Democracy & Justice

A 2015 előtti szintre csökkent a menedékkérelmek száma

Az Európába érkező migránsok száma a 2015 előtti szintre csökkent, ám a szélsőjobboldali vezetők ennek ellenére bevándorlásellenes retorikával próbálják előmozdítani a céljaikat. Mindeközben a migránsok és menedékkérők útja egyre veszedelmesebb.

by Jascha Galaski

Európa-szerte erősödnek a bevándorlásellenes pártok (de azért maradt még némi remény a liberálisok számára). A jobboldali vezetők továbbra is bevándorlási "válságra" hivatkozva igyekeznek megosztani az európai politikát és előmozdítani a saját bevándorlásellenes céljaikat.

Ezenközben meredeken csökken az Európába érkező migránsok száma. Az Európai Statisztikai Hivatal szerint 2015-ben több mint 1,3 millió menedékkérelmet fogadtak be az EU-ban, míg 2017-ben csak 704 600-at. Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) által kiadott Legfrissebb menekültügyi tendenciákból pedig az derül ki, hogy 2018-ban (januártól augusztusig) mindössze 406 000 körüli volt az EU-ban szerencsét próbáló migránsok és menekültek száma, azaz 15 százalékkal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be, mint a tavalyi évnek ugyanebben a szakaszában.

A tengeren át is lényegesen kevesebben jönnek Európába. Leginkább Olaszországot érinti a változás: 2018 október 30-ig összesen 22 031 tengeren át érkező menekültet vettek nyilvántartásba, 88 százalékkal kevesebbet, mint 2017-ben ugyanez alatt a tíz hónap alatt.

Veszedelmesebb lett az út

Ám míg az érkezők száma egyre csökken, növekedett azok aránya, akik a tengerbe vesztek. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint 2018 januártól júliusig 18-ból egy, míg előző évben 42-ből egy volt az elhalálozási arány.

Sokat ront a helyzeten, hogy az új olasz kormány igen keményvonalas, például nem engedik a civil szervezeteknek, hogy tengeri mentési műveleteket végezzenek. Ugyanakkor az Olasz Nemzetközi Politikatudományi Intézet (ISPI) eredményei szerint hatástalannak bizonyultak azok az elrettentő intézkedések, amelyekkel a rendezetlen jogállású bevándorlókat igyekeztek távol tartani. Az ISPI úgy látja, nem azért érkezik kevesebb migráns, mert az olasz hatóságok ellehetetlenítik a civilek életmentési törekvéseit; a háttérben Olaszországnak a líbiai milíciákkal kötött titkos megállapodásai állnak, amelyek értelmében utóbbiak visszatartják az indulni szándékozókat.

Ráadásul a líbiai parti őrség általi fokozott ellenőrzés miatt egyre nagyobb kockázatokat vállalnak az embercsempészek. Az UNHCR kifogást emelt, amiért nem állnak rendelkezésre biztonságos és törvényes útvonalak a menekültek számára, valamint elvárja, hogy Európa növelje a letelepítési helyek számát, és hárítsa el a családok újraegyesítésének akadályait.

A lakóhelyüket elhagyni kényszerültek megoszlása a világon

A politikának és a médiának 2015 óta állandó témája lett a bevándorlási "válság". Arról viszont nem sok szó esik, hogyan oszlanak meg a menekültek a világon. Az összesen 68,5 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült személy 85 százaléka él valamely fejlődő országban.

A palesztíniaikat is beszámítva Jordániában három millió a menekült, míg az összes EU-s országban együttvéve vannak 2,3 millióan. Mindezt annak tükrében érdemes nézni, hogy a jordániai népesség nem egészen tímilliós, miközben az EU-ban 512 millióan élnek.

Magyarországon 2017-ben összesen 5641 menekültet vettek nyilvántartásba. Orbán Viktor miniszterelnök ennek ellenére kiélezett bevándorlásellenes retorikát alkalmaz a szavazóinak mozgósítására. Demagóg szövegekkel ugyebár elég jól lehet választásokat nyerni.

A török kormány és Tripoli ENSZ által elismert kormánya közötti egyezségek is szerepet játszottak abban, hogy az európai kormányok "sikerrel" küzdötték le a kontinensre érkező menekültek számát. A megállapodások következtében ugyanis több ezer menekült és migráns rekedt a görög szigeteken, ahol kényszermunkának, zsarolásnak vannak kitéve, sőt előfordul, hogy megkínozzák vagy kivégzik őket. Nem kellene többet tennünk végre azért, hogy jobban boldogulhassanak ezek az emberek?

English