A lengyel Legfelső Bíróság elutasította egy szikh férfi semmisségi panaszát, aki szerint jogsértő módon motozták meg a határőrök a varsói repülőtéren.
Jogellenes motozás
Ahogy Shaminder Puri áthaladt a biztonsági ellenőrzésen, félreállították, megmotozták és átkutatták a holmiját. A határőrök arra is megkérték, vegye le a turbánját, ami különösen felzaklatta a férfit.
Puri jogsértőnek találta a motozást, ezért keresetet nyújtott be különböző lengyel bíróságokon, először a területi bíróságon, majd, miután elutasításban részesült, egy fellebbviteli bíróságon. 2013 februárban a varsói fellebbviteli bíróság az elsőfokú döntést megerősítve ugyancsak elutasította a keresetét.
Az ítélet kimondta, hogy bár a sértett személyes jogait valóban megsértették, de nem olyan mértékben, hogy bűncselekményről lehessen beszélni. A határőrök, akik arra utasították a szikh férfit, hogy vegye le a turbánját, a törvényes hatáskörükön belül maradva intézkedtek. A bíróság véleménye szerint a turbán levétele nélkül nem lehetett volna ellenőrizni, nincsenek-e tiltott tárgyak belebugyolálva a kendőbe.
A hatóságok alkalmazta kényszer
A Legfelső Bírósághoz nyújtott beadványában Puri védőügyvédje megjegyezte, hogy az emberi jogok védelme és a jogállamiság szempontjából jelentős ügyről van szó. Azt a kérdést veti ugyanis fel, mennyire terjed ki a bíróságok hatásköre a hatóságok által alkalmazott kényszerítő erő arányosságának felülvizsgálatára. Emellett ráirányítja a figyelmet arra a problémára, hogy egy közigazgatási bíróság nemigen foglalkozhat a hatósági hatalomgyakorlással és annak mikéntjével.
"Ez a megközelítés könnyen elvezethet a bírósághoz való jogtól való megfosztásig," magyarázta Karolina Rusiłowicz, a HFHR ügyvédje. "A Legfelső Bíróság azonban ezt nem látta be."
A Legfelső Bíróság szerint minden utasnak tudomásul kell vennie, hogy motozásnak vethetik alá és átvizsgálhatják a személyes holmiját vallásától, illetve nemzeti és etnikai hovatartozásától függetlenül. Ilyen helyzetekben, ahogy azt a Legfelső Bíróság hangoztatta az ítéletben, a személyes jogokat fel kell áldozni olyan magasabb rendű értékek oltárán, mint az adott ország polgárainak élete és egészsége.
A Legfelső Bíróságot nem érdekelte a vallásszabadság
A Bíróságot nem érdekelte a panaszos érvelése, miszerint törvénytelen módon -vagyis nem arányosan, sem a méltóságát, sem a vallás szabad gyakorlásának jogát, sem pedig a mozgás szabadságát nem tartva tiszteletben intézkedtek a határőrök. Noha kevésbé ártalmas módszerekkel is elvégezhető lett volna az ellenőrzés, mégis minden igaz ok nélkül a legkeményebb eszközhöz folyamodtak.
"Az ítélet szóbeli indoklásában a Legfelső Bíróság egyáltalán nem utalt a vallásszabadságra vagy a vallási jelképek tiszteletére. Miután megismertük az írásbeli indoklás tartalmát, nem kizárt, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságára visszük az ügyet," közölte Adam Bodnar, a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért alelnöke.