Szlovénia: a civilek és a média ellen fordult az új kormány

Alig egy hónapja alakult meg a SDS és Janez Janša vezette harmadik kormány, de a Kormányzati Kommunikációs Hivatal máris nekiesett a kormánypárt által kipécézett csoportoknak: a civilek, a média és az újságírók ellen indítottak támadást.

"Ismét célba vették a civil szervezeteket," "A koronavírus elleni küzdelem ürügyén vonnak meg forrásokat a civilektől" - ilyen címekkel hoznak le mostanában cikkeket a Delo és a Dnevnik szlovén napilapok:. A felzúdulás oka, hogy egy kormányhivatal beszüntetné a szlovén civilek projektjeinek támogatását. Pedig már elfogadott projektekről van szó, amelyek különböző sérülékeny csoportok - úgy is, mint menekültek, vendégmunkások, az emberkereskedelem áldozatai - nehéz helyzetére hívnák fel a figyelmet. Ezen felül médiaismeretek gyarapítását és a félretájékoztatás elleni védelmet is szolgálnák. A cikkek a jobboldali SDS kormánypárt célkitűzéseivel, valamint a párt emberei és a média által használt retorikával hozzák összefüggésbe a fejleményeket. Ezek ugyanis jó ideje balos élősdiknek állítják be a civileket, akiknek nem volna szabad állami támogatást juttatni.

Világos, kik lesznek az új kormány célpontjai

A Janez Janša miniszterelnök vezette és jobboldali pártja, az SDS által irányított új szlovén kormány 2020 március 13-án vette át a hatalmat, tehát egyetlen nappal azután, hogy az országban hivatalosan bejelentették a koronavírus járványt. A korábbi miniszterelnök, Marjan Šarec miniszterelnök lemondásával megbukott a korábbi balközép kisebbségi kormány. Janša most harmadszor miniszterelnök. Elnézve pártjának a hatalomban, sőt az ellenzékben töltött évek során képviselt politikáját, nyilvánvalónak látszik, ezúttal kikre irányulnak majd a kormány elnyomó intézkedései és sértő beszédmódja.

A Janša kormány első hónapjában a Kormányzati Kommunikációs Hivatal játszotta a főszerepet a nem kormányzati szervezetek, a média és az újságírók elleni hadjáratban. Janša a Twitteren maga is kivette a részét a támadásokból.

A kormány a Covid-19 elleni küzdelem költségeire hivatkozva visszatartaná a civileknek megítélt támogatást

Az offenzívát egy 107 000 eurós összeg váltotta ki, amit még az előző ciklusban ítélt meg a Kormányzati Kommunikációs Hivatal 15 civil szervezet összesen 16 projektjének 5 000 és 9 000 euró közötti támogatására. Az egyik, középiskolásoknak szóló projekt a migráció sokoldalúságával foglalkozik és célja, hogy együttérzést keltsen az érintettek iránt. A projekt részeként workshopokat szerveztek, ahol fiatal migránsok, menekültek és menedékkérők tartottak előadásokat a diákoknak. A 7 000 eurós költségvetésű projekt a Béke Intézet korábbi, hasonló irányú tevékenységeinek folytatása. Az SDS-hez közeli sajtó, valamint a párt tisztviselői és hívei már többször indítottak rágalomkampányt a nem kormányzati kutatóintézet ellen. Most pedig, noha már aláírták a projektek támogatására vonatkozó szerződéseket, a kormányhivatal új igazgatója mellékletben tudatta a lebonyolító szervezetekkel, hogy megszüntetik a velük kötött szerződést. A kormányhivatal ezt azzal indokolta, hogy a koronavírus járvány idején másra kell a pénz, és a projekteket amúgy sem lehetne megvalósítani a zárlat miatt. Több szervezet nyilvánosan tiltakozott az intézkedés ellen, a CNVOS nevű NGO ernyőszervezet pedig azt tanácsolta a tagjainak, ne írják alá a mellékletet. A miniszterelnök a közösségi oldalain a baloldali pártok "szövetségeseinek" titulálva azzal vádolta a szervezeteket, hogy a keményen dolgozó adófizetők kárára próbálnak meggazdagodni. A kormánypárt irányítása alatt álló hetilap címoldalán négy férfi látható, köztük civil szervezetek munkatársai, a kép alatti cím: "Ahelyett, hogy a Covid-19 elleni küzdelemre fordítanák, maguknak akarják a pénzt".

