Oroszországgal vagy Ukrajnával szemben, ahol a HIV-járványok főként az olyan intézkedéseknek köszönhetők, amelyek közös tűhasználatra szorítják a drogfogyasztókat, a magyarországi intravénás kábítószerélvezőket az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag elkerülte a fertőzés. Most viszont minden megváltozhat. Nem kizárt, hogy Magyarország is követi Görögország és Románia példáját, ahol az elmúlt években többször is tarolt a HIV a kábítószeresek körében. Az Országos Epidemológiai Központ megerősítette, hogy idén több tűhasználattal összefüggő HIV-fertőzést is regisztráltak. Jó okunk van feltételezni, hogy elkerülhetetlenül kitör a járvány, hacsak a kormány nem tesz azonali lépéseket az ártalomcsökkentő programok támogatása érdekében. Csakhogy ehhez hiányzik a politikai akarat; mitöbb, a legjelentősebb biztonságos és steril tűket és fecskendőket biztosító program gazdái bejelentették, hogy kétségbeejtő anyagi helyzetük, valamint a helyi polgármester vezényelte politikai támadások miatt nemsokára felfüggesztik a működésüket.
A tű- és fecskendőcsere programot 2006 óta bonyolította egy Budapest VIII. kerületi NGO, a Kék Pont Drogkonzultációs Program és Drogambulancia. Magyarországon sehol sem koncentrálódnak olyan sűrűn a drogfogyasztók, mint ebben a körzetben. Legtöbbjük munkanélküli, hajléktalan, illetve roma származása miatt állandó diszkriminációnak van kitéve. Az intravénás drogok terjedőben vannak Magyarországon, a Kék Pont klienseinek száma csak 2011-ben, egy év alatt 80 százalékkal nőtt. A program közel 3 000 személynek nyújt szolgáltatásokat, innen származik a magyarországi kábítószerélvezők közt kiosztott steril tűk majdnem 40 százaléka.
A Kék Pont nem csak a HIV-vel foglalkozik. Ügyfeleik körében mindig is jelentős arányú volt - jelenleg 70 százalékos - a hepatitis-C fertőzöttség. A járványügyi szakértők által "néma gyilkosnak" nevezett hepatitis-C nem kelt olyan feltűnést a nyilvánosságban (noha legalább annyira veszélyes), mint a HIV, ezért könnyen megfeledkeznek róla a döntéshozók. Ez a figyelmetlenség, a drogpiac közelmúltbeli átalakulása és a tűcsere program akadályozása a kormányzat részéről együttesen olyan helyzetet eredményezett, amely kedvez egy gyorsan terjedő, nagyarányú HIV-járvány kitörésének a kábítószerélvezők körében.
A Drugreporter évek óta próbálja felhívni a kormány és a nyilvánosság figyelmét a vérrel terjedő fertőzések veszélyére. Az injkecióstűvel beadott ún. "törvényes ajzószerek" (mefedron-szerű termékek) használata hihetetlen mértékben elterjedt 2009-től kezdve a budapesti marginalizált státuszú drogfogyasztók körében. Ezeket az új pszichoaktív szereket sokkal gyakrabban szokták beadni, mint az opiátokat: napi 10-15 alkalommal szúrnak. Ezért fokozódott a steril fecskendők és tűk iránti igény, amit sajnos nem sikerült megfelelő mértékű ellátással fedezni. A 2000-es évek eleji átmeneti fellendülés után az ártalomcsökkentő szolgáltatások elérhetősége és hozzáférhetősége igen csekély maradt, és a helyzet csak romlott az Orbán-kormány első ciklusa alatt.
Miközben az USA-val egyetemben számos ország lépett a drogpolitika megújításának útjára, Magyarország bejelentette, hogy ismét drogok elleni háborút indít. Múlt év júliusában módosították a Btk.-t, hogy ezentúl önmagában a tiltott kábítószer birtoklását is súlyosan büntetéssék. A tavaly elfogadott új nemzeti drogellenes stratégia ártalomcsökkentést teljes absztinenciát megkövetelő kezelésmódokkal váltja fel, távlati célként pedig a kábítószermentes Magyarország megvalósítását határozza meg 2020-ig (a szóbeszéd szerint maga a miniszterelnök ragaszkodott hozzá, hogy ezt az irreális célkitűzést vegyék be a stratégiába).
A jelentős pénzelvonások miatt, a többi tűcsere programhoz hasonlóan 2012-ben a Kék Pont is arra kényszerült, hogy elbocsássa a munkatársainak egy részét, csökkentse a nyitvatartási órák számát, valamint a tű-ellátmányt. Mindennek a tetejébe a kerület polgármestere és annak emberei azzal vádolták a programot, hogy "a kerületbe vonzza a kábítószereseket", és droghulladék kerül miatta az utcára. A kerületi tanács 2013 novemberben felbontotta a szerződést a szervezettel, és kizárta őket a helyi drogkoordinációs bizottságból. Januárban a helyi politikusok az utcára vonultak a program megszüntetését követelve.
Júniusban a Kék Pont bejelentette, hogy az ellenséges politikai közeg és az anyagi források hiánya miatt szeptemberben kénytelen lesz lezárni a programot, hacsak a kormány nem nyújt sürgősségi támogatást. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elutasította a kérelmet, mondván, nincsen plusz költségvetési forrásuk tűcsere programra. A civileket nem győzi meg ezt a "nincs rá pénz" típusú érvelés. Mint arra rámutattak, a kormány tavaly 13 millió forintot (55 ezer dollárt) adott a VIII. kerületi polgármesternek az utcai drogszemét elleni küzdelemhez - miért is ne lehetne ugyanekkora összeget szánni tűcsere céljára? Arról nem is beszélve, hogy a kormány minden évben milliárdokat költ a kábítószerfogyasztók letartóztatására és a velük szembeni eljárás lefolytatására.
A Kék Pont becslése szerint a tűcsere program mostani szinten való működéséhez évi 32 millió forintra (135 ezer dollárra) volna szükség. Egyetlen hepatitis-C vagy HIV fertőzött beteg gyógykezelése is évente többezer dollárba kerül - nem beszélve arról, hogy az illető meg is halhat. Vagyis már pár élet megmentése esetén már megtérülnek a tűcsere program költségei. Ha a kormány képtelen belátni, hogy az ártalomcsökkentés az egész társadalom számára kedvező befektetést jelent, ennek az árát az adófizetők kénytelenek megfizetni.
A Kék Pont tű- és fecskendőcsere programjának bezárása súlyos következményekkel járhat a többi szolgáltató számára is: a kisebb léptékű programok nem tudják majd ellátni a VIII. kerületből érkező új kliensek tömegeit, emiatt összeomolhat az egész rendszer. A politikai rövidlátás egyetlen biztosnak látszó eredménye egy közelgő HIV-járvány.