Mi az ábra az önvezető autókkal - megfelelő döntést hoznak?

Nyilván feltűnt, milyen sűrűn kerül szóba - kormányzati fórumokon, az iparban, a tudományban és a médiában - a mesterséges intelligencia etikája.

Vagy még sosem futottál bele mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai kérdésekbe? De, biztosan találkoztál már ilyen problémákkal. Fogadjunk, hogy tavaly legalább két cikket olvastál el arról, milyen döntéseket kell meghoznia majd az önvezető autóknak. Mindig a benne utazók, és ne a járókelők életben maradását tartsák szem előtt? Minden lehetőséget latba vetve állapítsák meg, mikor hány élet forog kockán, azt válasszák ki, amelyik esetében a legkevesebben halhatnak meg? És mi van, ha a járókelők egyike egy kisgyermekes anya? Vagy egy idős orvos, aki egy-kettőre befejezi a Nobel-díjat érő agykutatását?

Közkedvelt szakmai etikai vitatéma, hogy milyen döntést kellene hoznia az ilyen járműveknek. Borzasztó érdekes viták ezek, a világért sem szeretnék senkit lebeszélni arról, hogy kövesse őket. Ám arra intenék mindenkit, hogy mielőtt végiggondolnánk, mi mindent tartsanak szem előtt az önvezető autók tervezői, előbb vegyük rá a kormányainkat azoknak a minimum szabályoknak a betartására, amelyekben már megegyeztünk - és az emberi jogok talaján védjenek meg bennünket a technológiai újítások esetlegesen káros hatásaitól.

Az önvezető autók egyelőre nem tartoznak a mindennapi életünkhöz, de vannak olyan ide tartozó dolgok, amelyek igen vagy legalább is hamarosan. Simon Éva kolleganőm például éppen az automatizált feltöltési szűrőkkel kapcsolatos európai szabályok kérdésével foglalkozik (tudod, amelyek miatt kivesznek majd a mémek). A jövő hónapban mindketten előállunk majd cikkekkel arról, milyen veszélyeket rejt magában a mesterséges intelligencia, és hogyan befolyásolhatják vagy befolyásolják az életünket az automatizált döntések.

NB: Én inkább a rákkutató életét menteném meg. Egyáltalán nem értesz velem egyet? Szavad ne feledd, hamarosan ilyen kérdésekről fogunk vitatkozni a közösségi média csatornáinkon.