Az EU sokféle eszközzel védheti a jogokat és a demokráciát - a Liberties jelentése

Az Európai Bizottság most először méri fel az EU-s kormányok emberi jogi teljesítményét. Tagszervezetei segítségével a Liberties is jelentést készített, melyet alapvető értékink hatékonyabb uniós védelmére tett javaslatainkkal elküldtük a Bizottságnak.

Már volt rá példa, hogy az EU figyelemre méltatta a javaslatainkat arról, mit tehetne a jogaink hatékonyabb védelme és a demokrácia épségének megőrzése érdekében. Indítványoztuk például, hogy hozzanak létre pénzalapot a jogvédő és demokráciapárti szerveződések számára, illetve tegyék lehetővé az uniós források megvonását a tekintélyelvű kormányoktól. A mostani kezdeményezés, az Európai Bizottság éves jelentéstételének ötlete is tőlünk származik. Az uniós kormányok évenkénti ellenőrzésével már csírájukban fel lehetne fedezni a tagállamokat veszélyeztető problémákat. Így az EU már egy korai fázisban beavatkozhatna, mielőtt még nehezen visszafordítható kár keletkezne a demokráciában, ahogyan az Magyarország vagy Lengyelország esetében történt.

A Bizottság jelentése szeptemberben jelenik majd meg. Most még javában zajlik a helyzetfelmérés. A Liberties is beküldte a maga jelentését, amelyben a tagszervezeteinktől kapott tájékoztatásra hagyatkoztunk.

A jelentés 8 uniós országgal foglalkozik; ezek: Bulgária, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia és Spanyolország. Kiderül belőle, hogy a jogok és a demokrácia fenyegetettsége nem csupán az olyan tekintélyelvű kormányok irányította országokban jelent gondot, mint Lengyelország vagy Magyarország. Bár igaz, hogy ilyen országokban jóval súlyosabb a helyzet, ugyanakkor hasonló tendenciákat láthatunk az Unió más térségeiben. Az alábbi négyet tartjuk a legégetőbb problémáknak:

  • Nem elég függetlenek és hatékonyak a bíróságok. Ez mindannyiunkat érintő, komoly probléma, hiszen bármikor kerülhetünk olyan bajba, hogy muszáj vagyunk bírósághoz fordulni. Ha ilyenre kerül sor, nyilván szeretnénk, ha meghallgatnák a mi verziónkat is a történtekről, majd pedig egy pártatlan személy hozna igazságos döntést az ügyben.
  • Több országban továbbra is burjánzik a kormányzati korrupció, és az érintett kormányok nem feltétlenül jeleskednek az ügyek felderítésében illetve a korrupt politikusok bíróság elé állításában. Ha egy kormány korrupt, az annyit tesz, hogy a politikusok a saját cimboráiknak és családtagjaiknak kedvező, nem pedig a közjót szolgáló döntéseket hoznak.
  • Sok helyütt korlátozzák a sajtót. Van, ahol a kormány uralja a közmédiát, és az újságírók emiatt nem tudósíthatnak szabadon az eseményekről. Máshol az újságírók pertől vagy támadásoktól való félelmükben nem merik közölni az vizsgálódásaik eredményét. Előfordul, hogy a független médiacégeknek egyszerűen nincsen miből megfizetni az újságírókat. Márpedig egészséges demokrácia nem létezhet szabad és független média nélkül, hiszen máskülönben nem jut tudomásunkra, miket művel a kormány.
  • Sok kormány akadályokat gördít az elé, hogy az emberek szervezetekbe tömörülve tevékenykedjenek vagy békés tüntetéseket tartsanak. Ezzel megnehezítik az önszerveződést, azt, hogy közösen hallathassuk a hangunkat és elérjük, hogy a képviselőink meghallgassák a véleményünket.

A Liberties számos javaslatot is megfogalmazott az EU vezetői számára a nevezett problémák megoldását illetően. Többek között az alábbiakat:

  • Az EU gyakrabban citálhatná bíróság elé az uniós törvényeket megszegő országokat, azokat, ahol nem védik a sajtó függetlenségét vagy szűntetik meg a korrupciót. Az Európai Bizottság, bár megtehetné, mégsem mindig kezdeményez eljárást ilyen esetekben.
  • Erősebb nyomást helyezhetne az EU a demokráciát és a jogokat szándékosan veszélyeztető kormányokra. Az Európai Bizottság például a jelentésében szereplő valamennyi ország kormánya számára megfogalmazhatna javaslatokat. Ezzel világossá tennék, milyen elvárásokat állítanak eléjük a Bizottság által feltárt problémák kezelését illetően. Csakhogy a Bizottság egyelőre nem tervezi, hogy javaslatok is szerepeljenek a jelentésben.
  • Az EU gondoskodhatna róla, hogy kellő támogatásban részesüljenek a demokrácia rendes működéséért küzdő szervezetek, így a független újságíró, jogvédő és demokráciapárti szerveződések. Mindannyiukra szükség van ugyanis ahhoz, hogy a nyilvánosság megfelelően tájékozódva vitathassa meg a kormány tevékenységét, a politikusokhoz eljussanak a választók problémái, és bíróság elé lehessen állítani a kormányt, ha nem tartja tiszteletben a törvényt.

A teljes jelentés itt tölthető le.