A civilek ernyőszervezete visszavág

Az NGO-k közfinanszírozására vonatkozó adatok manipulatív beállításával szembeszegülve a CNVOS rendszeresen közöl ellenőrzött adatokat a weboldalán, hogy cáfolja az SDS és a hozzá közeli sajtó képviselőinek állításait. Az ernyőszervezet már a 2018-as választási kampányban is megszólalt, amikor az SDS egyik tisztségviselője azzal fenyegetőzött, hogy ha hatalomra kerülnek, berekesztik a civilek közpénzekből való támogatását.

Más, egyéb szektorokat képviselő ernyőszervezetekkel ellentétben a CNVOS nem kapott meghívást a kormánytól azokra a tanácskozásokra, ahol azt vitatták meg, milyen támogatásokat nyújtsanak a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és a lakosság más csoportjainak a járvány következményeinek enyhítésére. A CNVOS a járvánnyal hivatalból foglalkozó tagszervezetei révén így is eljuttatta a civilek szempontjait a megbeszélésekre és a megoldásokba is bele tudott szólni.

A kormány a járvány elleni küzdelem miatti átcsoportosításra hivatkozva szüntetné venné el a pénzt a civilektől

Nem világos, mi lesz a többi állami finanszírozású civil projekt sorsa, milyen mértékben váltja valóra az SDS a 2018-as választási kampány során tett fenyegető kijelentését, miszerint megszüntetik ezek támogatását. Egyelőre korlátozzák az állami kiadásokat és újratárgyalják a 2020. évi költségvetést. A cél az olyan költések leállítása vagy elhalasztása, amelyeknek nincsen közük a koronavírus járvány elleni küzdelemhez. Bizonyos esetekben ugyan ésszerűek a megszorítások, az intézkedéssel ugyanakkor remekül lehet viszont palástolni, hogy a hatalmon lévő párt ellenlábasainak gondolt civil szervezetektől kívánják megvonni a támogatást.

Példának okáért a menedékkérőknek jogi tanácsadást nyújtó PIC nevű szervezet támogatását is berekesztették. A kormánynak elvileg társfinanszíroznia kellene az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjától (Asylum, Migration and Integration Fund, AMIF) által támogatott, ilyen célú projekteket. Április 1-én járt le a Belügyminisztérium és a PIC közötti szerződés, ám egyelőre nem került sor sem a szerződés meghosszabbítására, sem új szolgáltatók kiválasztására. Mindeközben a koronavírus terjedésének megfékezésére hozott törvény alapján a kormány leállította a menekültügyi eljárásokat.

Elmérgesedett viszonyok között dolgozó újságírók

A Kormányzati Kommunikációs Hivatal áprilisban válaszolt az Európa Tanács Sajtó Védelmével és az Újságírók Biztonságával Foglalkozó Platformja által készített jelentésekre. A platform riasztójelzést tett közzé, mely szerint Janša miniszterelnök a szlovén közszolgálati műsorszolgáltató elleni vádaskodásra használja a közösségi médiát. Azzal vádolja a Radiotelevizija Sloveniját, hogy hazugságokat terjeszt a kormányról burkoltan a közfinanszírozásának megszüntetésével is megfenyegette a műsorszolgáltatót. Márciusban Janša ezt posztolta a Twitterre: "Hagyja abba a hazudozást a TV Slovenia hírműsora. Azért tartjuk fenn a hírcsatornát, hogy tájékoztatást nyújtson ezekben a nehéz időkben, nem pedig, hogy félrevezesse a közönséget. Úgy látszik, túl sokan vannak és túl meg vannak fizetve." Janšának az volt a begyében, hogy a TV Slovenia leadott egy interjút egy szakszervezeti vezetővel, aki amiatt bírálta a kormányt, hogy felemelték a miniszterek és az államtitkárok fizetését.

A miniszterelnöknek nem ez volt az egyetlen ilyen kijelentése. Az RTV Sloveniját már akkor is folyvást rágalmazta Janša és párttársai, amikor még ellenzékben voltak. Odáig mentek, hogy felszólították az állampolgárokat, ne fizessék be az előfizetési díjat. A Szlovén Újságíró Szövetség és a közszolgálati műsorszolgáltató vezetése nyilvánosan kijelentette, hogy a miniszterelnök szavai fenyegetést jelentenek a média szabadságára és a közmédia függetlenségére nézve. Pár napja, április 16-án pedig az új kormány lecserélte a közszolgálati műsorszolgáltató Felügyelőbizottságában ülő kormányképviselőket.

