A Litván Köztársaság igazságügyi minisztériuma befejezte a büntetőeljárási kódex módosítását, ezzel az alkotmánybíróság döntésének szellemében pontosítva a vádlottak jogainak szabályozását. Az új törvénykönyv videó valamint hangfelvétel révén lehetővé teszi a vádlott illetve az alperes tárgyalótermen kívüli kihallgatását.
"Az alkotmánybíróság szerint az ország alaptörvényébe [alkotmányába] ütköznek a büntetőeljárási kódex egyes kitételei, ezért, a vádlottaknak az eljárás során élvezett jogainak tisztázása végett, módosításokat kellett végrehajtanunk a szövegben" - közölte az igazságügyi miniszter.
Ezentúl, a mostani büntető törvénykönyv alapján, a vádlottat nem lehet a vádiratban szereplőnél súlyosabb bűntettért vagy szabálysértésért elítélni, egyáltalán semmi olyat nem lehet számon kérni rajta, ami alapvetően, ténybelileg különbözik az ott leírtaktól, hacsak nem értesítették előre arról, hogy a kihallgatáson ilyesmire is sor kerülhet. Ilyenkor az ügyész, a magánvádló vagy az áldozat külön szólnak a vádlottnak, számítson rá, hogy újrafogalmazták a szóban forgó bűncselekményt, és a vádlott időt kap rá, hogy felkészüljön a védekezésre.
Mindez nem érvényes olyankor, ha a korábbinál kevésbé súlyosan esik latba a büntető törvénykönyv szerint az újraértelmezett bűncselekmény vagy szabálysértés, vagy a vád lényegében ugyanazokon a tényeken alapul.
Az alkotmánybíróság elismerte, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a vádlott nem értesül még mielőtt lezárult volna a nyomozás arról, ha megváltozott az ellene felhozott vád - függetlenül attól, hogy enyhébb fokú bűncselekményre illetve szabálysértésre vonatkozik-e az új - előfordulhat, hogy nem veszik figyelembe az alperesnek azt a jogát, hogy tájékozódjon róla, mivel vádolják, az eljárás során nem adják meg a kellő lehetőséget arra, hogy az illető tisztázza magát a vád alól, vagy igénybe vehesse az említett eszközöket, korlátozzák az alperesnek a védekezéshez való jogát, és megsértik a jogállamiság alkotmányban foglalt elvét.
Ezért a büntetőeljárási kódexet módosító törvényjavaslatban az áll, hogy még mielőtt lezárulna a bizonyítékok vizsgálata, az ügyész, a magánvádló vagy az áldozat írásos kérelmet nyújthasson be az esetben, ha a vádiratban szereplőhöz képest másként, másik (akár súlyosabb, akár enyhébb) bűncselekménytípusra vonatkozóan kívánják megfogalmazni a vádat. Maga a bíróság is kezdeményezhet ilyen módosítást, miután tájékoztatta róla a feleket, hogy a vádiratban leírtakhoz képest más tények merültek fel az ügy kapcsán.
A törvénytervezet (a tárgyalást megelőző nyomozati szakaszban) megengedi a gyanúsítottak, illetve (a bírósági meghallgatások során) a vádlottak a tárgyalótermen kívüli kihallgatását, amihez magnó illetve videó vehető igénybe. Korábban ilyen módszerekkel csak tanúk és áldozatok kihallgatásakor lehetett élni. Gyanúsítottat vagy vádlottat csak akkor lehetett a tárgyalótermen kívül kihallgatni, ha nem tudtak megjelenni a kihallgatáson (illetve a tárgyalóteremben), mert rendőri őrizetben, vizsgálati fogságban, vagy büntetés-végrehajtó intézetben voltak.
Az igazságügyi minisztérium által készített törvénytervezetet az érdekelt intézmények megkapták véleményezés céljából.