Komoly sikert ért el kedd este a Liberties és számos, az EU tagországaiban működő jogvédő szervezet. Az Európai Parlament Állampolgári Bizottsága ugyanis elfogadta azt az elképzelést, hogy új uniós pénzalapot létesítsenek a demokráciáért és a jogokért küzdő, EU-n belüli csoportok finanszírozására. A Bizottság 25 fős többséggel, 5 nem szavazat ellenében elfogadott határozatában felszólította az Európai Bizottságot, hozza létre az 'Európai Értékek Eszközt'.
A Liberties először 2015-ben vetette fel a pénzalap ötletét, amely azóta egyre szélesebb támogatottságot nyert különféle jogvédő csoportok, az EU Alapjogi Ügynöksége, az EU igazságügyért felelős biztosa, Vera Jourova, valamint mind több európai parlamenti képviselő részéről.
Olvasd el a Liberties javaslatát az Európai Értékek Eszköz létrehozásáról!
Az EU több százmillió eurót spendíroz a határain kívül működő demokráciapárti és jogvédő csoportok anyagi támogatására. Számos uniós finanszírozási program létezik, amely az EU alapvető értékeit Európán kívül előmozdító szervezeteknek nyújt segítséget. Közülük a legfontosabb, az Európai Eszköz a Demokráciáért és az Emberi Jogokért, hét év alatt 1,3 milliárd eurót biztosított ilyen célokra. A jogok és a demokrácia tagállamokon belüli védelmére és előmozdítására azonban szinte semmit sem költ az EU. Ezért az európaiak kénytelenek egyes országok vezetése, így a norvég, az izlandi és a lichtensteini kormány, valamint filantróp alapítványok által biztosított támogatásra hagyatkozni, ha hazai pályán kívánják felvirágoztatni a jogokat és a demokráciát. Az EU-nak is be kellene már szállnia, bizonyos összeget fordítva az EU és az európaiak által elfogadott értékek megerősítésére.
A jogvédő és demokráciapárti szervezetek Európa-szerte számos nehézséggel küszködnek: csökken az anyagi támogatottságuk, rágalomhadjáratot indítanak ellenük, megfojtják őket a bürokratikus terhekkel. Magyarországon és Lengyelországban a legsúlyosabb a helyzet, mivel a kormány itt teljesen megszüntette az aktivisták állami finanszírozását. Ezen felül a magyar kormány olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek lehetetlenné teszik, vagy legalább is korlátozzák a külföldről érkező támogatást. Írországban is hasonló nehézségeket támasztanak a hatóságok a civil szervezkedés elé. Magyarországon és Lengyelországban, ahogy Bulgáriában, Olaszországban és Romániában is, a politikusok és a kormányközeli média rágalomhadjáratot indított az emberi jogok védelmezői ellen. Ha pedig elvész az aktivistákba vetett bizalom, nem kapnak adományt, és senki sem figyel majd oda arra, amit mondanak. Ilyen intézkedésekkel próbálják meg elhallgattatni a kormánnyal szembeni kritikát, amely pedig a kiegyensúlyozott demokratikus vitakultúra nélkülözhetetlen része.
Az Európai Értékek Eszköz életbevágóan fontos szerepet játszhatna az EU egészében elharapódzó autoriter tendenciák megfékezésében. A múlt hétvégén lezajlott magyarországi választások eredménye is igazolja, hogy egy autoriter kormány el tudja annyira torzítani egy demokratikus rendszer működését, hogy hatalomban maradhasson. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a Fidesz nemigen veszíthetett volna a választásokon. Magyarországon alig maradt tere a kiegyensúlyozott vitának illetve a kormány bírálatának. A közmédia a kormány propagandagépezetévé vált, a magánkézben lévő média orgánumok is szinte egytől egyig a kormány szolgálatában állnak. A kritikának pedig ára van: a kormány 2016-ban elintézte, hogy megszűnjön a legnagyobb baloldali napilap, miután az a kormány korrupciós ügyeivel foglalkozó cikket közölt. Ezen kívül 2013 óta folyamatosan zaklatja az emberi jogokért, a demokráciáért és a jogállamiságért küzdő civileket. A választásokat ellenőrző nemzetközi szervezetek a mostani és a 2014-es választásokat is tisztességtelennek tartják, egyrészt, mert a kormánypárt érdekei szerint újrarajzolták a választási körzethatárokat, másrészt mivel a Fidesz állami forrásokból (nem csak pártkasszából) finanszírozta a választási kampányt. Vegyük ehhez még hozzá az ellensúlyt jelentő politikai ellenzék hiányát, hogy a Fidesz több millió forintot költött félelemkeltésre, fantomszörnyetegek gyártására irányuló gyűlöletkampányokat folytatott, Orbán Viktor miniszterelnököt tüntetve fel egyedüli megmentőként. Hát ki más nyerhetett volna, mint a Fidesz?
Olvasd el a Liberties javaslatát az Európai Értékek Eszköz létrehozásáról!
Ha létrehoznának egy kellő méretű pénzalapot a jogvédelemmel és a demokrácia előmozdításával foglalkozó aktivisták támogatására, és abból tényleg a megfelelő tevékenységeket finanszíroznák, az sokat segítene abban, hogy elegendő forráshoz jussanak a demokratikus vitát életben tartó csoportok. Különösen fontos, miként az a bizottsági határozatban is szerepel, hogy a nyilvánossággal való kommunikációra is kapjanak támogatást. Nem csak arra van szükség, hogy az emberek értsék, mi zajlik körülöttük, és aktívan részt vegyenek ezekben a folyamatokban, hanem arra is, hogy elmagyarázzák nekik, miért és milyen érdeke fűződik mindnyájunknak a független bíróságok, a szabad és független média, a tisztességes választások és a polgári szabadságjogok védelméhez. A kormányzatok elszámoltatása és a jogalkotásban és politikai döntéshozatalban való részvételt elősegítő jogvédő szervezeteken múlik, képesek-e fennmaradni a működő demokráciák. Ezért is költ annyi pénzt az EU más országokban az ilyen szervezetekre.
Az Európai Értékek Eszközért folytatott küzdelem még nem ért célt. A Bizottság által elfogadott határozatot most az európai parlamenti képviselők elé tárják, hogy szavazzanak róla a parlament plenáris ülésén. Ha megszavazzák, azzal nyomást gyakorolnak az Európai Bizottságra, hogy az Európai Értékek Eszköz létrehozására irányuló javaslatot foglalják bele a májusban meghirdetendő új hétéves költségvetési tervbe. Ezután még meg kell ugrani azt a végső akadályt, hogy az EU Tanácsában az egyes országok kormányaival is elfogadtassák a javaslatot.