Elfogadták a szerzői jogi irányelvet, de ezzel még nincsen vége a tartlomszűrés elleni harcnak

Az EP elfogadta a tartalomgyártókkal szembeni tisztességes bánásmódot ígérő új szerzői jogi szabályozást, amelyiknek egy vitatott kitétele ugyanakkor fenyegeti a szólásszabadságot és azt, hogy Európában szabadon és nyitottan működjön az internet.

Március 26-án az Európai Parlament képviselői megszavazták az uniós szerzői jogi irányelvet, így az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy a szabályozás törvényerőre emelkedjen. A most elfogadott irányelv 13. cikke régóta vita tárgyát képezi, ugyanis olyan vérmesen igyekszik elejét venni a szerzői jogok megsértésének, amivel súlyosan korlátozza az internetes szólásszabadságot.

A végső szavazáson 348-an szavaztak a szabályozás mellett, 274-en ellene, 36-an pedig tartózkodtak. Külön szavazást tartottak arról, töröljék-e az irányelv 13. cikkét. Itt csupán 5 szavazaton múlt a siker.

A szerzői jogi irányelv, amelynek első változatát 2016-ban tették közzé, az egységes digitális piacra vonatkozó törvények összehangolását célozza.

A tartalomszűrés árnyoldala

Az irányelv 13. cikke a nagy internetes platformokat érintő szabályokkal teljesen megváltoztatná a felelősségek jelenlegi rendszerét. Mostanáig a szerzői jogokat sértő tartalmakért az a természetes vagy jogi személy felelt, aki a feltöltést végrehajtotta, kivéve, ha az adott platformot előre tájékoztatták vagy annak tudomása volt róla, hogy a szerzői jogok megsértésének esete forog fenn. A most elfogadott irányelv 13. cikke azonban áthárítja ezt a felelősséget a tartalmat befogadó internetes platformra (mint amilyen a YouTube vagy a Facebook).

Ha egy internetes társaságról kiderül, hogy szerzői jogot sértő tartalom található az oldalán, súlyos bírsággal sújthatja az EU. Ennek elkerülése végett a platformok a "feltöltések szűrésére" kényszerülnek olyan automatizált robotok alkalmazásával, amelyek minden egyes feltöltést átvizsgálnak abból a szempontból, nincsen-e bennük esetleg szerzői jogokat sértő tartalom, és megakadályozzák, hogy bárki más is láthassa a kipécézett tartalmakat.

De mi a probléma a feltöltések szűrésével? Majd a pandák megmondják.

Az új szerzői jogi irányelv kétségtelenül sok tekintetben jobb, mint az előző, és fontos az is, hogy megtörténik a harmonizálás. Csakhogy nem tekinthetünk el az internetes szólásszabadságot és az internet szabadságát indokolatlanul korlátozó 13. cikk jelentette egyértelmű veszélytől. A jogszabály ezen kitétele olyan helyzetet teremt, amelyben a startupok és más kisebb válalkozások, amelyek nyilván nem tehetnek fel költséges szűrőket vagy alkalmazhatnak egy csomó dolgozót, hogy minden egyes feltöltést átvizsgáljanak, egyszerűen kiszorulhatnának a piacról.

Szerény kérés

Tavaly júliusban kis híján megoldódott a helyzet, amikor úgy tűnt, az új szerzői jogi szabályozás érdekében nem áldozzák fel a szabadon és nyitottan működő internetet. A 13. cikk ellen foglalt állást egy sor kutató, tartalomgyártó, emberi jogokat és digitális jogokat védő szervezet, valamint egy ENSZ különmegbízott. Több mint 5,1 millióan írtak alá egy petíciót és több tízezren tüntettek a 13. cikk ellen.

Nem kértünk sokat - csak annyit, hogy töröljék a 13. cikket.

Ám erre nem került sor. Mindössze 5 szavazaton múlt. A szavazást megelőző időszakban a 13. cikk ellen tiltakozókat azzal becsmérelték és próbálták meg lejáratni, hogy ők az internetes óriások által felbérelt ügynökök. Igazán reméljük, hogy senki sem dől be ennek a rágalomnak, hiszen semmi sem áll távolabb az igazságtól.

Majdhogynem mindig, bármilyen törvény esetében, különféle értékeket kell latba vetni illetve megvédeni. Ezúttal a lemezgyártók és filmstúdiók győztek az uniós állampolgárok, a kevésbé ismert művészek, videó gamerek és szoftvergyártók ellenében.

A Liberties álláspontja szerint a 13. cikk az EU Chartájában foglalt alapvető jogokat sért. Ha a tagállamok átveszik, a jogvédők nagy valószínűséggel meg fogják támadni az irányelvet az Európai Bíróságon, ahol majd elválik, mennyit érnek az alapvető jogok a szerzői jogokkal szemben. A Liberties feltétlenül ott lesz, hogy erősítse az emberi jogi oldalt.