#MeandMyRights: Kezd az alapokkal

Azt biztos tudod, hogy vannak emberi jogaid, de képben vagy-e, mik azok, és hogy egyáltalán honnan fakad az emberi jogok gondolata? Klikkelj jogismertető sorozatunk első darabjáért.

Az 'emberi jogok' kifejezés olyan normákra illetve bánásmódra utal, amely lehetővé teszi, hogy valaki teljes életet éljen. Életünknek nagyjából négy területén érvényesülnek az emberi jogaink:

  • Magánélet. Emberi jogainknak köszönhetően magunk rendelkezünk a személyes terünk és szabadságunk felett, és védve vagyunk a hatósági beavatkozásokkal szemen. Ide tartozik a magánélet védelmének joga, a tulajdonhoz való jog vagy a szabadsághoz való jog.
  • Közélet. Emberi jogainkból fakadóan szólhatunk bele a társadalmunk igazgatásába. Ide tartozik a szavazójog, a szólásszabadság joga vagy a tiltakozás joga.
  • Munka világa. Emberi jogaink védenek meg a kizsákmányolással illetve a munkahelyi visszaélésekkel szemben. Ide tartozik a biztonságos munkakörülményekhez és a fizetett szabadsághoz való jog.
  • Életminőség. Emberi jogaink révén vagyunk jogosultak az alapszükségleteink fedezésére és válhatunk képességeink fejlesztésével a társadalom hasznos tagjaivá. Ide tartozik az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a kultúrához való jog.

Az emberi jogaink nem engedik meg, hogy azt tegyünk, amit akarunk. Egy adott személy jogai csak mindenki más jogaihoz képest érvényesülhetnek. A szólásszabadság joga például nem teszi lehetővé, hogy éjnek évadján a volt barátod/barátnőd háza előtt torkod szakadtából rázendíts a Jackson 5-tól az 'I want you back' (Gyere vissza) című számra. Még ha meg vagy is győződve arról, hogy mini-Michael megidézéseddel eléred nála, hogy rádöbbenjen, mekkorát hibázott, amikor elhagyott téged, akkor is megilleti a magánélete védelmének joga őt is meg a szomszédait is. Úgyhogy inkább levélben fejezd ki magad.

Honnan fakadnak az emberi jogaink?

Az emberi jogok mögöttes elképzeléseiben nincsen semmi újdonság. Legtöbbjük már régi filozófiai művekben és vallási szövegekben is felbukkan. Úgy is mondhatnánk, az emberi jogok adják meg a választ azokra az örök kérdésekre, amelyek azóta foglalkoztatják az embert, amióta csak szervezett közösségekben él: Hogyan bánjunk egymással? Milyen társadalmi szervezetet alakítsunk ki? Mit jelent az igazságosság? Mitől lesz jó az életünk? Hogyan gyógyítható ki valaki a Justine Bieber vagy a One Direction iránti rajongásából?

Az 'emberi jogok' kifejezés a második világháború óta vált igazán elfogadottá és került be az általános szókincsbe. A kormányokat letaglózta, milyen rettenetesen bántak emberi lényekkel a háború idején. Egyszersmind értelmezésük szerint azért került sor a háborúra, mert egyes kormányok - például a kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszéddel, ártatlanok bebörtönzésével vagy az embertelen propagandával szembeszegülő írások cenzúrájával - könnyűszerrel megsérthették az emberi jogokat. A háború utáni időszak megbánáshulláma vitte rá a kormányokat arra, hogy nemzetközi megállapodásokat kössenek, amelyek rögzítik a legalapvetőbb védelem normáit, vagyis az 'emberi jogokat'.

Amerikából (azaz Észak-, Közép- és Dél-Amerikából, nem csak az USÁ-ból) származik az első nemzetközi dokumentum, amely felsorolja az emberi jogokat: az Emberi Jogok és Kötelezettségek Amerikai Nyilatkozatát 1948-ban fogadták el. Még ugyanebben az évben fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amit 1950-ben követett az Emberi Jogok Európai Egyezménye.