Mi az új francia elnök álláspontja a fő emberi jogi kérdésekben

A Francia Köztársaság új elnökeként Emmanuel Macron fiatalos optimizmust áraszt, de vajon hogyan vélekedik és milyen javaslatokat fogalmaz meg napjaink legfőbb emberi jogi kérdéseiről?
Gazdasági minisztersége idején Emmanuel Macron 2016 nyarán létrehozta az En Marche mozgalmat, majd pár hónappal rá már be is ült az Elysée-palotában az elnöki székbe. A demokratikus országokat nézve 39 évesen ő a legfiatalabb vezető politikus.

Macron tudvalevően liberális, Európa-párti értékeket vall. De vajon mik az elképzelései a gazdaságon túli kérdésekben, mindenekelőtt az emberi jogok terén?

Terrorizmus és szükségállapot

Franciaországban először 1955-ben, az algériai háború idején vezettek be szükségállapotot. A 2015. november 13-diki párizsi terrorista támadások után Hollande elnök nyúlt ehhez az eszközhöz, és a Parlament azóta is folyamatosan megújítja az intézkedést. Az emberi jogok és a szabadságjogok gyakori megsértésével járó és a további támadások megelőzésére alkalmatlan, immár állandósult szükségállapotnak számos bírálója akad.

Ez volt az egyik fő téma az idei elnöki vitákon, és könnyen lehet, hogy a továbbiakban is az marad, a kampányban ugyanis Macron különösebb részletezés nélkül kijelentette, hogy csak "ha a körülmények megengedik", akkor vonják majd vissza a szükségállapotot.

A terrorizmusellenes küzdelemmel kapcsolatban az új elnök az Unió külső határainak védelme mellett kötelezte el magát. Stratégiájának fókuszában egy ISIS-ellenes osztály létesítése szerepel a DGSE-n (Külső Biztonsági Főigazgatóság) belül. Emellett a Szíriába való kiutazást fontolgatók támogatására felállított radikalizációellenes központok szerepét hangsúlyozta.

Szekularizmus és vallásszabadság

Macron igen hagyományos elveket vall vallásosság és szekularizmus kérdésében. Álláspontja a Franciaország szekularizációját, az állam és az egyház végleges szétválasztását megalapozó 1905-ös törvényen nyugszik.

Támogatja ugyan a "vallásszabadság megnyilvánulásait a nyilvánosságban az ésszerűség határain belül", de mindenekelőtt a közszolgálatok tényleges semlegességének a híve, amit semleges közhivatalnokok képzésével kíván biztosítani, kezdve az általános iskolai neveléssel.

Az iszlám kérdésében Macron azt vallja, hogy meg kell szüntetni az olyan imaközpontokat és csoportosulásokat, amelyek "elfogadhatónak tartják az erőszakot, a terrorizmust, vagy meg akarják támadni a Köztársaságot". Az Amnesty International szerint ez a kijelentés a nemzetközi jogok megsértéséhez vezethet, mivel a "Köztársaság megtámadása" olyan homályos megfogalmazás, amely nem igazolhatja egy csoportosulás feloszlatását vagy egy imahely bezárását.

Menedékjog és bevándorlás

Azzal a kijelentésével, hogy "Franciaországnak kötelessége fogadni a menekülteket" Macron egyszersmind figyelmeztette rá a választókat, hogy az országba érkező évi 210 000 bevándorlónak elsőrendű érdeke az integráció.

Az elnök ellenzi a külvárosi szegénynegyedek felszámolását, egyéb felkínált megoldás híján ugyanis "álszent, ugyanakkor drága és hatástalan" módszernek tartja a rombolást.

Macron szerint francia nyelvleckéket kellene kapniuk a bevándorlókat egészen addig, amíg el nem jutnak a B1 szintre, és még azt is felvetette, hogy a francia állampolgárság megszerzésének egyik feltétele a nyelvórákon való részvétel legyen.

Az elnök legfőbb bevándorlás ügyi javaslata mégis az, hogy csökkentsék a menedékkérők ügyének kivizsgálására szánt időt, így a mostani több mint egy év helyett csak fél évig kelljen várnia valakinek a kérelme elbírálására. Ezt elsősorban az ország különböző részein felállítandó új bírói testületek létrehozásával kívánja elérni. (Egyelőre csak Párizsban működik ilyen bíróság.)

