"Szavazz az értékekre" választáskövető módszerek

Mit értünk "értékellenesség" alatt és milyen adatokra alapozzuk az ezzel kapcsolatos megállapításainkat? Az alábbiakban a #Vote4Values (szavazz az értékekre) választáskövető módszereit taglaljuk.

Mit értünk "értékellenesség" alatt?

Amikor egy ország csatlakozni kíván az EU-hoz, be kell bizonyítania, hogy rendelkezik bizonyos intézményekkel, például szabad sajtóval, szabadon működő jogvédő és demokráciapárti csoportokkal, vagy független bíróságokkal. A kormányoknak azt is igazolniuk kell, hogy az ország törvényei garantálják ezeknek az alapvető értékeknek az érvényesülését, így például rendelkezik a szólásszabadságot és az egyenlő bánásmódot biztosító alkotmánnyal. Ezek a normák alkotják az európai országok közös értékeit, az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke értelmében létrehozásakor ezekre alapították az EU-t.

Amikor értékellenes pártokról vagy politikai frakciókról beszélünk, azokra a csoportosulásokra gondolunk, amelyeknek a programja vagy a tevékenysége a jogállamiság, a pluralisztikus demokrácia és/vagy az alapvető jogok lerombolására irányul. Jogállamiságnak nevezzük, amikor a nemzeti bíróságok függetlenek, nem állnak politikusok befolyása vagy ellenőrzése alatt, hatalmukban áll gyorsan és hatékonyan a polgári szabadságjogok védelmére kelni, és a politikusok valamint a közhatóságok körében nem dívik a korrupció.

Demokratikus pluralizmusról akkor beszélhetünk, amikor a választások szabadok és függetlenek, létezik szabad és független újságírás, az emberek pedig szabadon szerveződhetnek és vehetnek részt békés tüntetéseken. Alapvető jogoknak hívjuk az olyan szabadságjogokat, mint a szólásszabadság, a tüntetés vagy a magánélet védelmének joga, illetve a kisebbségek és a történelmileg kirekesztett csoportok esetében az egyenlő bánásmódhoz való jog.

Mi alapján tekintettünk értékellenesnek valakit?

Annak eldöntéséhez, hogy valamely nemzeti párt tiszteletben tartja-e az alapvető értékeket, megnéztük, hozott-e már a tárgyban az adott ország kormányát illetve vezetését megcélzó határozatot az Európai Parlament. A mostani ciklusban (2014-2019) a következő országok vezetését illették ilyesféle határozatokkal: Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Málta, Románia és Szlovákia.

Továbbolvasom

Azt is megnéztük, hogy az adott politikai csoportot úgy tartják-e számon a szakértők, mint amelyik ellenzi az alapvető értékeket. Ennek alapján soroltuk az ENF és az EFDD képviselőcsoportokat az értékellenesek közé. A szóban forgó frakciókat ugyanis "bevándorlásellenesnek", "radikális jobboldalinak" és "tekintélyelvűnek" tartják a szakértők, mivel ellenzik a pluralista demokráciát, a kisebbségek és az egyenlőség védelmét, valamint a kormányzást tekintve rendpártinak mondhatók és emiatt indokolatlanul korlátozzák az alapvető jogokat. Lásd például itt és itt.

Április közepe óta úgy néz ki, hogy megszűnik a két szélsőjobboldali frakció, az ENF és az EFDD. Matteo Salvini, akinek a Lega nevezetű pártja benne volt az ENF-ben, most Népek és Nemzetek Európai Szövetsége (EAPN) néven megpróbál egy szélsőjobboldali populista pártokból álló, új képviselőcsoportot alkotni. Az új frakció még toborozza a tagjait, de annyi máris látszik, hogy végül idekerül majd az ENF tagságának jelentős része, az EFDD némelyik tagpártja, valamint azok, akik az ECR frakcióhoz tartoznak, vagy azt állították, ide fognak csatlakozni. Mivel az EAPN az ENF helyébe kerül majd és hasonló beállítottságú pártokat fog bevonni, őket is az értékellenesek közé soroltuk.

