A jelen kormányzati ciklus alatt már másodszor írt a Rights International Spain (Nemzetközi Jogok Spanyolország) és két másik szervezet, a Bírák a Demokráciáért és a Független Bírói Fórum a bírák és jogászok függetlenségével foglalkozó ENSZ-különmegbízottnak, hogy figyelmeztessen: "a kormány számos kezdeményezése veszélyezteti a hatalmi ágak szétválasztását", ami "csorbítja az igazságszolgáltatás hatékonyságát és gyengíti a jogállamiságot".
Jelentésükben először is a Legfelső Bíróság Harmadik Részlege (a közigazgatási peres ügyekben eljáró tanács) új elnökének közelmúltbeli, igen visszás módon történt kinevezését bírálják.
A terület nemzetközi szabályozása értelmében a bírói pártatlanság és függetlenség megóvásához elengedhetetlen, hogy átláthatóak legyenek az ilyen kinevezések, és mentesek legyenek mindenfajta nyomástól és befolyástól, valamint hogy a kinevezés objektív kritériumok alapján, kizárólag a szakmai és a rátermettség figyelembevételével történjen.
Bírói beavatkozás
A levelet küldő szervezetek szerint új korszakot jelez, hogy nem újra José Manuel Sieira Míguezt nevezték ki a pozícióra, hiszen a Legfelső Bíróság történetében most először fordult elő, hogy egy tanács elnökének nem hosszabbították meg a mandátumát.
Az Általános Igazságügyi Tanács nem indokolta a döntést, és bizonyíték van rá, hogy a kormány beavatkozik az igazságszolgáltatásba, például, hogy elérje az egyik határátkelőn áthajtó "kamikaze" vezető ügyében született kegyelmi döntés visszavonását.
A jelentés aláíróinak szavaival élve a kinevezés "újfent annak a kifejeződése, hogy Spanyolországban szorult helyzetbe került a bírói függetlenség, amire kirívó példa az Általános Igazságügyi Tanács bírói függetlenséget csorbító reformja".
A jelentés bírálja a bírói hatalomról szóló törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial) legutóbbi módosítását, amely olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek az Általános Igazságügyi Tanács testületi jellegét és ezáltal függetlenségét veszélyeztetik.
Rengeteg módosítás
A jelentés kiemeli, hogy emellett kilenc másik ponton módosították a bírói hatalomról szóló törvényt, egytől-egyig a Néppárt beadványa alapján.
Ezek olyan "messzeható jogi változtatások", amelyek "erőteljesen befolyásolják a bírói biztonság" kérdését, eleddig mégsem került sor a civil szervezetekkel való érdemi megbeszélésre, és a reformok kidolgozásakor a jogászok véleményét sem vették tekintetbe, írja a jelentés.
Végül a jelentés szerzői a büntetőeljárásról szóló törvény most tervezett reformja ellen is szót emelnek. A Szenátus által jelenleg tárgyalt (a hatalmon lévő kormány által benyújtott) törvényjavaslat "az igazságszolgáltatás felgyorsításának állítólagos céljából korlátozná a büntetőügyek vizsgálatára szánt időt".
A szervezetek szerint ez az intézkedés "különösen erőteljesen befolyásolná a politikai korrupciós ügyeket, ugyanis nem engedné meg a bíráknak, hogy kivizsgálják az ilyen jellegű bűncselekményeket".
Célszerűtlen reform
A módosítás nem rendelkezik az ahhoz szükséges költségvetésről, hogy "az adott határidővel lefolytathatóak legyenek a büntetőeljárások", emiatt a jelentést készítő szervezetek szerint a reform "alkalmatlan a korrupcióval szembeni küzdelemre, hiszen a gyakorlatban abban az irányban hat, hogy büntetlenül maradjanak az elkövetők".
Ne felejtsük, hogy amikor pár hónapja, idén áprilisban, a Rights International Spain és a Bírák a Demokráciáért levelet és jelentést küldött az Európai Tanácsnak, már akkor kifogásolta a spanyol kormány által kezdeményezett egyéb reformokkal együtt a két említett törvénymódosítást (a bírói hatalomra illetve a büntetőeljárásra jogi szabályozásával kapcsolatban).
A szervezetek "részlegesnek és elégtelennek" ítélték a módosításokat, amelyeket szerintük vissza kellene vonni mindaddig, amíg "nem egyeztetnek róluk a szakértőkkel és a civil szervezetekkel" az igazságszolgáltatási rendszer újjászervezése és modernizálása érdekében.
Jogállam
A szervezetek arra kérik a Tanácsot, éljen az EU-beli új lehetőséggel, és a jogállamiság megerősítése céljából "fogadjon el olyan rendelkezéseket, amelyekkel megállítható a jogállamiság leépülése Spanyolországban".
Lydia Vicente, a Rights International Spain ügyvezető igazgatója is kifejtette, hogy "országunkban a bírói függetlenség hiánya tarthatatlan állapot, egyrészt, mert súlyosan fenyegeti a jogállamiság egyik legfőbb alapelemét, másrészt pedig azért, mert független bírák nélkül senkinek sem garantáltak a jogai és a szabadságjogai".
Joaquím Bosch, a jelentést aláíró egyik szervezet, a Bírák a Demokráciáért szóvivője, így nyilatkozott: "Az igazságszolgáltatás rendszerére erőteljesebb politikai nyomás nehezedik, mint demokráciánk története során bármikor. A legfelsőbb bíróság befolyásolására tett politikai kísérletek súlyosan csorbítják a bírói testületek hitelességét. Országunkban komoly veszély fenyegeti a hatalmi ágak szétválasztását, ezért kérjük a nemzetközi szervezetek beavatkozását.