Az Amnesty International szemszögéből ez az intézkedés egyértelműen pozitív, hiszen a menedékkérőknek ezután kevesebb időt és forrást kell majd fordítaniuk arra, hogy keresztülmenjenek ezen a fájdalmas procedúrán. Ugyanakkor bizonyos problémák is felmerültek: ha ugyanis a dokumentumok átvizsgálására szánt időnek csökkenése nem jár együtt az emberi és anyagi erőforrások növekedésével, az intézkedés veszélyeztetheti az emberi jogokat.

Igazságszolgáltatás

A Le Monde szerint Macron keményvonalas, ugyanakkor leegyszerűsítő nézeteket vall az igazságszolgáltatással kapcsolatban. A területen foganatosított legfőbb intézkedés a "büntető ítéletek szisztematikus végrehajtása" a kisebb vétségek (két évnél rövidebb börtönbüntetések) esetén is.

Mindezért 15 000-rel kívánja növelni a börtönbeli férőhelyek számát.

Az elnök azonban belátva, hogy nem mindig a börtön a legjobb megoldás, létre akar hozni egy olyan hivatalt, amelyiknek a börtönbüntetés helyetti alternatív intézkedések kidolgozása volna a feladata, és a közösségi szolgálatot is fejleszteni kívánja.

A nők jogai és a nemek egyenlősége

Macron nemzeti üggyé kívánja tenni a nemek tényleges egyenlőségét - azért a "tényleges" kitétel, mivel 2014 óta már hatályos a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény.

Ennek gyakorlati megvalósulása abból állna, hogy fokozzák az üzleti szféra ellenőrzését, megelőzendő, hogy a felvételkor diszkriminációt szenvedjenek el, vagy nemi hovatartozásuk miatt alacsonyabb fizetést kapjanak a nők. Macron a "megnevezés és pellengérre állítás" politikája jegyében közzé tetetné a törvényt megszegő cégek nevét.

Az elnök a közintézményekben is meg akarja teremteni a nemek egyenlőségét, kezdve a saját kormányhivatalával.

(A MadmoiZelle.com online kérdőíves kutatása szerint) a tömegközlekedést használó nők 95 százaléka volt már életében legalább egyszer támadás áldozata. Ezért Macron meghozná azokat a "szükséges intézkedéseket", amelyek a köz- és a magánterületeken egyaránt szavatolnák a nők biztonságát.

LMBTQI-jogok

Macron a diszkrimináció és a homofóbia elleni küzdelmet is elsőrendű nemzeti célként kezeli. Ennek jegyében, félretéve bizonyos visszás kijelentéseket a La Manif pour Tous meleg házasság elleni csoport "megaláztatásával" kapcsolatban, Macronnak nem áll szándékában a Taubira-törvény visszavonása vagy módosítása.

Hivatalos kampányoldalán Macron valamennyi típusú családot megszólított, és jogilag és méltóságában egyenlőnek ismerte el a természetes és a támogatott reprodukciót, valamint az örökbefogadást. Kiállt az egyedülálló nők és a leszbikus párok támogatott reprodukcióhoz való joga mellett, azonban (a "nők méltóságát illető etikai okoknál" fogva) ellenezte a béranyaságot.

Mindazonáltal Franciaország nem volt hajlandó a hivatalos dokumentumokban bevezetni a "semleges" nemi kategóriát, és továbbra is csak a lehetetlen határait súroló, bonyolult eljárás révén változtathatja meg valaki a nemét. Ezekről a kérdésekről Macron egyelőre nem nyilvánított véleményt, mint ahogy a transzneműek jogairól sem mondott még egyetlen szót sem.

A magánszféra védelme és az online ellenőrzés

A francia hírszerzési szabályok 2015 júliusa óta bírói felügyelet nélkül megengedik az online magántevékenységek általános ellenőrzését. Macron kijelentette, hogy újra kívánja tárgyalni a Magánszféra Védőpajzs egyezményt az USA-val és azt is, hogy demokráciában nem lehet általánosan megfigyelni az állampolgárokat.

Az elnök továbbá közölte az Amnestyvel, hogy egy kifejezetten erre szakosodott európai hivatal felállításával kívánja biztosítani a személyes adatok védelmét.