Új képviselőcsoportot létrehozásán fáradozik az olasz 5 Csillag Mozgalom, csakhogy nincsen még meg hozzá az előírt kellő számú tagállamból származó elegendő mennyiségű képviselője. Az 5 Csillag Mozgalom jelenleg az EFDD frakció tagja, akárcsak Nigel Farage Brexit pártja. Emiatt, úgy tűnik, az EFDD sem marad meg. Ezért az EFDD maradékát az 5 Csillag Mozgalommal együtt összeraktuk az "újakkal" és a "függetlenekkel". Egyelőre nem soroltuk az így létrejövő, képviselőcsoportnak még nem tekinthető "újak - függetlenek - 5 Csillag" klasztert az értékellenesek közé. Olyan pártok is idetartoznak, amelyek (még) nem csatlakoztak egyik frakcióhoz sem. Ugyanakkor fontos tudni, hogy feltehetően "értékellenesnek" nevezhető pártok képviselői foglalnak majd benne helyet.

Lássuk tehát az értékellenes politikai frakciók és pártok teljes listáját:

  • A 2019-2024 közötti Európai Parlament egy frakciója: a Népek és Nemzetek Európai Szövetsége (EANP). A 2019-2024 közötti Európai Parlament két képviselőcsoportja: a Nemzetek és Szabadság Európája és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciók
  • A balközép S&D-ban helyet foglaló máltai Partit Luburista (PL), a román Partidul Social Democrat és a szlovák SMER párt
  • A centrista Liberálisok (ALDE) képviselőcsoportjában a cseh ANO párt és a román ALDE párt (a balközép Partidul Social Democrat kisebb koalíciós partnere)
  • A jobbközép EPP-ben a magyarországi Fidesz
  • A baloldali euroszkeptikus ECR soraiban a lengyel PiS (Törvény és Igazság) párt.

Olykor más olyan nemzeti pártokat is megemlítünk, amelyek bizton nevezhetők értékellenesnek. Ezek a (görög) Arany Hajnal, a (magyarországi) Jobbik, a (német) NPD és a (spanyol) Vox. A szakértők "radikálisoknak" vagy "szélsőjobboldaliaknak" szokták titulálni ezeket a pártokat, ami alatt azt értik, hogy szintén "bevándorlásellenesek" és "tekintélyelvűek". Lásd például itt, itt és itt.

Honnan szedjük az adatainkat, és mi van a Brexittel?

Az Európai Parlament weboldalát használtuk annak megállapításához, mekkorák jelenleg a különféle politikai csoportosulások, és hány értékellenes párt képviselői található a soraikban. Arra vonatkozóan, hogy a választások után várhatóan mekkorák lesznek az egyes frakciók, a Politico európai választásokkal kapcsolatos poll of polls (felmérések felmérése) országos közvéleménykutatások eredményeit összesítő, rendszeresen frissített nyilvános adatbázisát vettük alapul.

Továbbolvasom

Április 1-e óta a Politico Poll of polls-a olyan adatokat is közöl, amelyek alapján látható, hogyan néz majd ki az Európai Parlament, ha Nagy-Britannia is részt vesz a választásokon. Amennyiben így lesz, a következő Európai Parlamentnek 705 helyett 751 képviselője lesz.

Ugyanakkor mi továbbra is azt nézzük, hogy fest majd az Európai Parlament, miután Nagy-Britannia távozik az EU-ból. Amiatt döntöttünk így, mert ha választanak is képviselőket a britek, Nagy-Britannia valószínűleg hamarosan kilép az EU-ból, és így 705 lesz az Európai Parlament képviselőinek száma. Azaz a britek részvétele a szavazáson nagyon rövid ideig érezteti majd a hatását.

Miért 705?

