A Bolgár Helsinki Bizottság (BHC) közzétette a női elítéltek sajátos problémáit és szükségleteit feltáró első tanulmányát.
A 2015 augusztusában végzett kutatás alapján készült tanulmány a családi élethez, terhességhez, szüléshez és gyermekgondozáshoz való jogokat hangsúlyozza a női börtönök kapcsán.
Valószínűleg a női elítéltek kis számának (a teljes lakosság 4 százalákát teszik ki) tudható be, hogy a rájuk vonatkozó börtönszabályok nem nevezhetők gender-érzékenynek.
Elszigeteltség
Mivel csak egyetlen női börtön létezik, nem érvényesül az a jogelv, hogy az elítéltnek az állandó lakhelyéhez lehető legközelebb eső létesítményben kell helyet biztosítani.
Az elszigeteltségből olyan további problémák fakadnak, mint a családdal és a barátokkal való érintkezés elégtelen volta, ami negatívan befolyásolja szabaduláskor a társadalomba történő visszailleszkedés esélyeit.
2015 júliusában 93 olyan női elítélt volt, aki 18 év alatti gyermekkel rendelkezett, 33 százalékuk egyedülálló anya. A legtöbb gyermek a megszokott családi környezetben, illetve az elítélt partnerével maradhat, 35 százalékukat azonban más rokonoknál, intézetben, nevelőszülőknél vagy máshol helyezik el. Rengeteg szenvedést okoz, hogy az anyát gyakorlatilag kizárják a gyermek életéből.
A bolgár büntetőjogban nincsenek arra vonatkozó szabályok, milyen büntetés szabható ki terhes, szülő, szoptató illetve újszülöttet gondozó nőkre, és nincsen alternatívája a börtönbüntetésnek.
2011 és 2014 között 58 terhesség fordult elő a börtönökben, és mindössze 11 nő szabadult még a szülés előtt.
Bizonyos tekintetben ugyan enyhültek a terhes nők börtönbeli körülményei, de összességükben még mindig meglehetősen súlyosak, és sem egészségügyi, sem szociális szempontból nem kielégítőek.
Vödrök
A legsúlyosabb gond a tisztálkodási alkalmatosságok hiánya a cellákban, illetve, hogy a közös fürdőszobákban nincsen elég zuhany, vécé és mosdó, és nem kielégítő a forróvíz ellátás sem.
Azok az elítéltek, akikkel kapcsolatban úgy rendelkeztek, hogy zárt cellákban kell őket éjjel tartani, vödröket kapnak a testi szükségleteik kielégítése végett.
A jelentésben vizsgált másik fontos kérdés a női elítéltek joga a feltételes szabadlábra helyezéshez. Bár a börtönben lévő nők 82 százaléka nem erőszakos bűncselekmény miatt ül, és azok aránya, akiket már másodszorra vagy harmadszorra ültettek le fele akkora, mint a férfi elítéltek esetében, a férfiaknál mégis ötször gyakrabban helyezik kilátásba a feltételes szabadlábra helyezést.