Tech & Rights

Mi döntjük el: Miért akarunk demokráciában élni? 1. rész

Bár egyre fokozódik a tekintélyelvűség és a populizmus, azért még mindig elég erős a demokrácia iránti elkötelezettség. De vajon érdemes-e egyáltalán támogatni a demokráciát? És ha igen, miért? Mi szól amellett, hogy demokráciában éljünk?

by Orsolya Reich

Alapvetően kétféle okunk van arra, hogy demokráciában akarjunk élni. Az egyik, hogy azt reméljük, a demokrácia majd segít elérni, amit szeretnénk. Például, hogy viszonylag jómódú legyen a társadalmunk. Az efféle okoskodást nevezik a demokrácia instrumentális igazolásának. A másik típusú indoklás az, hogy a célkitűzéseinktől függetlenül a demokrácia erkölcsileg vonzó. Mint amikor az ember nem azért vesz meg egy nagy festményt, mert jól megy a nappali falszínéhez, hanem azért, mert izgalmas gondolatot fejez ki, vagy mert a művész rendkívül jól ragadja meg az emberi érzelmeket. Ezt nevezik belső érvnek.

Jelen cikkben pár lehetséges instrumentális igazolást vonultatunk fel. Nem mondjuk meg, melyiket kellene elfogadnod - ha egyáltalán -, ugyanakkor érdekelne bennünket a véleményed.

Írj hozzászólást a Facebook posztunk alá, vitasd meg velünk és más olvasókkal, milyen okok hozhatók fel amellett, hogy demokráciában akarjunk élni.

Van, aki azért támogatja a demokráciát, mert szerinte a demokratikus politikai közösségek lehetővé teszik, hogy jobbak legyünk. Azért jó nekünk a demokrácia, mert aki demokráciában él, általában nagyobb autonómiával rendelkezik, hiszen egy ilyen rendszerben hajlamosabbak vagyunk gondolni a közjóra, valamint a közös döntéshozásban való részvétel arra készteti az embert, vegye tudomásul az érdekek és a nézetek közötti különbségeket. Ebből a szempontból kevésbé mondhatók szerencsésnek a tekintélyelvű rendszerekben élők, mivel koránt sincs annyi lehetőségük a személyiségük fejlesztésére.

Mások amiatt támogatják a demokráciát, mert úgy gondolják, ez a legjobb döntéshozatali módszer, mivel segít abban, hogy helyes döntéseket hozzunk. Még ha önmagunkban buták vagyunk is, együttesen már okosak lehetünk. Fura elképzelés, ugye? Hát igen. Mégsem teljesen őrültség. Mondjuk rád sötétedik az erdőben, és el kell döntened, jobbra fordulj-e vagy balra, hogy eljuss a hegyi kunyhóhoz. 51%-os eséllyel találod el a helyes utat. Mielőtt ugyanis útnak indultál, még egyszer, utoljára ránéztél a térképre, de tényleg csak sebtiben, és a tájékozódási érzéked bizony elég satnya. Ugyanez vonatkozik a kirándulócsapatod többi tagjára. Bármelyikőtök kapja is a feladatot, hogy találja el a helyes utat, 100 esetből 49-szer a medvékkel volnátok kénytelenek tölteni az éjszakát. Ámde, ha szavazásra bocsátjátok a kérdést, máris jóval kedvezőbbek az esélyeitek. Elég nagy csoport esetén (mondjuk, ha tízezren vagytok, még ha ez kissé szokatlan is egy ilyen túrán), bár egyénileg 51%-os valószínűséggel tudjátok megmondani, merre kellene menni, a szavazás eredményeként már 99,99%-os pontossággal fogjátok eltalálni a helyes utat. Nem viccelek. Ha nem hiszed, hogy így van, itt ellenőrizheted.

Persze egy társadalomban jóval bonyolultabb kérdéseket kell eldönteni, mint, hogy melyik utat válasszuk a kereszteződésben. Egy csomó esetben nem lesz több mint 50%-ban igazunk. A legtöbbször nem csak két eshetőség közül kell választanunk. És a társadalmi problémáinknak feltehetően nem pusztán egyetlen helyes megoldása létezik, hanem több, eltérő megoldási mód, amelyek különféle kockázatokkal és előnyökkel járnak a társadalom különböző csoportjai számára. Ezzel együtt sokan úgy gondolják, hogy a nehézségek ellenére is egy demokráciának, az egyéb fajta kormányzati modellekhez képest, jobbak az esélyei arra, hogy igazságos törvényeket hozzon.

Olyanok is vannak, akik az általa biztosított, láthatólag általánosan magasabb színvonalú anyagi jólét okán támogatják a demokráciát. Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász és filozófus például rámutatott, hogy "egyik független és demokratikus országban, ahol lényegében sajtószabadság van", sem fordult még elő jelentős éhínség. Mégpedig azért nem, mert egy demokráciában a politikai elit érdekelt abban, hogy figyelembe vegye a társadalom tömegeinek érdekeit és szükségleteit.

A demokrácia tehát valószínűleg jó eszköz bizonyos célok elérésére. De vajon tényleg csupán eszköz ilyen-olyan célok szolgálatában? Nem lehetséges-e, hogy önmagában is értékes? Ha kíváncsi vagy a demokrácia belső igazolásaira, a jövő héten is látogass el az oldalunkra és olvasd el sorozatunk következő cikkét!

#WeDecide