Tech & Rights

"Sértő" hozzászólásokra hivatkozva kérheti csak ki a legyel hatóság a felhasználók adatait

Egy lengyel területi bíróság megszabta, milyen feltételekkel kérhető ki a weboldalak hozzászólóinak IP címe és más adatai.

by Polish Helsinki Foundation for Human Rights
Az ügyészségnek először tartalmi szempontból meg kell vizsgálnia az egyes hozzászólásokat, és megállapítani, hogy sértőek-e illetve követnek-e el rágalmazást, és csak ezután kérhetik szükség esetén a weboldal szerkesztőjétől a hozzászóló adatainak kiadását.

A konkrét ügyben egy helyi lengyel híroldal, a przełom.pl az érintett. Az ügyészség arra kérte az oldal szerkesztőit, adják ki a weboldalon megjelent cikkek hozzászólóinak IP címét és egyéb adatait.

Az oldal főszerkesztője azonban kifogásolta a rendelkezést. Miután többször is megpróbált panaszt tenni az ügyészségi döntés ellen, és egy ideiglenes bírósági döntés megállapította, hogy nem nyújtható be fellebbezés, a weboldalnak végül sikerült elérnie, hogy a bíróság meghallgassa az adatkéréssel szembeni panaszát.

A chrzanówi területi bíróság megerősítette, hogy a weboldal adminisztrátorának jogában áll megkérdőjelezni egy olyan döntés érvényességét, amely alapján ki kellene adni a hozzászólásokat tévő felhasználók IP címét és más adatait. Az ügy felülvizsgálatra kerül.

Az ítélet indoklásában így fogalmazott a bíróság: "Az ügyészségnek először az adatkezelőhöz kell fordulnia, hogy adja ki, milyen hozzászólásokról van szó. Ezután rá kell mutatniuk, melyikről gondolják, hogy sértő, rágalmazó, illetve megalázó. Csak ezután kerülhet sor a szerzők kilétének felfedésére, illetve annak meghatározására, milyen mértékű legyen a fórum hozzászólóira vonatkozó adatkiadás."

Csakis okkal lehet

Az ügyből két fontos következtetés vonható le. Az egyik, hogy miként a bíróság megállapította, egy weboldal adminisztrátorának jogában áll megkérdőjelezni az ügyészségnek a hozzászólók IP címének kiadására vonatkozó kérését. A másik, hogy a bűnüldöző szervek csakis alapos okkal kérhetnek ki adatokat, de még mindenekelőtt meg kell bizonyosodni a kérdéses tartalom mibenlétéről.

"A kritikus hozzászólások általában nem törvénysértők, a feljelentést tevőknek pedig gyakran az a céljuk, hogy megtudják, ki a hozzászóló. Márpedig ilyen esetben a bűnüldöző szerveknek nem volna szabad kérniük az adatok kiadását," közölte Dorota Głowacka, a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért jogásza.