzés alapján (erről a módszertani cikkünkben olvashatsz) az "értékellenesek" közé soroltuk. Azt egyelőre nem tudni, hogy az új csoportosulást is ebbe a kategóriába helyezik-e majd a szakértők.

A közvéleménykutatások mostani állása szerint az új parlamentben a "függetlenek - újak - 5 Csillag Mozgalom" klaszterbe összesen 72-en tartoznak majd. De még ha mindannyiukról az derülne is ki, hogy értékellenes pártok tagjai, az értékellenességet képviselők hányada akkor is alig éri majd el a 29%-ot. Márpedig valószerűtlen, hogy ezzel kellene számolni, mivel ebben a klaszterben vannak olyan pártok is, amelyeknek nem értékellenes a beállítottságuk.

Mi volna, ha az értékellenesek önállósulnának és új képviselőcsoportot vagy "szuperfrakciót" hoznának létre az Európai Parlamentben?

A következő két ábra azt teszi átláthatóbbá, mi lenne, ha az értékellenes pártok úgy döntetének, a jövőben együtt kívánnak működni. Nevezzük őket "értékellenes szakadároknak".

Az első ábrán az látszik, hogyan alakulna a helyzet, ha az EPP, a S&D, a Liberálisok (ALDE) és az ECR értékellenes képviselői kilépnének a frakciójukból és új képviselőcsoportot alakítanának.

Továbbolvasom

A félreértések elkerülése végett: az értékellenes szakadárok csoportja a saját kitalációnk - nem tudunk olyan törekvésről, hogy valóban készülnének ilyen formáció megteremtésére. Azt kívánjuk bemutatni, mi történne, ha mégis így alakulna a helyzet, hiszen van rá esély. Az értékellenes szakadárok szomszédságában ott találjuk az ENF-et gyakorlatilag felváltó EAPN-t. Mindkét képviselőcsoportot feketére színeztük, de ha kurzort az ábra alatti pártnevek fölött mozgatjuk, kiderül, melyik csoportosuláshoz tartoznak a fekete pöttyök.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

A következő ábra pedig azt mutatja, hogy nézne ki az Európai Parlament, ha az értékellenes szakadárok összeállnának az EAPN-vel, hogy közösen létrehozzanak egy értékellenes szuperfrakciót. Ez megintcsak egy hipotézis: nem tudunk olyan törekvésről, hogy valóban ilyesmire készülnének.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

Milyen értékpárti koalíciók hozhatók létre?

Mint azt fentebb taglaltuk, ha a képviselőcsoportok változatlanok maradnak, mindegy, hogyan lépnének koalícióra egymással, sehogyan sem dőlhet el a helyzet az alapvető értékek védelmében. Arra vagyunk tehát kiváncsiak, milyen lehetőségei vannak az olyan koalíciók létrejöttének, amelyek képesek volnának megvédeni az alapvető értékeinket. Ehhez megnézzük, milyen értékpárti koalíciókat hozhatnának létre a frakciók akkor, ha kizárnák a soraikból az értékellenes képviselőiket.

Továbbolvasom

A tisztánlátás végett: egyetlen kivételtől eltekintve az alább bemutatott koalíciós lehetőségek azon a feltételezésen alapulnak, hogy az egyes frakciók megszabadulnak az értékellenes képviselőiktől. Annak a lehetőségét is megvizsgáljuk, létrejöhet-e egy értékellenes koalíció. Annyit előre elárulunk: a számok alapján ez megtörténhet.

Egy (a britek távozása után) 705 fős parlamentben 353 hellyel lehet többséget szerezni. Ekkor egy szavazatnyi különbség jelenti hajszállal több mint 50%-os többséget. Azt már tudjuk, hogy az EPP és a S&D a dolgok mostani állása szerint már nem tudja együttesen átlépni az 50%-os küszöböt. A következő ábra azt mutatja meg, hogy ha kizárnák az értékellenes képviselőiket, még sokkal távolabb kerülnének attól, hogy többséget alkothassanak.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

A közvéleménykutatások szerint, ha a S&D és az EPP kizárnák az értékellenességet képviselőiket, csak egy vagy több másik képiselőcsoporttal együttműködve alkothatnának többséget. Ám a frakciók közül nem akármelyik segítene abban, hogy a helyek több mint felét megszerezhessék. Ez a három kombináció például nem biztosítana többségi koalíciót:

Ha mindegyikük hajlandó volna kizárni az értékellenességet képviselő tagjaikat, pusztán egyetlen olyan háromfrakciós értékpárti koalíció képzelhető el, amelyik többséget jelentene: az EPP, a S&D és a Liberálisok (ALDE) együttese. Egy ilyen koalíció hozzávetőlegesen összesen 371 képviselővel számolhatna, így körülbelül 18 fővel volnának többen az értékpárti képviselők az Európai Parlamentben. Ezt mutatja meg az alábbi ábra.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

A következő kép egy másik lehetséges értékpárti koalíciót ábrázol, ahol az EPP, a S&D, a Zöldek és a szélsőbaloldali GUE-NGL állna egymással össze, és így összesen 381 képviselővel rendelkeznének, ami 28 fős többséget jelentene.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

Az alábbi ábrán pedig az látszik, hogy ha a Zöldek-EFA is csatlakozna az EPP, S&D és ALDE alkotta koalícióhoz, még nagyobb volna az értékpárti többség. Így összesen 421 képviselővel rendelkeznének, ami több mint 68 fős többséget jelentene.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

Annyi világosan látszik, hogy az EPP nélkül nem képzelhető el értékpárti többségi koalíció.

Továbbolvasom

Egy GLUE-NGL, S&D, Zöldek-EFA és ALDE (mínusz értékellenes képviselők) alkotta értékpárti koalíció például kevesebb mint 300 képviselővel rendelkezne.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

Egy értékpáráti zöld-baloldali koalíció, amelyikben a S&D, a Zöldek-EFA és a GLUE-NGL venne részt, még távolabb kerülne attól, hogy többséget alkothasson.

Milyen értékellenes koalíciók alkothatók?

Az értékellenes képviselők és frakciók önmagukban ugyan nem alkotnak többséget, ám nem kizért, hogy együttműködjenek más képviselőcsoportokkal.

Továbbolvasom

Országos szinten már láttunk ilyet, például amikor a jobbközép osztrák ÖVP koalícióra lépett a szélsőjobbos FPÖ-vel. Az Európai Parlamentben az ÖVP a jobbközép EPP képviselőcsoporthoz tartozik, míg a FPÖ az értékellenes ENF frakció tagja. Ha ugyanez a helyzet megismétlődik az Európai Parlament szintjén, megeshet, hogy létrejön egy értékellenes koalíció.

Amióta Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökjelöltje a Bizottság élére nemrég egy televíziós vitában kizárta ezt a lehetőséget, nem látszik valószínűnek, hogy létrehoznának egy értékellenes koalíciót. Ettől függetlenül felvázoljuk a két szóba jöhető lehetőséget. Amennyiben az EPP és az ECR együttműködésre lépne a most alakult EAPN frakcióval, az EPP és az ECR feltehetőleg nem zárná ki a soraiból az értékellenes képviselőket. Ám ha összeáll ez a három frakció, akkor sem tud többséget szerezni. A mostani közvéleménykutatások alapján 302 képviselőjük lenne, 51-gyel kevesebb, mint amennyi a többséghez kell.

Továbbolvasom

Egy ilyen koalícióval még az a probléma is felmerül, hogy az EPP és az ECR frakciókban egymással rivális lengyel politikai erők találhatók. A jelenlegi lengyel kormánypárt az ECR, a lengyel ellenzéki párt pedig az EPP tagja, és ádáz ellenfelei egymásnak. Ha tehát az EPP és az ECR koalícióra lépnének egymással, a lengyel ellenzéki párt minden bizonnyal kilépne az EPP-ből (és a mostani közvéleménykutatások szerint körülbelül 17 helyet vinnének magával).

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

A következő ábra azt mutatja be, mi történik, ha az EPP, az ECR és az EAPN összeáll az ALDE és a S&D értékellenes képviselőivel. Képviselőik összlétszáma így 328-at tenne ki, ami a mostani adatok alapján 25 fővel kevesebb, mint amennyi a többséghez kellene.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

Az adatok mögött felmerül pár olyan körülmény, amelyik a gyakorlatban megakadályozhatná egy ilyen koalíció létrejöttét.

Továbbolvasom

Felvethető, hogy nem valószínű, hogy a balközép S&D 16 értékellenes képviselője csatlakozna egy olyan koalícióhoz, amelyikhez centrista, balközép és szélsőjobboldali pártok tartoznak. Valamint, hogy a lengyel ellenzéki párt otthagyná az EPP-t, ha az leállna az ECR-ben ülő politikai ellenfelével, és így a konzervatív-értékellenes koalíció mindössze 292 képviselővel számolhatna. Másfelől viszont elképzelhető, hogy a "független", más pártokba tartozó, valamint az 5 Csillag Mozgalom által kezdeményezett új frakcióban ülő értékellenes képviselők megnyerésével sikerülne annyira felduzzasztani ezt a létszámot, hogy végül többséget alkossanak. Úgyhogy amennyiben az EPP mégis hajlandó volna leállni értékellenes pártokkal, mé gmindig lehetséges volna, hogy egy Konzervatív-Értékellenes koalíció többségre tegyen szert.