Szlovéniának az Európa Tanács melletti Állandó Képviselete, a Kormányzati Kommunikációs Hivatal megfogalmazásában válaszul azt az üzenetet juttatta el az Európa Tanács platformjának, hogy tágabban kellene szemlélni a Szlovéniában kialakult média helyzetet, odafigyelve a médiapiac létrejöttének történelmi vonatkozásaira. A beadvány hangsúlyozta, hogy "a legfőbb médiacsatornák nagyrészt a kommunizmus idején jöttek létre, ám a főszerkesztői pozíciót még az 1990-es évek végén is a hírhedt titkosszolgálat, az UDBA korábbi tagjai töltötték be." A válasz ugyanakkor nem említi meg az SDS képviselők által 2015-ben létrehozott és Orbán-közeli magyar üzletemberek által pénzelt média csoportot. Ehhez több olyan nemzeti televíziócsatorna, újság és internetes tartalomszolgáltató, valamint vagy egy tucat helyi és regionális internetes hírcsatorna tartozik, amelyek az SDS-féle, főként online propaganda, félretájékoztatás és gyűlöletkampányok szócsöveként működnek. Az iszlamofób és antiszemita vádaskodás mellett bőven megférnek az emberi jogokért kiállók, a kritikus újságírók és a közszolgálati média elleni támadások. A kampányok során a médiacsoport tagjai személyes adatokat felhasználva, családi ügyekbe belemászva félemlítik meg az áldozataikat.

A médiacsoportot kinevezése előtt a mai belügyminiszter igazgatta, a Kormányzati Kommunikációs Hivatal jelenlegi igazgatója pedig korábban az SDS támogatta médiacsoporthoz tartozó televíziócsatorna és internetes kiadvány főszerkesztőjeként tevékenykedett.

Rágalmazzák és fenyegetik az újságírókat

Az SDS-vezette új kormánykoalíció megalakulásáról folytatott tárgyalások alatt folyamatosan zaklatták azokat az újságírókat, akik pellegérre állították az SDS-közeli médiacsoport tulajdonlási vagy finanszírozási módjának visszásságait. Egy újságíró, aki a Covid-2019 elleni küzdelem céljából újonnan létesült Válságközpont működésére és felépítésére vonatkozó tájékoztatást kért a kormánytól, sosem kapott hivatalos választ az információs szabadságra hivatkozó kérelmére, ugyanakkor az intézmény közösségi oldalán lejárató kijelentések jelentek meg róla. Nem sokkal ezután még rázúdult az SDS-es média rágalomkampánya, sőt, névtelen halálos fenyegetést is kapott. A Nemzetközi Sajtóintézet figyelmeztetett rá, hogy "Elmérgesedett viszonyok között dolgoznak a szlovén újságírók", és felszólította a szlovén kormányt, tegye lehetővé, hogy a sajtó munkatársai félelem nélkül végezhessék a munkájukat ebben a válságos időszakban. Ugyanezt sürgette a kormánynál hét nemzetközi médiaszabadsággal foglalkozó szervezet is. Amikor a szlovén hírügynökség, a STA beszámolt erről a szervezetek közös leveléről, Janša miniszterelnök "álhírek megszellőztetőjének" nevezte a hírügynökséget.

Honnan erednek a média politikai függetlenségét érő fenyegetések?

A szlovén média száz sebből vérzik: megfelelő iránymutatás és szabályozás híján a sajtó nem alkalmas a közérdek védelmére, és hiányzik a professzionális újságírás és a médiapluralizmus virágzásához szükséges támogató közeg. Az Európai Egyetem Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központjának EU-s támogatással megvalósuló médiapluralizmus monitoring programja (MPM) Szlovéniát és még több másik uniós tagállamot azok közé az országok közé sorol, amelyelyeknél a legtöbb indikátor szerint közepes mértékű fenyegetettségnek van kitéve a médiapluralizmus. Az erre vonatkozó 2015-ös és 2017-es jelentések elsősorban a média politikai függetlenségének terén állapítottak meg magas fokú kockázatot. A MPM értékelése szerint ennek három fő oka van. Egyrészt az, hogy az RTV Slovenia műsorszolgáltató két irányító testületének tagjainak kinevezésénél többséget alkotnak a parlament illetve a kormány delegáltjai (ezt még 2005-ben vezette be a Janša-kormány). Másrészt az, hogy a legfőbb hírügynökség, a STA, állami tulajdonban van. Harmadrészt pedig a legnagyobb politikai párt, azaz az SDS-hez közelálló médiacsoport megléte, amely televízióval, valamint online és nyomtatott sajtóval is rendelkezik

Az előző kormányokat számos bírálat érte különböző médiaipari szervezetek, az újságírók szövetsége és egyesülete, valamint független szakértők részéről, amiért nem vezettek be szakpolitikai változtatásokat a professzionális újságírás fenntartása és a médiapluralizmus védelme érdekében.