A választások után az értékellenesek még inkább sakkban tartják a politikai főáramot

Az Európai Parlament kellős közepén tovább erősödtek a főbb képviselőcsoportokba tartozó értékellenes pártok. Ugyanakkor az új parlamentben is lehetőség nyílik különféle értékpárti koalíciók létrehozására.

Habár a tekintélyelvű populisták korántsem kerültek többségbe, nehéz lesz ezután az EU-nak megvédeni a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat. Mégpedig azért lesz nehéz, mert az Európai Parlament kellős közepén tovább erősödtek a főbb képviselőcsoportokba tartozó értékellenes pártok.Továbbra is lehetőség nyílik különféle értékpárti koalíciók létrehozására, ám csak akkor, ha a képviselőcsoportok hajlandók megszabadulni a kétes elemeiktől és pártvonalakat átlépve összefogni egymással. A Brexitre várva a képviselők végre egy kis levegőhöz juthatnak, hogy ezt meg is tegyék.

Ahogyan Szavazz az értékekre - 2019-es választáskövetőnkben megjósoltuk, az értékellenes pártok erőre kaptak a politikai fősodorban. Magyarán: mindhárom legnagyobb frakcióban ülnek értékellenes pártok, és ezeknek a választások következtében megnövekedett a saját képviselőcsoportjukra gyakorolt hatalmuk, befolyásuk.

Ha kíváncsi vagy, mit értünk értékellenesség alatt, itt megnézheted, milyen módszereket alkalmaztunk. Tudni szeretnéd, milyen hatást gyakorol az életünkre az új Európai Parlament? Itt megtalálod az EP-tel kapcsolatos alapvető tudnivalókat.

Az alábbi ábra az Európai Parlament összetételét mutatja meg a választások után. A számok a Politico európai választásokra vonatkozó, május 27-i Poll of Polls adataira támaszkodnak. Ebben 6 országból a végeredmények, 19 országból a még nem végleges eredmények, valamint 2 országból az országos exit polls eredmények szerepelnek. Az értékellenes pártok képviselőit fekete pöttyökkel jelöltük.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

Hogyan növekedett meg az értékellenes pártoknak a saját, főáramba tartozó képviselőcsoportjukra gyakorolt befolyása?

Ahhoz, hogy az EU-t akadályozzák az alapvető értékeink megvédésében, az értékellenes európai parlamenti képviselőknek nem kell többséget alkotniuk, ha egyszer belülről is nyomást gyakorolhatnak a nagyobb frakciókra. Márpedig az értékellenes pártoknak megnövekedett a saját képviselőcsoportjukon belüli hatalma. Számszerűen többen lettek a képviselőik és/vagy nagyobb hányadot képviselnek, sőt van, ahol ők lettek a legnagyobb párt a saját frakciójukon belül. Az egyes főárambeli képviselőcsoportokat nézve a következőképpen alakult a helyzet:

  • Jobbközép EPP. Az előző Európai Parlamentben az EPP-n belül 5,1%-ot képviselt a Fidesz, azaz 216-ból 11 helyet foglaltak el fideszes képviselők. Az EPP most 34 képviselőt veszített, a Fidesz azonban plusz két helyhez jutott. A Fidesz most 182-ből 13 helyet birtokol, aminek köszönhetően 7,1%-ra nőtt az EPP-n belüli arányuk. A saját képviselőcsoportjukban a (29 fős) német, a (18 fős) lengyel és a (14 fős) román delegáció után ők lettek a 4-dik legnagyobb párt, míg azelőtt a 7-dikek voltak.
  • Balközép S&D. A S&D képviselőcsoportnak 185 képviselője volt az előző Európai Parlamentben. A benne ülő három értékellenes párt együttesen 17 helyet birtokolt, ami 9,2%-os hányadot jelentett a frakción belül. Ezek a (3 hellyel rendelkező) máltai Partit Luburista, a romániai Partidul Social Democrat (10 hellyel) és a szlovák SMER párt voltak (utóbbi 4 hellyel). A teljes S&D képviselőcsoport majdnem 40 képviselőt veszített, miközben értékellenes pártjai körülbelül ugyanakkorák maradtak, amekkorák voltak (a román PSD kapott csak egy hellyel kevesebbet). Ennélfogva a három párt együttesen a frakció 10,8%-át teszi most ki. Ha összetartanak és egymás védelmére kelnek, csupán a (20 fős) spanyol és a (19 fős) olasz delegáció múlja őket felül a S&D berkeiben.
  • Liberálisok ALDE. A cseh ANO párt és a román ALDE 2-2 hellyel rendelkezett a korábbi parlamentben, azaz az ALDE képviselőcsoport 69 képviselőjéből 4-et ők delegáltak, így 5,8%-ot képviseltek a párton belül. Mint az várható volt, a cseh ANO párt 2-ről 6-ra növelte a képviselői számát. Ám a közvéleménykutatások eredményeivel szemben a román ALDE párt egyáltalán nem szerzett helyet a mostani választásokon. Az ALDE csoport képviselőinek száma összesen 110-re emelkedett. Az ANO párt így körülbelül ugyanakkora (5,5%-os) hányadot képvisel most, mint amekkorát az előző parlamentben a két értékellenes párt együttvéve. Méretének növekedése mellett az ANO párt most az ötödik legnagyobb önálló párt az ALDE-ben, míg korábban a frakció kisebb pártjai közé tartozott.
  • Jobboldali, euroszkeptikus ECR képviselőcsoport. Az előző Európai Parlamentben a lengyelországi PiS (Jog és Igazság) pártnak 14 helye volt (22,2%-ot tett ki) a 63 képviselővel rendelkező ECR képviselőcsoportban. Most 26 képviselőjük van, miközben az ECR már csak 59-cel rendelkezik, ezáltal 44%-ra nőtt a frakcióbeli arányuk. Így körülbelül ötször akkorák, mint a sorban utánuk következő párt az ECR csoporton belül. A PiS azelőtt a brit Konzervatív párt után a frakció második legnagyobb pártja volt.

