Iulia Motoc bíró, az Emberi Jogok Európai Bíróságoknak román tagja a közelmúltban részt vett egy, a román országgyűlés által szervezett eseményen, melyre abból az alkalomból került sor, hogy Románia 20 évvel ezelőtt ratifikálta az Európai Egyezményt. Az ünnepségen tartott beszédében Motoc megállapította, hogy a Bíróság elé terjesztett romániai esetek nagy része a szabadsághoz való joggal, illetve a fogva tartási körülményekkel kapcsolatos. Ez arra utal, hogy a kelet-európai országok ma is a sok évtizeden át alkalmazott totalitárius modell alapján működnek.
Motoc bíró szerint hiába tettek fontos lépéseket az igazságszolgátatás modernizálása terén, számos döntésnél ma is inkább a közvélemény nyomása, mintsem a jogelvek számítanak, holott ezt kívánná meg az Európai Bíróság. Motoc szerint fontos volna a közvélemény formálása emberi jogi kérdésekben.
"Mindegyik kelet-európai országban gondot okoz az [Emberi Jogok Európai Egyezménye] 5-cikk[ének] gyakori sérelme, ami abból fakad, hogy ezekben az egykor totalitárius államokban sajátos képzet alakult ki a szabadságról. Románia azért nem fordít kellő figyelmet a fogva tartási körülményekre, mert nehéz a közvéleménnyel elfogadtatni, hogy az elítélteknek is vannak jogaik. Különösen igaz ez olyan országokban, ahol gyenge a gazdaság" - magyarázta Motoc bíró. – "A fogva tartás körülményei Romániában továbbra is az egyik legfőbb problémát jelentik az EJEB Romániával kapcsolatos gyakorlatában; becslésem szerint a legtöbb eset, az ügyek 60-70%-a fogva tartás körülményeivel kapcsolatos."
Motoc még hozzátette: "Az EJEB általában nem a döntések minősége okán hoz ítélet Romániával szemben, hiszen ezen a téren jelentős javulás figyelhető meg. Az ítéletek inkább az Igazságügyi Minisztériumnak illetve általában véve a kormánynak a fogva tartás körülményeit érintő döntéseivel kapcsolatosak. Ezek a szervek ugyanis jó pontot szereznek a közvélemény szemében, ha hajlandóak engedelmeskedni neki. Véleményem szerint korántsem tartjuk tiszteletben a Bíróság által megkövetelt normákat, különös tekintettel a kínzás megelőzésével foglalkozó bizottság értékeléseire. Azokat az ügyeket, ahol a 3-dik cikk sérelme forog fenn, kiemelten foglalkozik a Bíróság, főleg, ha az egyes elítéltek számára biztosított tér nagyságáról vagy az egészségügyi állapotokról van szó. A Bíróság harmadik szekciójában, ahol Románia képviselteti magát, és ahol én magam helyet foglalok, mint bíró, a lezáratlan ügyek 60-70%-a ilyen problémákkal kapcsolatos."
A közvélemény nyomására eszközölt letartóztatások
A másik gyakori ok, amiért a romániai ügyek az EJEB elé kerülnek, az 5-dik cikk §3-ának sérelme. Motoc bíró szavaival: "[Ez a probléma] leginkább azzal függ össze, hogyan magyarázzák a bíróságok az előzetes letartóztatást illetve annak meghosszabbítását. Tudjuk, Kelet-Európában patologikusan vonzódtak a hosszú ideig, akár hónapokig vagy évekig tartó előzetes letartóztatáshoz, és ehhez semmiféle, az EJEB által megkövetelt igazoló körülményre nem hivatkoztak, például olyasmire, hogy a vádlott ki akar térni a nyomozás elől, vagy félő, hogy külföldre szökik. Hiába kívánja meg az EJEB esetjoga az ilyen körülmények mérlegelését, a bíróságok inkább a közvéleményre hivatkozva szoktak az előzetes letartóztatás mellett dönteni. Emiatt is volna olyan fontos a közvélemény formálása emberi jogi kérdésekben."
Motoc bíró végül levonta a következtetéseket: "Meg kell értsük, hogy amennyiben nem állnak fenn az előzetes letartóztatáshoz szükséges feltételek, nem lehet fogva tartani a vádlottat pusztán a közvélemény nyomására. A bíróságoknak következetesnek kell lenniük, és nem szabad automatikusan, a saját korábbi döntéseik szerint eljárniuk, mint ahogy az gyakran megtörténik."
***
Motoc bíró beszéde egy olyan helyzetben hangzott el, amikor az EJEB az utóbbi években ismételten elítélte Romániát a fogva tartási körülmények és a börtönök túlzsúfoltsága miatt. Az APADOR-CH rendszeresen foglalkozik ezekkel a kérdésekkel a fogva tartási intézményekben tett látogatásokon tapasztaltakról szóló jelentésekben.
Az APADOR-CH részt vesz egy londoni NGO, a Fair Trials International (nemzetközi szervezet az igazságos tárgyalásért, FTI) által kezdeményezett projektben, melynek címe"Az előzetes letartóztatás gyakorlata: monitoring módszerek és a bírói döntéshozatal".
A projekt célja, hogy szélesebb körben ismertté tegye, hogyan, milyen feltételekkel alkalmazzák az előzetes letartóztatást az Európai Unióban, és milyen gyakorisággal folyamodnak egyéb módszerekhez az előzetes letartóztatás helyett.