Kínosan érinti a román civil szervezeteket, hogy a kormány célba vette a polgári szabadságjogokat

Talán Ceaucescu megbuktatása óta nem volt akkora tüntetés Romániában, mint idén év elején. Most azonban a puszta fennmaradásukért kénytelenek küzdeni a civil szervezetek.

Akárcsak a magyar, a lengyel és még néhány EU-s ország kormánya, most a román igyekszik jogszabályokkal szigorítani a nem-kormányzati szervezetek tevékenységét. Ha a parlament megszavazza az előtte heverő számos törvénytervezetet, lényegesen csorbulni fognak a nyilvánosság tiltakozáshoz és a kormány felelősségre vonásához fűződő alapvető jogai. Hiába kezdődött ígéretesen az idei év a civil társadalom szempontjából, most minden eddiginél fontosabb, hogy a román társadalom éberen őrködjön a polgári szabadságjogok felett.

A nép az úr

Január elején a Sorin Grindeanu vezette új kormány sürgősségi eljárással gyorsította fel egy rendelet elfogadását, amelyik bizonyos vonatkozásokban eltörli a kormányhivatalnokok által elkövetett visszaélések büntethetőségét. A kormány továbbá javaslatot tett a büntető törvénykönyv módosítására, hogy a 200 000 lejnél (kb. 43 500 eurónál) alacsonyabb összegű sikkasztások esetén ne induljon eljárás visszaélés miatt.

A rendeletet hivatalosan a románi börtönök túlzsúfoltságával indokolták, ugyanis az országban járványszerűen terjedő állami korrupció következtében sok hivatalnokot csuktak már le. Csak tavaly 30 magas rangú köztisztviselőt, köztük egykori minisztereket és a központi bank alelnökét ítélték el korrupció vádjával. A nyilvánosság és a jogvédők azonban a rendeletet és a btk. módosítását egyaránt ügyetlen kísérletnek tartják a korábbi bűncselekmények miatt elítélt politikusok tisztázására, illetve a védelmükre jövőbeli korrupciós vádakkal szemben.

A jogszabályi módosításokra fel Bukarestben és más városokban azonnal hosszan tartó, jól szervezett tiltakozásokra került sor. Civil szervezetek tízezreket vittek az utcára, a tömeg napokon át tüntetett. Nicolae Ceaucescu megbuktatása óta nem volt akkora tiltakozás, mint február 5-én Bukarestben, ahol több mint félmillióan követelték a kormány lemondását.

A kormány nyomban reagált: a rendeletet még aznap visszavonták, február 8-án pedig bizalmatlansági szavazást tartott a kormány ellen a Parlament. A kormány megúszta, de csak épp hogy: a szavazáson a kormánypárti képviselők egytől egyig tartózkodtak, és emiatt az ellenzéki szavazatok aránya nem érte el a szükséges 50 százalékot.

Veszélybe kerültek a szabadságjogok

A sikeres tiltakozások hatására mintha a román politikusok nagy része rádöbbent volna a civil társadalom erejére. Kétségkívül kiderült, hogy a nép képes felelősségre vonni a kormányt. Ettől annyira berezeltek az illetékesek, hogy egyre-másra nyilatkozgatnak és hoznak törvényeket a polgári szabadságjogok és a civil szervezetek szabadsága ellen.

A rendelet visszavonását követő héten Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter arra figyelmeztette a kitartóan erőt demonstráló tüntetőket, hogy egy bizonyos törvény értelmében a szülők nem vihetik magukkal a gyermekeiket nyilvános tiltakozásokra.

A szintén PSD-s Arges Catalin Radulescu a tüntetések tetőpontján kijelentette, hogy a rendőrségnek vízágyúkat kellene bevetnie a tiltakozókkal szemben. Azt is hozzátette, hogy még megvan a forradalom idején beszerzett AKM gépfegyvere, amit szívesen használna a tüntetők ellen.