Úgy tűnhet, csekély mértékűek az eltérések. Csakhogy ahhoz pont elég nagyok, hogy az értékellenesek erős befolyást gyakorolhassanak a saját frakciójukra, és ennélfogva arra is, mit tesz vagy nem tesz az EU. Korábban mind a négy képviselőcsoport a védelmébe vette legalább is némelyik értékellenes tagpártját az uniós bírálatokkal szemben. Most pedig, hogy ezek a pártok megerősödtek és megemelkedett a státuszuk, csak romlani fog a helyzet.

Hogyan akadályozhatják az értékellenes pártok az alapvető értékek megóvását célzó uniós törekvéseket

Az értékellenes pártok nagyobb befolyásra tettek szert, így inkább rá tudják venni a saját képviselőcsoportjukat arra, hogy tegyenek keresztbe az általuk nem kedvelt alapvető értékek óvását célzó uniós intézkedéseknek. Nemrég például olyan jogszabályt fogadott el az Európai Parlament, amelynek értelmében az EU felfüggesztheti a széleskörű korrupciós ügyletekbe bonyolódott vagy a bírák politikai ellenőrzés alá vonását megkísérlő kormányoknak folyósított pénzbeli támogatást. Ilyen intézkedést a jövőben nehezebb lesz elfogadtatni, mégpedig amiatt, mert valamelyik értékellenes párt olyan nyomást gyakorolhat a teljes képviselőcsoportra, hogy az végül nem fogja megszavazni. Ha belegondolunk, hogy Salvini EAPN csoportja, a (PiS befolyása alatt álló) ECR képviselőcsoport és az a frakció, amelyik az olasz 5 Csillag Mozgalomból alakul majd ki ugyancsak ellenezni fogja az ilyen típusú intézkedéseket, ennyi bőven elég lesz ahhoz, hogy végképp meghiúsítsák az ilyesféle intézkedéseket.

Szeretnél többet tudni az EAPN és az ECR csoportokról, valamint az 5 Csillag Mozgalomról? Itt elolvashatod a módszertani cikkünket. Tudni szeretnéd, milyen hatást gyakorol az életünkre az új Európai Parlament? Itt megtalálod az EP-tel kapcsolatos alapvető tudnivalókat.

A közvetlen közeljövőben ez azt jelentheti, hogy az EU (többéves pénzügyi keret vagy TPK néven ismert), a következő hét évre szóló költségvetési tervének egyes részei alul lesznek finanszírozva. Az értékellenes pártok például arra használhatják a befolyásukat, hogy ne kapjon pénzt az EU-n belül működő jogvédő és demokráciapárti csoportok számára létrehozott új uniós alap. Az EU-nak szándékában állt továbbá létrehozni egy olyan ellenőrző rendszert, amelyik azt vizsgálná, a tagállamok kormányai mennyire teljesítik a demokrácia, a jogállam és az alapjogok tiszteletben tartását illető kötelezettségeiket. Az ilyen irányú erőfeszítések is kárba veszhetnek. Ezen kívül az Európai Parlament gyakorlatilag képtelen lesz aktiválni a 7. cikk szerinti eljárást. Ezt a mechanizmust, mely arra szolgál, hogy ne hagyja a kormányoknak megtámadni az alapvető értékeket, nemrég Magyarország és Lengyelország ellen vetették be. A mostani Európai Parlamentben lehetetlen lesz az alkalmazása, hiszen ehhez kétharmados többségre volna szükség, nem elég, ha a képviselők egyszerű többsége megszavazza.

Hogyan alakíthatók értékpárti koalíciók az Európai Parlamentben

Ám nem szükségszerű, hogy mindez bekövetkezzen. Hiszen óriási, körülbelül 70%-os többséget alkotnak az olyan pártok képviselői, amelyek névleg támogatják az olyan alapértékeket, mint a demokrácia, a jogállam vagy az alapvető jogok. Az értékeink védelmében muszáj, hogy a pártvonalakat átlépve működjenek együtt, aminek egyetlen módja, ha kivetik magukból az értékellenes pártokat és azután lépnek koalícióra egymással.

