#MeAndMyRights: Az emberi jogokon múlik a biztonságunk

A terrorizmusellenes küzdelem jegyében az EU-s kormányok 2001 óta egyre nyirbálják az emberi jogainkat. Természetes dolog, hogy a terrortámadásoktól féltjük az életünket és nem akarunk megsérülni. Az is, hogy a hatóságoktól várjuk, védjenek meg minket.
A politikusok szavazatok reményében egyszerű megoldásokat javasolnak, amelyek attól olyan vonzóak, hogy a biztonság megerősítését ígérik, miközben korlátozzák a szabadságjogainkat. A hatóságok minden támadás után újabb szigorú intézkedést vezetnek be, egyre kevesebb teret hagyva a szabadságjogoknak. A támadások azonban nem szűnnek és nem is ritkulnak. Sőt, inkább egyre nő a számuk. A leegyszerűsítő, keményvonalas politika láthatólag nem működik. Mindeközben fel kellett áldoznunk az értékeinket és a jogainkat. Cserébe pedig csökkent a biztonságunk.

Jogok = biztonság

A Liberties nemrég adott ki egy jelentést az európai kormányok két kedvenc terrorizmus elleni intézkedéséről: a tömeges megfigyelésről és az etnikai profilalkotásról. Mostantól pár hónapon keresztül a #MeAndMyRights új sorozatában elmagyarázzuk, mi a lényegük ezeknek a módszereknek, miért nem működnek, és milyen más, az emberi jogi normákkal összeegyeztethető intézkedésekkel lehetne hatékonyabban és eredményesebben biztonságot teremteni.

Tömeges megfigyelés alatt olyasmit értünk, amire Edward Snowden hívta fel a figyelmet annak kapcsán, mire készülnek az amerikai és európai titkosügynökségek. Tehát, hogy a biztonsági szolgálatok számon tartják, kivel telefonozunk, emailezünk, hol tartózkodunk és milyen weboldalakat nézünk meg az interneten. Az etnikai profilalkotás pedig az, amikor a biztonsági szolgálatok pusztán amiatt igazoltatnak valakit vagy tartanak nála házkutatást, mert az illető mondjuk muszlim, nem pedig azért, mert alapos okuk van azt feltételezni, hogy törvénysértést követett el.

Nem működik a tömeges megfigyelés

A hatóságok több országban is évek óta alkalmazzák a tömeges megfigyelés és az etnikai profilalkotás módszereit. Ámde minden kézzelfogható eredmény amellett tanúskodik, hogy ezek nem segítenek abban, hogy elkapják a terroristákat vagy megakadályozzák a terrortámadásokat. A tömeges megfigyelés eleve komoly rendőri erőket von el az olyan hagyományos nyomozási eljárásoktól, amelyekkel megakadályozhatók volnának a támadások. Az etnikai profilalkotás rongálja a kisebbségek és a rendőrség közötti bizalmat, ezért a biztonsági szolgálatok kevésbé jutnak olyan információkhoz, amelyek segítenének elkapni a gyanúsítottakat.

Sorozatunk következő darabjaiban elmagyarázzuk, miért nyújthatnának a kormányaink nagyobb fokú biztonságot az emberi jogi normák tiszteletben tartására vonatkozó törvényes kötelezettségeik betartásával. Mélyrehatóan elemezzük majd, miért van az, hogy a tömeges megfigyelés és az etnikai profilalkotás káros a társadalom számára, haszontalan, sőt a kívánttal ellentétes hatást vált ki. Elmagyarázzuk, miért hatékonyabbak az emberi jogokat tiszteletben tartó régi, jól bevált terrorizmus elleni módszerek. Azt is kifejtjük, hogyan lehetséges, hogy a kormányaink szándékolatlanul is a terrorista szervezetek malmára hajtják a vizet, mivel egyre többen válnak erőszakos szélsőségesekké amiatt, hogy az európai országok megtagadják a kisebbségektől az egyenlő jogokat és különféle elnyomó rezsimekkel működnek együtt. Röviden szólva elmagyarázzuk, miért múlik az emberi jogokon a biztonságunk.

Ha alaposabban meg akarod érteni ezeket a kérdéseket, vagy szeretnél utánanézni, milyen tényekre és kutatásokra támaszkodtunk a cikkben, itt a teljes jelentésünket elolvashatod arról, hogyan értelmezhető a 'Biztonság az emberi jogokon keresztül'.