Lassad Jelassi Tunéziában született, de már több mint húsz éve Olaszországban élt, amikor egy nap letartóztatták és a római Ponte Galeria azonosítási és kitoloncolási központba (Center for Identification and Expulsion, CIE) szállították. Négy hónapig tartották bezárva az intézményben, amelyet találóan "modern koncentrációs tábornak" nevezett: itt a szabadságodtól, emberi méltóságuktól teljesen megfosztottan létezel, még saját neved sincsen, nem vagy más, csak egy szám.
Mario Badagliacca olasz fotós és újságíró, aki a LasciateCIEntrare és az Archivio Memorie Migranti közreműködésével létrehozta a "Levelek a CIE-ből" című csodálatos multimédia projektet, amely Lassaad és mindazok történetét meséli el, akiket bezártak "erre a szenvedésekkel teli senkiföldjére, ahol felfüggesztik az emberi jogaidat, és az erőszak az úr".
Szégyenletes helyek
Az azonosítási és kitoloncolási központok a kitoloncolásra váró harmadik országból származók közigazgatási fogva tartásának céljából létesültek. Olyan börtönszerű intézmények ezek, amelyek ugyanakkor nem tartoznak a büntetés-végrehajtási rendszerhez: a területen széles jogkörrel rendelkező közigazgatási hatóságok döntik el, ki, meddig és hányszor kerül CIE-be.
Amióta csak a kilencvenes évek második felében létrehozták ezeket az intézményeket, a civil társadalom azóta folyamatosan ágál az őket övező igazságügyi és közigazgatási szabálytalanságok ellen. A LasciateCIEntrare, más nem-kormányzati szervezetekkel egyetemben régóta folytat kampányt a CIE-kben folyó visszaélések ellen, az intézmények teljes bezárását követelve.
Ezekre a szégyenletes helyekre már régen sem engedték be az újságírókat és az aktivistákat, és ma sem könnyű megközelíteni őket. Lassaad súlyos szavai és Mario erős képei bemutatják, milyen belülről a legnagyobb olaszországi CIE, egyedülállóan ábrázolva a senkiföldjén rekedt több ezer bevándorló mindennapi életét.