A főbb képviselőcsoportoknak nincsen veszíteni valójuk azzal, ha megszabadulnak a kétes elemeiktől, mivel egyik frakciónak sincsen önmagában annyi képviselője, hogy egyedül kormányozhasson. Bármi történjék is, mindenképpen koalíciót kell kötniük. És ha kizárják a soraikból az értékellenes pártokat, úgy is elegen lesznek ahhoz, hogy többséget alkothassanak.

Három értékpárti koalíciót vázolunk fel, amelyek akkor hozhatók létre, ha az EPP, a S&D és az ALDE hajlandók kizárni a soraikból az értékellenes pártokat.

A legcsekélyebb többséggel rendelkező koalíció az EPP-S&D-ALDE alkotta Nagy-Liberális Koalíció volna 404 képviselővel, ami 28 fős többséget jelent.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

Ennél nagyobb volna az EPP-S&D-Zöldek-GUE/NGL összetételű Szuper Nagy Koalíció, mely 406 képviselővel rendelkezve 30 fős többséget hozna.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

A legnagyobb pedig az EPP-S&D-Zöldek-ALDE képviselőcsoportokat magában foglaló Nagy/Zöldek Plusz Koalíció volna, amennyiben 471 hellyel, összesen 95 fős többséggel rendelkezne.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.

Hogyan befolyásolja mindezt a Brexit?

Nem állnak rendelkezésre pontos számok azzal kapcsolatban, mekkorák lesznek a képviselőcsoportok, amikor az Egyesült Királyság már nem lesz az EU része, ami várhatóan októberben következik be. Többről van szó annál, mint hogy egyszerűen kivonjuk az összesből a brit képviselők számát. Az Egyesült Királyság 73 parlamenti helyét ugyanis szétosztják a többi uniós ország között aszerint, mennyire növekedett meg a lakosság azóta, hogy évekkel ezelőtt először szétosztották a helyeket a tagállamok között. Nagyjából az a helyzet, hogy az EPP és az EAPN valamelyest növekedni fog, az ALDE, a S&D és a Zöldek-EFA képviselőcsoport pedig valamivel kisebb lesz.

A választásokat megelőző közvéleménykutatások adatai alapján készült kétféle, Brexit előtti és utáni számítás azt mutatja, hogy a fent vázolt három koalíció közül még bármelyik megvalósulhat.

Amiatt, hogy elhúzódik a britek kilépése az EU-ból, előfordulhat, hogy az új Európai Parlament később kezdi meg a munkát, mégpedig két okból:

Egyrészt azért, mert a késedelem miatt átütemeződhetnek a bizottsági meghallgatások. Az új Bizottság tagjainak kiválasztásához a biztosoknak meghallgatásokon kell részt venniük az Európai Parlamentben. Ezután a parlament megszavazza, jóváhagyja-e az összes új biztosból álló gárdát úgy, ahogy van. Mivel a brit képviselők várhatóan pár hónap múlva távoznak, előfordulhat, hogy az Európai Parlament elhalasztja a biztosok meghallgatását. Ellenkező esetben a brit képviselők egy olyan EU-t működtető Bizottság összetételébe szólnának bele, amelyiknek már nem része az Egyesült Királyság kormánya és európai parlamenti képviselői.

A Brexit másrészt hatással lehet arra, hogyan oszlanak meg az erőforrások és a hatalom a képviselőcsoportok között. Az Európai Parlamentben mindegyik frakciónak van saját költségvetése, joga bizonyos pozíciók betöltéséhez az Európai Parlament bizottságaiban, és a pontjai alapján törekedhet rá, hogy vezető szerepet játsszon a törvényhozásban. Ezek a javak a méretük szerint oszlanak meg a frakciók között. Ismét csak amiatt, mert az Egyesült Királyság várhatóan öt hónapon belül távozik az EU-ból, az Európai Parlament esetleg úgy fog dönteni, a jogosultságok kiosztásával inkább megvárja a Brexitet.

Egy Brexit nyújtotta lehetőség

Akár jól is elsülhet ez a késedelem: az Európai Parlament frakcióinak így több idejük jut rá, hogy kialkudjanak valamilyen koalíciós megállapodást. Mondjuk, az EPP, a S&D és az ALDE elég időt kap ahhoz, hogy megegyezzenek egymással abban, még azelőtt kizárják a soraikból az értékellenes pártokat, hogy az új Parlament megkezdené a munkát. A Fidesz EPP-beli, és a román SPD S&D-beli tagságáról például már rögtön a választások után dönteni kellett volna a képviselőcsoportoknak. A frakciók megtehetik, hogy az értékellenes pártok kizárását szabják annak feltételéül, hogy részt vesznek-e valamilyen koalícióban.

CODEBOX