Még ha nincs is nagy valószínűsége annak, hogy létrejöjjön egy ilyen Konzervatív-Értékellenes koalíció, attól még nem tudhatjuk biztonságban az értékeinket. Ahogy azt fentebb tárgyaltuk, a legnagyobb probléma, hogy a képviselőcsoportok nem hajlandók száműzni a tagjaik közül az értékellenes pártokat. És mivel ezek a pártok növekvő befolyásra tesznek szert a saját frakciójukon belül, elérhetik, hogy az összeálljon az EAPN-vel vagy az 5 Csillag Mozgalom alakította bármiféle képviselőcsoporttal, hogy meghiúsítsák az értékek védelmére törekvő szavazásokat.

Továbbolvasom

Az Európai Parlament a ténylegesen leadott szavazatok többsége alapján hoz döntéseket. Vagyis nem kell hozzá 353 képviselő, hogy végrehajtsák vagy meghiúsítsák a szavazást, ha néhányan távolmaradnak vagy tartózkodnak a szavazáson. Nem nehéz például elképzelni, hogy az ALDE, a S&D vagy az EPP soraiban helyet foglaló értékellenes pártok az egész frakciót rávegyék, hogy szavazzon az alapvető értékek védelmében hozandó intézkedések ellen. És ha még az EAPN is vagy az 5 Csillag Mozgalom által létrehozott bármilyen képviselőcsoport is csatlakozik hozzájuk, bénító többségre is szert tehetnek. Hacsak a többi képviselőcsoport nem hoz létre egy egységes, fegyelmezetten fellépő frontot velük szemben. Ami persze nem könnyű az Európai Parlamentben. Ahogyan azt írtuk, az EPP és a S&D frakcióban ülő értékellenes pártok ereje egyre csak növekszik, mivel ugyanennyi vagy még több képviselővel rendelkeznek majd, miközben maga a képviselőcsoport kisebb lesz. Ami az ALDE-t illeti, bár ez a frakció nagyobb lesz, az értékellenes képviselőinek száma is emelkedni fog és így arányaiban növekedni fog az értékellenesek tábora.

És mi a verdikt?

Amennyiben az Európai Parlament kész arra, hogy a kötelezettségének megfelelően megvédje az alapvető értékeinket, a képviselőknek el kell szakadniuk attól, hogy az eddigi pártstruktúrában gondolkodjanak. Ehhez azonban rád is szükség van, kedves szavazó.

Továbbolvasom

Minden uniós tagállam és EU-s intézmény alapvető kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a jogállamiságot, a demokratikus pluralizmust és az alapvető jogokat. Az ilyen kötelezettségek felül állnak a politikán. Azt mutattuk itt be, hogy az Európai Parlamentet alkotó politikai csoportoknak lehetőségükben áll olyan módon együttműködni egymással, hogy megvédhessék ezeket az értékeket. Ám arra is megvan a lehetőségük, hogy semmibe vegyék a kérdést, vagy éppen olyan koalíciót hozzanak létre, amelyik veszélyezteti ezeket az alapvető értékeket. Reméljük, hogy úgy is, mint szavazónak, sikerült áttekinthetőbbé tennünk, milyen a pozíciója annak a pártnak, amelyikre készülsz leadni a voksodat. Ne feledd: itt mindig megnézheted.

Ha tudni szeretnéd, honnan szedtük az adatainkat, mi alapján döntöttünk úgy, hogy egyik vagy másik párt vagy frakció értékellenes, vagy bármilyen más kérdésed volna, olvasd el a #Vote4Values módszereket taglaló cikkünket!


További informácók:

Mi az Európai Parlament szerepe, és miért olyan fontos? Innen megtudhatod.

Mit értünk "értékellenesség" alatt és honnan szedjük az adatainkat? Íme a módszertani ismertetőnk

Lehetséges, hogy ez lesz az eddigi legfontosabb EP választás. Hogy miért? Nézd meg a videónkat!

Töltsd ki a kvízjátékunkat, amelyikből kiderül, miért olyan fontos, hogy szavazz az EP választásokon.