Nagy-Britanniának 73 képviselője ül az Európai Parlamentben. A tagállamok a lakosságuk arányában delegálhatnak képviselőket az Európai Parlamentbe. A tervek szerint a britek távozásával az üresen maradó helyek egy részét továbbosztják olyan országoknak, ahol az elmúlt években megnövekedett a lakosság.

A Politico európai választásokkal kapcsolatos poll of polls adatai nem bontják tovább különféle nemzeti pártok tagjaira az európai parlamenti képviselőket. Az EU-szinten egyazon politikai frakcióban található pártok képviselőinek egy része esetleg valamely értékellenes nemzeti párt kötelékeibe tartozik, míg másik részük nem. Ez a helyzet a S&D és az ALDE frakció román, az ECR frakció lengyel, és az ALDE frakció cseh tagjaival. Ezekben az esetekben részletesebb adatok híján úgy kezeltük a Politico 2019-es európai választásokkal kapcsolatos poll of polls adatait, hogy számításba vettük, a frakciók tagjai között lehetnek olyanok is, akik valójában nem törnek lándzsát az értékellenesség mellett. Ha szeretnéd megtudni, hogyan végezte a felméréseket a Politico a poll of polls-hoz, nézd meg a weboldalukat, ahol elmagyarázzák, milyen módszerekkel dolgoztak.

Honnan tudható, melyik frakcióba lépnek majd be az egyes nemzeti pártok?

Kiinduló feltételezésünk szerint a politikai frakciók nagyjából a mostanihoz hasonló összetételűek maradnak. Külön jeleztük azokat az eseteket, amikor egy frakció már bejelentette, hogy új tagpártot fogad a soraiba, köszönhetően annak, hogy választáskövetőnkhöz a Politico poll of polls adatait használjuk, amelyek között ilyesmi is szerepel. Ez történt például az ECR képviselőcsoport (amelyikhez egy francia párt, a Debout la France csatlakozott) és az ALDE frakció esetében (amelyik Macron La Republique En Marche pártját készül befogadni). Választáskövetőnk most a Politico európai választásokkal kapcsolatos poll of polls 2019 április 23-i adatainak megfelelően mutatja be a frakciók összetételét.

Továbbolvasom

Persze további fordulatokra is sor kerülhet a különböző országokban, amelyek eredményeképpen megváltozhat, ki melyik frakcióhoz tartozik. Például, ha a jobbközép EPP olyan koalíciót hoz létre, amelyiknek az ECR is része, előfordulhat, hogy az EPP-ből kilépnek a lengyel képviselők. Amiatt lehet erre számítani, mert a lengyel kormánypárt az ECR, míg a lengyel ellenzéki párt az EPP tagja. A két párt között olyan mély az ellentét, hogy nem valószínű, EU-szinten együtt akarnának működni.

Azt sem könnyű előre látni, mit tesznek majd az új pártok illetve a független EP-képviselők. Például, ha létrejön egy konzervatív, értékellenes koalíció, lehetséges, hogy az értékellenesnek tartott pártok által delegált EP-képviselők egy része csatlakozni kíván hozzá, illetve valamely frakcióhoz, amelyik tagja a koalíciónak. Az is lehet, hogy újabb értékellenes programmal rendelkező pártok, mint amilyen a spanyol Vox, már a választások után akarnak majd csatlakozni valamelyik meglévő frakcióhoz. Ahol szóba jöhet az ilyesmi, ott említést tettünk az efféle lehetőségekről.

További informácók:

Mi az Európai Parlament szerepe, és miért olyan fontos? Innen megtudhatod.

Mit értünk "értékellenesség" alatt és honnan szedjük az adatainkat? Íme a módszertani ismertetőnk

Lehetséges, hogy ez lesz az eddigi legfontosabb EP választás. Hogy miért? Nézd meg a videónkat!

Töltsd ki a kvízjátékunkat, amelyikből kiderül, miért olyan fontos, hogy szavazz az EP választásokon.