Magyarország: Az Európai Parlament a civilellenes törvénytervezet visszavonására utasította a kormányt és elindította a hetes cikkely élesítését

Tegnap olyan határozatot fogadott el az Európai Parlament, amelyik alapján az EU komoly szankciókat alkalmazhat Magyarország ellen az EU alapvető demokratikus, emberi jogi és jogállami értékeinek semmibe vétele miatt.
A határozat többek között a civilellenes törvénytervezet visszavonására szólítja fel a magyar kormányt, ami igazi győzelem a Liberties számára. A határozat egyszersmind az EP eljárási szabályzatának 83. cikkét is érvényesítette, ami akár oda vezethet, hogy Magyarországot szankciókkal sújtják a 7. cikk szerinti eljárás alapján.

Mi az a 83-as cikk?

Az EU szerződés 7. cikke alapján az az EU-s kormány, amelyik súlyosan megsérti az EU alapvető értékeit, súlyos szankciókkal sújtható. Ám hosszú az út a tényleges büntetésig. Ehhez arra van szükség, hogy az Európai Unió Tanácsában emellett döntsenek a nemzeti kormányok. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a kormányok megállapíthatják, hogy fenn áll az uniós alapértékek megsértésének "egyértelmű kockázata". A (2) bekezdés alapján a kormányok azt mondhatják ki, hogy éppen ténylegesen sérülnek az alapértékek. A (3) cikk pedig a szankciók megszavazásáról rendelkezik.

A 7. cikk érvényesítését a Bizottság, kormányok egy csoportja vagy az Európai Parlament is kérheti. Azaz a 7. cikkre történő formális hivatkozás révén mindannyiuknak hatalmukban áll elérni, hogy a Tanács foglalkozzon Magyarország ügyével. És itt jön be a 83. cikk. Ugyanis az Európai Parlament eljárási szabályzatának 83. cikke határozza meg, milyen szabályok alapján utalhatják a képviselők Magyarország ügyét a Tanács figyelmébe a 7. cikk szerinti eljárás értelmében.

Mi a következő lépés?

Az Európai Parlament elsősorban különféle szakpolitikai területekért felelős bizottságok útján végzi a munkáját. A 83. cikk azt kívánja meg, hogy az Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság készítsen egy olyan javaslatot, amelyik alapján hivatalosan elindítható a 7. cikk érvényesítése. A javaslatról a teljes parlament szavaz, és csak akkor megy át, ha a szavazáskor jelenlevő képviselők kétharmada elfogadja. A tegnapi szavazásból ítélve szoros lesz az állás.

Amennyiben átmegy a javaslat, érvénybe lép a 7. cikk (1) bekezdése. Ez annyit tesz, hogy a Tanácsban helyet foglaló nemzeti kormányok megvitatják Magyarország ügyét, azután megszavazzák, hogy szerintük fennáll-e az EU-s értékek súlyos megsértésének kockázata. Ám a szankciók kiszabásához a 7. cikk (2) bekezdését is meg kell szavazniuk a kormányoknak. Ennek a szavazásnak már kétségesebb a kimenetele, ugyanis teljes egyetértést kíván meg a kormányok részéről, márpedig a lengyel kormány, amely ugyancsak vétkes a jogállamiság megrendítésében, feltehetőleg a magyar kormány védelmére kel majd.

Mit jelent mindez?

A Parlament jelentős többséggel, 393 szavazattal 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot. A fideszes EP képviselők az Európai Parlament legnagyobb frakciójához, az Európai Néppárthoz tartoznak. Ez a képviselőcsoport a határozatok elfogadásának meggátolásával vagy felhígításukkal mindeddig igyekezett megvédeni a magyar kormánypártot a bírálatoktól. A mostani szavazás azonban rávilágít, mennyire elmélyültek a Néppárton belüli ellentétek, mivel egyre több néppárti képviselő számára vált kényelmetlenné, ha egy olyan kormánnyal hozzák összefüggésbe, amelyik folyamatosan semmibe veszi a jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot. Így azok a néppárti képviselők, akik szerették volna kifejezni a Magyarországgal kapcsolatos véleményüket, engedélyt kaptak rá, hogy szabadon szavazzanak. Végül majdnem 70-en megszavazták a határozatot, míg 40-en tartózkodtak.

