Litvánia továbbra is tömegesen gyűjti a személyes adatokat a már rég érvénytelenített EU-s irányelv szerint

Ugyan már több mint két éve érvénytelenítették az intézkedéseknek alapot adó EU-s irányelvet, még mindig nem került sor a vonatkozó litván jogszabályok felülvizsgálatára, a hatóságok pedig továbbra is tömegesen gyűjtik a személyes adatokat.
A litván hatóságok továbbra is tömegesen gyűjtik a személyes adatokat annak ellenére, hogy az intézkedéseknek alapot adó EU-s irányelvet már több mint két éve érvénytelennek nyilvánították.

Egy litván NGO, az Emberi Jogokat figyelő Intézet, arra kérte az Igazságügyi Minisztériumot, vizsgálja meg, jogszerű-e a személyes adatok tömeges gyűjtését előíró törvény.

Az uniós irányelv alapján végzett adatgyűjtés

Az adatmegőrzési irányelvet a súlyos bűncselekményekkel és a terrorizmussal szembeni küzdelem eszközeként 2006-ban fogadta el az EU, válaszul a 2005-ös londoni terrortámadásokra.

Az irányelv az elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználói adatainak gyűjtésére kötelezte a tagállamokat. A jogszabály alapján valamennyi EU-s szolgáltatónak rögzítenie kellett, kit hívnak fel, milyen weboldalakra látogatnak el a klienseik, mennyi ideig tart a csatlakozás, és azokat az adatokat is, amelyek alapján megállapítható a kapcsolat létesítésének helye. A szolgáltatóknak két évig kellett megőrizniük az információkat, kérésre pedig át kellett azokat adniuk a bűnüldöző hatóságoknak.

Litvániában az elektronikus kommunikációról szóló 2008-as törvénnyel ültették át a hazai jogrendbe az uniós irányelvet. A nemzeti jogszabály azt írja elő a szolgáltatóknak, hogy hat hónapig őrizzék a felhasználók adatforgalmára és földrajzi helyzetére vonatkozó információkat.

Jogsértő a tömeges adatgyűjtés

2014-ben azonban írországi és osztrák bírósági bejelentések alapján az adatmegőrzési irányelvet semmisnek nyilvánította az Európai Bíróság. A testület kiemelte, hogy az irányelv alapján történő adatmegőrzés révén részletekbe menően nyomon követhetővé válik az emberek magánélete: hol laknak, hogyan töltik a napjaikat, merre járnak, kikkel állnak kapcsolatban, milyen társaságokkal érintkeznek. A bíróság szerint ezzel szinte valamennyi európai polgár magánélethez és adatvédelemhez való jogát ésszerűtlenül megsérti az uniós jogszabály.

A bíróság 2016-ban korábbi álláspontját megerősítve kijelentette, hogy a hasonló előírásokat tartalmazó nemzeti szintű törvények ugyancsak jogsértőek.

Felülvizsgálatra szorulnak a litván jogszabályok

Az ítéletek ellenére alig módosultak az adatmegőrzési irányelvet a litván nemzeti jogba átültető elektronikus hírközlésről szóló törvény rendelkezései. 2011-ben az irányelvre tett hivatkozásokat szép csendben kiszedték a törvény szövegéből, ugyanakkor mit sem változtak az uniós jogszabályból átemelt rendelkezések. Így a mai napig érvényes a felhasználói személyes adatok gyűjtésére és hat hónapig tartó őrzésére vonatkozó előírás.

A Litván Köztársaság Alkotmánya külön bírósági engedély híján tiltja a magánéletre vonatkozó információk gyűjtését. Miután az irányelv már rég nincsen érvényben, súlyos kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, törvényes-e, hogy ettől még töretlenül tömegesen gyűjtik a Litvániában élők adatait.