Románia bevezeti az internet cenzúrázását

A szerencsejátékért felelős hivatalos román szerv mostantól a romániai felhasználók számára hozzáférhető internetes oldalak cenzúrázását is ellátja.

Romániában júniusban életbe lépett egy olyan jogszabály, amely módosítja a szerencsejáték szervezeti és működési rendjét. Az új törvény értelmében a Nemzeti Szerencsejáték Hivatal (ONJN) látja majd el az internet cenzúrázásának feladatát, illetve dönti el, mely oldalak legyenek hozzáférhetőek Romániában. A június 12-én elfogadott 124/2015 sz. törvény kimondja:

"[...] A hálózati és elektronikus kommunikációs szolgáltatók [...] kötelesek tiszteletben tartani az ONJN felügyelőbizottságának döntéseit a Romániában nem engedélyezett szerencsejáték-oldalakhoz való hozzáférés korlátozásával, valamint a Romániában engedéllyel nem rendelkező szerencsejáték-szolgáltatók reklámozásával kapcsolatban."

Június 24-én az ONJN vita nélkül elfogadott egy döntést, amelyet a hivatal csak egy hónap múlva tett közzé a weboldalán. Eszerint a szolgáltatóknak nem csak hogy hozzáférhetetlenné kell tenniük az internetes domainnév-rendszer (DNS) által kezelt egyes oldalakat, hanem át is kell irányítaniuk a felhasználókat a Különleges Hírközlési Szolgáltatás bizonyos oldalaira. Az ONJN július végén máris felszólította levélben az internetes szolgáltatókat, tegyenek eleget a döntésnek.

Az ApTI és 5 másik nem-kormányzati szervezet már tavaly figyelmeztette rá az ONJN-t, hogy a tervezett intézkedések alapjogokat sértenek. Az illetékes szervek azonban egyszerűen nem vettek tudomást a levelünkről, illetve arról a kérésünkről, hogy rendezzenek nyilvános vitát a vonatkozó jogszabály elfogadása előtt. A Romániai Szövetség az Emberi Jogok Védelmére - Helsinki Bizottság (APADOR-CH) ma újfent kérést intézett az ONJN-hez, remélve, hogy most még, az utolsó pillanatban az intézmény végre megérti, hogy nem pusztán technikai kérdésről van szó, hanem arról, hogy a szóban forgó intézkedések beláthatatlan következményekkel járhatnak.

Mit jelent az ONJN döntése?

Az internetes szolgáltatóknak elő lesz írva, hogy egy minden felhasználójukra nézve kötelező szűrőrendszert alkalmazzanak. Ezzel voltaképpen cenzúrázzák majd, milyen információkhoz juthassanak hozzá a romániai felhasználók. A különleges hírközlési szolgáltatás (STS) ezen felül az összes olyan romániai felhasználó IP-címét számon tarthatja majd, akik megpróbálnak belépni a kérdéses oldalakra.

Mi ezzel a gond?

    1. Bevezetik az internet cenzúrázását

    2. Az elektronikus hírközlés bizalmas jellegének megváltoztatása sérti a magánélethez való jogot

    3. Az elektronikus adatok lehallgatása bűncselekmény

    4. A DNS-hozzáférés tiltása számos közvetett technikai problémához vezet a számítógépes biztonság terén

    5. Az összes ilyen szabály felesleges és könnyen áthágható

1. Bevezetik az internet cenzúrázását

Az elektronikus hírközlésről szóló európai uniós irányelv szerint a tagállamok jogellenesen nem tilthatják le vagy korlátozhatják az internetes hozzáférhetőséget.

Alapvető problémát, mégpedig az online tartalom cenzúrázását jelenti ugyanis, ha az internetes szolgáltatón keresztül bizonyos weboldalakat letiltanak, ami súlyosan veszélyezteti általában az emberi jogokat, konkrétan pedig a szólásszabadságot.

Az internetet és a weboldalakat tömegkommunikációs eszközöknek szokták tartani, ezért az önkényes letiltásuk több, mint valószínű, hogy sérti Románia Alkotmányának 30-dik cikkét, amelynek (2)-dik bekezdése kimondja: "Tilos bármiféle cenzúrát alkalmazni," (4)-dik bekezdése pedig így szól: "Semmiféle kiadványt nem szabad letiltani."

Már önmagában az is kétségeket támaszt a döntés alkotmányosságát illetően, hogy egy közigazgatási szerv, nem pedig egy bíróság eldöntheti, mégpedig a fellebbezés lehetősége nélkül, hogy a felhasználók nem férhetnek hozzá bizonyos oldalakhoz.

