Orbán járványügyi intézkedéseinek mellékhatása: véleményük miatt vittek el két embert a rendőrök

A Facebookon közzétett véleményük miatt állítottak elő két embert a rendőrök Magyarországon azután, hogy Orbán Viktor kormánya a járvány elleni védekezésre hivatkozva elfogadtatta a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályok szigorítását.

Május 14-én ismét a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozott az Európai Parlament, legfőképpen azért, mert Magyarországon a kormány a koronavírus okozta veszélyhelyzetre hivatkozva határidő nélkül kért és kapott felhatalmazást a rendeleti kormányzásra. Orbán Viktort is várták a brüsszeli plenáris vitára, ő azonban Varga Judit igazságügyi minisztert akarta küldeni maga helyett, arra hivatkozva, hogy a járvány elleni védekezés minden idejét leköti. Az uniós parlamenti szabályok miatt Varga nem szólalhatott fel, de a hazai nyilvánosság számára közzétette beszédét, amit elmondott volna – ebben többek között azt állítja, hogy „a magyar kormány rendkívüli intézkedései nem korlátozzák a média tevékenységét és nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát”.

Ezt a beszédet már azután mondta volna el a miniszter, hogy a rendőrök előállítottak egy kisvárosi ellenzéki aktivistát és egy vidéki nyugdíjast a Facebookon leírt véleményük miatt. Az aktivistát, Csóka-Szűcs Jánost egy olyan bejegyzés miatt jelentették fel, amelyben arról írt, hogy lakóhelyén, Gyulán 1170 kórházi ágyat ürítettek ki a koronavírusban megbetegedettek számára. Kusinszki Andrást pedig azért vonták felelősségre, mert leírta véleményét arról, hogy a kijárási korlátozások lazítására egyetlen nappal a járvány várt tetőzése után került sor.

A hírek szerint Csóka-Szűcsöt és Kusinszkit rémhírterjesztéssel gyanúsították. A rémhírterjesztés büntetőjogi tényállását épp azzal a törvénnyel módosította a magyar parlament kormánypárti többsége, amellyel Orbán Viktor kormányának példátlan felhatalmazást adott. A szigorítás lényege, hogy a rémhírterjesztést az is elkövetheti, aki valós tényt úgy „ferdít el”, hogy az „a védekezés eredményességét akadályozhatja”.

A TASZ már a törvény elfogadása előtt felhívta a figyelmet arra, hogy ez dermesztő hatással járhat, igaz, a szervezet arra számított, hogy újságírók ellen alkalmazzák majd az új szabályt, ha kritikusan írnak a kormány járványügyi intézkedéseiről. Ezt látszott alátámasztani, hogy az állami szervek megfosztották a sajtót a közvetlen kérdezés lehetőségétől; az állami televízió külön rovatot indított, ahol a független sajtó kritikus tudósításait álhíreknek bélyegezte; a kormány propagandamédiumaiban pedig arról beszéltek, hogy a sajtó bizonyos részeire szájzárat kellene tenni.

Ám ezúttal két, a véleményét vállaló állampolgárt vont felelősségre a rendőrség. Bár megszüntették ellenük az eljárást, sőt az ügyészség is közölte, hogy nem követtek el bűncselekményt, mégis lehet attól tartani, hogy ezeknek az eseteknek elrettentő hatása lesz sok internetezőre, akik ezután nem merik majd kinyilvánítani véleményüket. Például azért, mert nem szeretnének úgy járni, mint Kusinszki András, akiért reggel hat órakor mentek a rendőrök, sőt a rendőrség honlapjára trófeaként került ki az a videofelvétel, amin az látható, hogy a lakásában rendőrök kutakodnak, majd elvezetik a férfit.

A rémhírterjesztés szabályainak szigorítására egyébként nem volt valódi szükség, a rossz szándékú rémhírterjesztőket a korábbi szabályok alapján is hatékonyan felelősségre lehetett vonni. Az új szabály megfogalmazása nem egyértelmű, és a rendőrség is rosszul kezdte alkalmazni, így senki nem tudja pontosan, hogy milyen megnyilvánulása miatt számíthat arra, hogy megjelennek nála a rendőrök.

A szólásszabadságnak nemcsak a közvetlen cenzúra árthat, hanem az is, ha a polgárok félnek kimondani a véleményüket. Azok a jogszabályok, amelyek ilyen hatással járnak, már önmagukban is korlátozzák a szólásszabadságot, ami elég ok lehet arra, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítse azokat.

Ám annak, hogy a rendőrök előállították Kusinszki Andrást és Csóka-Szűcs Jánost, az is következménye, hogy a véleményük sokkal több emberhez eljutott, és arra is felhívták ezek az esetek a figyelmet, hogy a járványveszély leple alatt meghozott kormányzati intézkedések módot adnak a kritikus vélemények elhallgattatására.