A Független Horvát Szakszervezetek Szövetsége (SSSH) a tüntetésre való felhívásában azt állítja, hogy több mint 110 000-en vannak, akik az utóbbi évtizedben emigráltak, és közülük több mint 80 000-en a 2009-ben kezdődött válság óta hagyták el az országot.

A hazájukat munkavállalás céljából elhagyó horvátok közel 40 százaléka Németországban látja az ígéret földjét. Az utóbbi 5 évben 45,8 százalékkal nőtt a Németországban munkát vállaló horvátok száma.

De még ennél is többen - főként orvosok, ápolónők, szakorvosok, villanyszerelők és szakácsok - szándékoznak elhagyni az országot.

A közhiedelemmel ellentétben a kivándorlásnak nem a munkanélküliség a legfőbb oka, ez csak a harmadik tényező a rangsorban. Elsősorban a magasabb fizetések (80 százalék), másodsorban pedig a jobb munkakörülmények (31 percent) reményében mennek külföldre a horvátok.

Rossz úton halad

A felsőfokú végzettséggel rendelkezőket a magasabb fizetés és a jobb munkakörülmények vonzzák. Sokan a tanulmányaik befejeztével nyomban kimennek külföldre, meg sem fordulnak előtte a munkaügyi központban.

Az ijesztően magas számok keserves egyéni sorsokat takarnak, ezeket pedig a szociális támogatás hiánya, a politikai osztálybeli összefonódások, és az olyan munkáltatók alakítják, akiknek a szemében Horvátország fejlődésének a záloga az olcsó munkaerő, nem pedig az egyéni kreativitás kibontakoztatásán alapuló fejlesztés, innováció, tudomány és oktatás.

A SSSH szerint Horvátország a szegénység és egyenlőtlenség irányába halad, márpedig egy ilyen ország nyilvánvalóan nem túl tetszetős, és senkit sem fog maradásra ösztökélni, arra, hogy itt éljen és dolgozzon.