Tech & Rights

"Zéró integrációs év": Bulgáriában nem kapnak támogatást a menekültek

Visszatoloncolások a határról, fekete-afrikai menedékkérőkkel szembeni diszkrimináció, menekültek integrációjáról szóló terv hiánya--ilyen képet vázolt fel egy új jelentés a bulgáriai menekültek helyzetéről.

by Bulgarian Helsinki Committee

A nemzetközi védelemben részesülők integrációjának reménytelensége, a török határról visszatoloncoltak, a fogva tartott maghrebi és fekete-afrikai menedékkérőkkel szembeni diszkrimináció - ezek alkotják a Bolgár Helsinki Bizottság által készített, Bulgáriáról szóló legfrissebb AIDA-jelentés legfontosabb elemeit.

A jelentés 2014-et "zéró integrációs évnek" nevezi, tavaly ugyanis a menekült státuszt kapók nem kaptak semmiféle integrációs támogatást Bulgáriában, mindössze annyit tettek lehetővé a számukra, hogy a menekültként való elismerésüket követő fél éven keresztül valamelyik menekülteket fogadó állomáson tartózkodjanak. Ennek következtében 2015 januárjában a központok lakóinak 23%-a (összesen 850-en) már rendelkezett menekült státusszal. Továbbra is az a helyzet, hogy a menekültek alig élhetnek az alapvető társadalmi, munkaerő-piaci és egészségügyi jogaikkal, így csak egészen kevesen szándékoznak közülük huzamos időre letelepedni az országban.

A jelentés hosszasan taglalja, hogy 2014-ben 6400 Szíriából, Afganisztánból és Irakból származó menekültet be sem engedtek az országba, hanem visszatoloncolták őket Törökországba. 2015 januárja óta Bulgária még fokozta is a határ őrizetét, amit most már nem a rendőrség, hanem a hadsereg lát el.

2014-ben egészen alacsony színvonalon működtek a menedékkérőket fogadó központok. Az UNHCR kinyilvánította, hogy nem bízik a pozitív változások fenntarthatóságában, különös tekintettel arra, hogy a tavalyi év végén 6873 menedékkérőt készültek visszatoloncolni Bulgáriába, a Dublini szabályoknak megfelelően. 2015 januárjában 5650 fős volt a bolgár fogadóállomások és nyilvántartási központok befogadókészsége.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy 2014-ben a határnál menedékért folyamodók 96%-a (3851 személy) került az Elhovo Elhelyezési Központba. Itt háromtól hat napig tartózkodnak a menedékkérők, mielőtt átkerülnek egy fogadóállomásra, holott az ország törvényei legfeljebb 24 órás őrizetet tesznek lehetővé. Más központokban 45-ről 11 napra csökkent az őrizet átlagos időtartama 2014-ben.

Arról is szó esik a jelentésben, hogy az őrizetben tartott maghrebi és fekete-afrikai menedékkérőket diszkriminálják a szabadon bocsátásuk és a nemzetközi védelemben részesítésük tekintetében. Miután a hatóságok nyilvántartásba veszik az ebből a térségből érkezők kérelmeit, elvégzik a szükséges meghallgatásokat és döntenek az esetükről, a kérelmezőknek csak úgy van esélyük a szabad életre, ha bíróságon megtámadják az eljárást és elérik, hogy határozat szülessen a szabadon bocsátásukról.

Végül, 2014-ben átlagosan fél év alatt születtek meg a menedékügyi döntések. A szíriaiak esetében (a legtöbb menedékkérő innen érkezik Bulgáriába), "mint nyilvánvalóan megalapozott igényt", gyorsított eljárással vizsgálták meg a kérelmeket, és a védelemért folyamodóknak mintegy fele kapott menedékjogot 2014-ben.