A puszta szólamoknál azonban hosszabb távú károkat okoznak a jogszabályi kezdeményezések. Márciusban egy olyan törvényjavaslat került a Szenátus elé, amelyik három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné az "alkotmányos rend akadályoztatására" irányuló bármely kísérletet. Ez a jogszabály gyakorlatilag törvénytelenné tenne mindenfajta nyilvános tiltakozást, mint amilyen a februári is volt. A javaslat szerencsére még a törvényhozás útvesztőit járja és akár meg is akadályozható, hogy törvényerőre emelkedjék.

Az idei talán legriasztóbb javaslat egy olyan törvénytervezet, amelynek alapján minden olyan civil szervezetet bezáratható lenne, amelyik nem tesz közzé évente kétszer jelentést a működési költségeiről. A június elején előterjesztett javaslat egy hasonló jellegű magyarországi törvény mintájára készült (amelyik pedig az orosz példát követi). Eszerint a több mint 24 000 eurós külföldi támogatású civil szervezeteknek "idegen ügynökökként" kell nyilvántartásba vetetniük magukat.

Küzdelem a fennmaradásért

A költségvetési beszámolókkal kapcsolatos javaslatra heves válasz érkezett a román civilektől. Az ország számos jól ismert szervezete, köztük a Liberties tagszervezete, az APADOR-CH, nyilvános levélben tiltakozott a törvénytervezet ellen és arra kérte a képviselőket, ne szavazzák meg azt. A nyomásgyakorlásnak köszönhetően nyár utánra halasztották a jogszabály ügyét.

Talán abban a reményben, hogy idővel észhez térnek a képviselők, külföldről nemigen reagáltak a tervezetre, amely azért nem kerülte el Brüsszel figyelmét. Áprilisban az európai parlamenti Zöld frakció és az EFA tagjai nyilatkozatban figyelmeztettek rá, hogy a román kormány "be akarja szűkíteni az állampolgárok és civil szervezetek jelenleg élvezett szabad mozgásterét". Amennyiben a kormány ismét előveszi az említett törvényjavaslatokat, fontos, hogy még határozottabb és szélesebb körben támogatott válaszokra lehet majd számítani az EP részéről.

Nagy jelentőségük van a civil szervezetek rágalmazásával szembeni hatásos nyilvános állásfoglalásoknak, ugyanis az ilyen támadások annál is több veszélyt hordoznak, mint hogy nyilvánvalóan csorbítják a jogainkat. Amikor a politikusok kirohanásokat intéznek a civil szervezetekkel szemben vagy akár fenyegetik a támogatóikat, azzal mintegy azt jelzik, hogy elnézik a velük szembeni erőszakot. Láttuk már, mi történik olyan EU-s országokban, amelyek kormánya kifejezésre juttatta, hogy nem szívlelheti a polgári szabadságjogokat. Példa erre egy szlovák civil aktivista 2016 szeptemberi politikai indíttatású bántalmazása vagy egy LMBT-jogokat védő lengyel csoportosulás irodájának kifosztása idén júniusban.

Romániában máris mutatkoznak ezekhez hasonló tünetek: júniusban megvertek egy férfit, aki a bukaresti Pride-felvonulásra tartott éppen, csak, mert az LMBT zászló szivárványszíneibe öltözött. Amikor nyílt erőszakkal fenyegetőznek a politikusok, ezzel hallgatólagos beleegyezésüket adják ahhoz, hogy mások végrehajtsák az általuk propagált erőszakos cselekedeteket.

Nem kizárt, hogy a parlament nyári szünete után ismét napirendre tűzik az említett törvénytervezetet. Év eleji sikerük folytán a jogvédők a nyilvánosság előtt elszámolni nem kívánó politikusok támadásának kereszttüzébe kerültek. Miként más EU-s országokban, most Romániában is újfajta küzdelemnek néznek elébe a civilek, amelyet a saját túlélésükért, valamint a demokrácia és a jogállamiság fennmaradásáért kénytelenek folytatni.