A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért arrra kérte az igazságügyi minisztert, jogalkotással lépjen fel a tanú- és áldozatvédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességével szemben.
Ha feljelentést teszel, magadra maradsz
A Kowalski* családnak volt egy keleti cégekkel dolgozó tanácsadó vállalkozása. Az egyik ügyfelükkel dolgozva feltűnt nekik, hogy az minden valószínűséggel pénzmosást végez. Miután bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tettek, egyre-másra kapták a fenyegetéseket, a házukat pedig felgyújtották.
A rendőrség egy másik városban lévő biztonságos házba költöztette a családot. Így aztán 8 hónapig teljes elszigeteltségben éltek, nem is dolgozhattak, tanulhattak, és semmilyen kapcsolatot sem tarthattak fenn a külvilággal. A rendőrség végül, minden bizonnyal amiatt, mert panaszkodtak az életmódjukra, megszüntette az óvintézkedéseket. Jogi úton nem léphettek fel a döntés ellen.
A törvény egy jogi nonszensz
A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) állásfoglalásában nyomatékossá tette az igazságügyi miniszter számára, hogy a tanú- és áldozatvédelmi törvény nem nyújt megfelelő jogi garanciákat. Az érintettek egyszerűen nem fellebbezhetnek, ha nem kapnak megfelelő védelmet vagy egyéb, például pénzügyi támogatást.
Egy tanú vagy áldozat kizárólag a számára kedvezőtlen döntést meghozó testülethez fordulhat a döntés felülvizsgálatát kérve. Ráadásul, ha az ügyben nincsenek új fejlemények, esetleg el sem bírálják a kérelmét. Ugyanez a helyzet, ha a rendőrség az óvintézkedések megszüntetése mellett dönt.
"Teljesen más a helyzet, mint a koronatanúkról szóló törvény esetében, amelyik megengedi, hogy a védelemmel kapcsolatosan a főügyészhez fordulhasson az érintett," magyarázza Marcin Wolny, a HFHR jogásza. "Vagyis a koronatanúknak, akik többnyire bűneiket megbánó volt bűnözők, több joguk van, mint egy áldozatnak vagy egy átlagos tanúnak."
Korlátos védelem
A tanú- és áldozatvédelmi törvénnyel az a baj, hogy korlátos védelmet nyújt csak a rendőrségi védelem alatt állóknak. Az érintettek nem változtathatják meg a személyazonosságukat, sem az arcvonásaikat plasztikai sebészeten. A koronatanúkról szóló törvény egészen másképp rendelkezik. Ráadásul a tanú- és áldozatvédelmi törvény alapján önkényesen állapítanak meg anyagi támogatást, kizárólag az ügyben eljáró rendőrfőnök jóindulatától függően.
"Az áldozatnak és a tanúnak ráadásul semmilyen jogi eszköz sem áll a rendelkezésükre, amennyiben nem értenek egyet az adott óvintézkedéssel," emeli ki Marcin Wolny.
*A cikkben megváltoztattuk az érintettek nevét.