Még akkor is, ha a nemzeti kormányok végül nem jutnak arra a döntésre, hogy szankciókkal sújtsák a magyar kormányt, nehéz napok jönnek Brüsszelben. A kormányok és az EP képviselők kénytelenek társakra hagyatkozni, ha nem akarják, hogy leszavazzák őket az új jogszabályok és intézkedések bevezetésekor. Ha viszont valakit jogsértőnek bélyegeznek, az könnyen elriaszthatja a lehetséges szövetségeseket, amiért most Magyarországnak is vélhetően kevesebb lesz a befolyása az uniós politikára.

Mit tett a Liberties?

A Liberties április 11-én egy petíciót tett közzé az Avaaz.org-on, amelyben arra kérte az Európai Parlamentet, hozzon határozatot arról, hogy a magyar kormányt felszólítják a civil szervezeteket idegen ügynököknek bélyegző törvényjavaslat visszavonására. A TASZ-szal és a Magyarországi Helsinki Bizottsággal együtt több frakcióval, így az Európai Néppárt vezetőivel is beszéltünk, hogy elmagyarázzuk nekik a magyarországi helyzetet. Emellett sikerült rávennünk brüsszeli NGO-kat, hogy az Európai Parlamenthez címzett felhívásunkat tegyék bele egy nyilvános állásfoglalásukba, amelyet azután több mint 500 európai civil szervezet írt alá. Ezen kívül a European Centre for Non-for-Profit Law-val (Nonprofit Jogok Európai Központja) közösen jogi szakvéleményt készítettünk, amelyikben kifejtettük, elfogadása esetén hogyan sértené meg a civil szervezetek elleni törvény az EU-s jogszabályokat. Végül pedig részletes javaslatokat adtunk a képviselőknek arról, mi minden kerüljön bele a határozatba.

Hogyan jutottunk idáig?

2010-es kormányra kerülése óta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a demokrácia lebontásán munkálkodott. Megszerezte a közmédiát és elhallgattatta a kritikus hangokat azzal, hogy bírságokkal fenyegette, büntető jellegű adókkal sújtotta vagy egyszerűen megszüntette a magánkézben lévő médiavállalatok zömét. Új Alaptörvényt fogadott el, az Alkotmánybíróságot a saját embereivel töltötte fel és fontos jogköröket vett el tőle, hogy megóvja a kormányát az igazságszolgáltatástól. Mindeközben mélységesen korrupt politikai rendszerének segítségével megtömte a magyar gazdaság vezető pozícióit betöltő haverjai zsebét.

A magyar kormány legutóbb olyan törvényt fogadott el, amelyiknek célja a Central European University bezáratása, majd ezután figyelme az emberi jogi, környezetvédő és korrupcióellenes szervezetek felé fordult. Orosz mintára egy olyan civilellenes törvényjavaslattal állt elő, amelyik értelmében az évente 7,2 millió forint feletti külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteknek nyilvánosan külföldi támogatású szervezetnek kell nevezniük magukat. A kormány már meg is kezdte e szervezetek megbélyegzését, amennyiben "ügynök szervezeteknek" titulálja őket. Civilellenes támadása révén Orbán megkísérli elhallgattatni a kevés maradék kritikus hangok egyikét, amelyik szóvá teszi, ha az általa hozott jogszabályok és intézkedések megsértik az európai emberi jogi törvényeket.

A demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság szempontjából nélkülözhetetlenek a civil szervezetek. Segítenek megelőzni a kormányok jogellenes lépéseit, és elérni, hogy tiszteletben tartsák az emberek jogait. Tájékoztatják a lakosságot arról, hogyan élnek a hatóságok a hatalmukkal, és mire költik a közpénzt. Abban is segítenek, hogy kapcsolatba lépjünk a politikai képviselőinkkel, és közösen hallassuk a hangunkat.