Az ENSZ szólásszabadsággal foglalkozó különmegbízottja ezzel kapcsolatban kifejtette: "a tiltó rendelkezések felesleges és aránytalan eszközökkel igyekeznek elérni a kívánt célt."

Ráadásul, azzal, hogy az internetes szolgáltatókon keresztül egy ilyen rendszert léptetnek életbe, a cenzúra olyan eszközeit hozzák létre és működtetik, amelyek azután más területeken is könnyű szerrel alkalmazhatóvá válnak. Amint beletörődünk az internetes tiltásokba, és létre is jön egy rendszer bizonyos oldalak blokkolására, egyre többen, egyre több mindent akarnak majd cenzúrázni..

Olaszországban például először azért fogadták el bizonyos weboldalak letiltását, hogy meggátolják a nem engedélyezett online szerencsejátékok hozzáférhetőségét. Ám a kezdeti szándék helyében ma azt látjuk, hogy Olaszországban számos más célból is cenzúrázzák az internetet, a cenzúrázást pedig sokféle hivatal végzi, amelyek vagy betartják, vagy nem az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben foglalt szabályokat.

2. Az elektronikus hírközlés bizalmas jellegének megváltoztatása sérti a magánélethez való jogot

Az internetes szolgáltatóknak (ISP) kötelességük biztosítani az elektronikus kommunikáció bizalmas jellegét, és csak technikai értelemben véve közvetíthetik az információkat.

Amikor le kell tiltaniuk egy oldalt és a felhasználókat átirányítaniuk egy másikra, az ISP az internet felhasználó és a kérdéses oldal közötti adatáramlásba beavatkozva a tudta nélkül irányítja át a felhasználót másik oldalra, esetünkben egy olyanra, amelyet egy militarizált intézmény tart fenn.

Az ISP így minden olyan forgalmi adatot átküld az STS-nek, amelynek révén beazonosíthatók a felhasználók, ami sérti a magánéletnek az elektronikus hírközlésbeli védelméről szóló 506/2004 sz. törvény 4-dik cikkét, valamint a 677/2001. sz. törvényt, mivel úgy szolgáltat ki személyes adatokat (pl. IP-címeket) harmadik félnek, hogy erről nem tájékoztatja a felhasználót és nem kéri hozzá a beleegyezését.

A jogszabályi hierarchia elvéből fakadóan egy közigazgatási hivatal által kibocsátott rendelet nem sérthet kötelező törvényi rendelkezéseket, illetve alapvető jogokat.

3. Az elektronikus adatok lehallgatása bűncselekmény

Az új büntető törvénykönyv 361-dik bekezdése értelmében bűncselekmény az elektronikus adatok lehallgatása. Amiatt tették büntethetővé ezt a cselekményt, mert a gyakorlatban átalakítja az információs rendszerek és hálózatok rendes működését.

Az ONJN tehát voltaképpen arra kötelezi az ISP-ket, hogy büntetendő gyakorlatot folytatva visszaélést kövessenek el az egységes jogszabályrendszerrel szemben. Ha bárki más, személy vagy testület, megengedné magának azt, amire az ONJN kötelezi a szolgáltatókat, Románia új büntető törvénykönyvére hivatkozva egész biztosan vádat emelnének vele szemben.

4. A DNS-hozzáférés tiltása számos közvetett technikai problémához vezet a számítógépes biztonság terén

Az ICANN által kiadott tanulmányok szerint az internetes erőforrásokat kezelő legfőbb hatóság, mely egyes weboldalakat letilt, és hozzáférhetetlenné teszi a DNS-t, akadályozza a DNS-t biztosító mechanizmusok (DNSSEC) működését, amelyek pedig elengedhetetlenek az internet megfelelő működéséhez.

5. Az összes ilyen szabály felesleges és könnyen áthágható

Az ONJN által foganatosított szabályok, mint minden internetes cenzúrát célzó rendelkezés, technikailag feleslegesek, és bármely internet felhasználó könnyen áthághatja őket, hiszen akármelyik keresőmotor alkalmazásával találhat OpenDNS-re, egyéb DNS-re, Google DNS-re, VPN-re, Torra vagy más hasonlóra vonatkozó információkat.

Mindeennek ellenére az ONJN intézkedései létrehoznak majd egy olyan infrastruktúrát, amelynek segítségével lehetővé válik az internetes tartalmak cenzúrázása, és amelyeket feltehetőleg mások más célokra alkalmaznak majd (ld. pl. a Portugáliában nemrég életbe lépett intézkedéseket, amelyek a szerzői jogok állítólagos megsértésére hivatkozva tiltanak le bizonyos internetes tartalmakat.)