A Bizottság válaszolt a magyar civil szervezetek és a Liberties közösen küldött levelére a magyarországi helyzettel kapcsolatban

Magyarországi NGO-k és a Liberties nemrég három különböző intézkedés megtételére kérte a Bizottságot a jogállamiság és a civil szervezetek szabadságának védelmében, mind magyarországi, mind EU-s viszonylatban. Cikkünkben a válaszlevelet elemezzük.

Múlt héten megérkezett az Európai Bizottság válasza arra a levélre, amelyet két magyarországi civil szervezettel - Társaság a Szabadságjogokért és Magyar Helsinki Bizottság - közösen küldtünk az Európai Bizottság első alelnökének, Frans Timmermansnak. Levelünkben, mely teljes terjedelmében itt olvasható, három intézkedés megtételére szólítottuk fel a Bizottságot:

  • Először is arra, hogy indítson jogi eljárást a magyar kormány ellen a júniusban elfogadott civilellenes törvény kapcsán.
  • Másodszor arra, hogy hozza működésbe Magyarországgal szemben a jogállamiság 'keretrendszert'. A Bizottság ezzel az eljárással vizsgálhatja ki, hogy egy adott kormány aláássa-e a jogállamiságot védő intézményeket és törvényeket, illetve tehet javaslatokat az illető kormánynak a helyzet rendezésével kapcsolatban.
  • Harmadszor arra, tegyen lépéseket az EU alapvető értékeinek, tehát a demokráciának, az alapvető jogoknak és a jogállamiságnak az érvényesítésüléséért küzdő civil szervezetek védelmének megerősítése érdekében. Elsősorban egy testületet létrehozását vagy felelős kinevezését kértük a Bizottságban, amelynek illetve akinek az volna a feladata, hogy nyomon kövesse az EU területén működő civil szervezetek elleni támadásokat, és tárgyalásokat kezdeményezzen az esetek kapcsán a felelős kormányokkal. Arra kértük továbbá a Bizottságot, támogassa hatékonyabban az EU-ban működő civil szervezeteket, olyasféleképpen, ahogyan az EU-n kívüli szervezeteket szokta.

Röviddel a levelünk elküldése után a Bizottság csakugyan jogi eljárást indított Magyarország ellen a civilellenes törvény kapcsán. Válaszlevelükben ugyanakkor közölték, hogy nem hozzák működésbe a jogállamiság keretrendszert, és nem hoznak új intézkedéseket az EU-ban működő civil szervezetek támogatása érdekében.

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója így reagált arra, hogy a Bizottság nem hajlandó működésbe hozni Magyarországgal szemben a jogállamiság keretrendszert:

"A Bizottság nem látja át, mennyire súlyos a helyzet. Levelükben kijelentik, hogy a keretrendszer csakis olyankor hozható működésbe, ha a jogállamiságot védeni hivatott nemzeti mechanizmusok, úgy is, mint Magyarország Alkotmánybírósága, nem tudják ténylegesen megvédeni a jogállamiságot. A Bizottság szerint tehát az Alkotmánybíróság továbbra is képes ellátni ezt a feladatot. Ezzel szemben az az igazság, hogy Magyarország Alkotmánybírósága már nem egy független szervezet. A bírákat politikai szempontok alapján nevezik ki, a testület ítéletei pedig rendszerint a kormány érdekeit szolgálják ahelyett, hogy a jogállamiságot és az alapvető jogokat védenék. Mindennek a tetejébe lényegesen korlátozták a bíróságnak a törvények jogszerűségének felülvizsgálatára vonatkozó jogkörét."

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a következőket mondta ugyanezzel kapcsolatban:

"Üdvözöltük a Bizottság döntését, miszerint kötelezettségszegési eljárást indít a júniusban elfogadott civilellenes törvény miatt. Korábbi tapasztalatokból azonban az derül ki, hogy a kötelezettségi eljárások, még ha oda vezettek is, hogy a luxemburgi bíróság elítélte a kormányt, eddig nem segítettek helyrehozni az emberi jogok és a jogállamiság védelmi rendszerében esett károkat. A magyar kormány ugyanis nem hajtotta rendesen végre az EB korábbi ítéleteit, csak az ahhoz szükséges minimum intézkedéseket hozta meg, hogy a Bizottság ne tegyen újabb lépéseket Magyarországgal szemben. Mindezt figyelembe véve a Bizottságnak működésbe kellene hoznia a jogállamiság keretrendszert, aminek köszönhetően az EU átfogóbb intézkedéseket hozhatna annak érdekében, hogy megfelelően lehessen kezelni a Magyarországon 2010 óta hozott számos káros intézkedésnek a demokráciára, a jogokra és a jogállamiságra gyakorolt halmozott negatív hatásait."

A Liberties szintén azon az állásponton van, hogy az EU-ban egyre többféleképpen korlátozzák a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok előmozdításán dolgozó civil szervezetek tevékenységét. Így például rágalomhadjáratokat indítanak ellenük, megvonják tőlük a támogatást, túlszabályozzák a működésüket és kizárják őket a törvényhozásból és a szakpolitikai döntéshozatalból.

Ezeket a problémákat taglalja a Liberties itt olvasható tanulmánya, melyben kifejtjük, hogy a Bizottság módszere a civil szervezetek nemzeti szintű támogatására ellentétes hatásokat válthat ki, és inkább afféle alvállalkozókként, semmint a demokráciának a szabad sajtóhoz vagy a független bíróságokhoz hasonlítható alappillérei gyanánt kezeli őket. Amennyiben az EU biztosítani kívánja az alapvető jogok védelmét, kénytelen lesz cselekedni az ezekért a jogokért kiálló civil szervezeteknek a támogatása érdekében, ahogyan azt a nem uniós országok esetében is teszi.

A Bizottságnak a levelünkre érkezett válasza teljes terjedelmében itt olvasható.