A franciaországi terrortámadások kapcsán a Kommunikációs és Információs Társadalmi Minisztérium egy intézményközi munkacsoport "sürgős" összehívására tett javaslatot annak érdekében, hogy újra benyújtsanak egy olyan törvénycsomagot, amelyik lehetővé tenné a lakosság tömeges megfigyelését, noha az elmúlt években ezeket a törvényeket sorra visszadobta az Európai Unió Bírósága és a román Alkotmánybíróság.
A csomagba tartozik a telefon- és Internet-felhasználók adatainak tárolására vonatkozó jogszabály - az ún. Nagy Testvér törvény, - miként az előre fizetett telefon- és Wi-Fi-kártyával rendelkezők nyilvántartásba vételéről szóló törvény is. A hatóságok értelmezésében az, hogy ezeket a törvényeket elkaszálták "joghézagot" hozott létre Romániában, amitől az ország kiszolgáltatottabbá vált a lehetséges terrortámadásokkal szemben.
Az APADOR-CH és más NGO-k nyílt levelükben rámutatnak, hogy az állami intézmények már több mint három hónapja tisztában vannak ennek a "joghézagnak" a létezésével. Emiatt képtelenség most sürgősen felállítani egy intézményközi munkacsoportot abból a célból, hogy vizsgálja felül a Nagy Testvér törvény alkotmánybírósági elutasítását. A javaslat csak arra jó, hogy megismétlje a múltbeli hibákat és korlátozza az alapjogokat. Ami a további intézkedéseket illeti, inkább alapos és szakszerű elemzésekre volna szükség, valamennyi érdekelt fél bevonásával.
Az alkotmányellenes törvények végrehajtásának sürgetése ismét nyilvánvalóvá teszi, hogy a hatóságok anélkül döntenek ezekről a kérdésekről, hogy figyelembe vennék a magánszektor vagy a civil társadalom érdekeit.
A román állam számos egyéb tényezőt is negligál, amikor a franciaországi terrortámadások ürügyével sietve tömeges megfigyelést lehetővé tévő törvényeket akar bevezetni:
1. Az intézmények országos "nyughatatlansága" igazolásául megidézett Franciaországnak számos törvénye van a terrorizmus megfékezésére (beleértve a kommunikáció forgalmi adatainak megőrzését és az előre fizetett kártyák nyilvántartása vételét). Mindezek azonban nem hiúsították meg a 2015. január 7-i párizsi eseményeket. Amellett az Ismert francia politikusok több józanságról tettek tanúbizonyságot, amikor elutasították "az érzelmi alapú törvénykezés gondolatát".
2. Bármely új törvény, amelyik kifejezetten a forgalmi adatok tárolására vonatkozik, jó eséllyel sérti az alapjogokat. A kommunikációs szolgáltatók eleve tárolnak bizonyos forgalmi adatokat, mégpedig kereskedelmi okokból. Az ilyen adatokhoz történő hozzáférés könnyű szerrel lehetővé válik a büntetőeljárásról szóló törvény 152-dik bekezdésének értelmezésével.
3. A "Nagy Testvér" törvénycsomagot még 2014 júliusában utasította vissza az Alkotmánybíróság, azaz a "sürgősség" csak arra vonatkozhat, hogy a franciaországi tragédiát ürügyként használják fel az alapjogokat semmibevevő törvénymódosítások keresztülvitele érdekében.
Az Alkotmány 115-dik bekezdése (6)-dik paragrafusának értelmében alkotmányellenesnek minősül minden olyan sürgősségi rendelet, amelyik követlen hatást gyakorol az alapjogokra.
Ellenezzük, hogy egy tragédiát használnak fel ürügyül a szabadságjogok korlátozására és az alkotmánybírósági döntések megkerülésére.