Ésszerűtlen volt a litván hatóságok részéről, hogy pusztán amiatt, mert vallási alakokhoz hasonló figurákat szerepeltetett a hirdetéseiben, megbüntették a Sekmadienis Ltd.-t. Ezt az ítéletet hozta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Sekmadienis Ltd. v. Litvánia ügyben. A bírákat nem győzte meg a litván állam érvelése, miszerint csak a hívők érzéseit próbálták megóvni.
'Micsoda cucc!'
A betiltott plakátokon R. Kalinkinas ruháiba öltözött fiatalok láthatók alattuk olyan feliratokkal, mint hogy "Jesszusom, milyen gatya!", "Szűz Máriám, de jó kis ruci!", vagy "Jézus [és] Mária, mit vettél fel!"
Robertas Kalinkinas's kollekciójának hirdetései
2012 novemberében a Nem Élelmiszeripari Áruk Állami Felügyelősége úgy találta, hogy a kollekciót reklámozó képek tiszteletlenül, nem megfelelő módon alkalmaznak vallási szimbólumokat, ami alkalmas a nyilvánosság becsületének, méltóságának megsértésére.
579 eurós bírság
Ennek alapján az Állami Fogyasztóvédelmi Hatóság azt a döntést hozta, hogy a hirdetések a közerkölcs vonatkozásában megsértették a reklámtörvényt, és 2000 litás (579 eurós) bírság megfizetésére kötelezték a céget.
A Sekmadienis Ltd. sikertelenül fellebbezett a büntetés ellen. Azzal az indokkal, hogy a reklámok helytelenül alkalmaztak vallási jelképeket,Litvánia Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának végső ítélete helyben hagyta a büntetést. A bíróság szerint a (kérelmező cég által megválasztott) hirdetési forma a jó erkölcsbe ütköző és nem felel meg annak az elvnek, hogy a keresztény hit értékei és szent szimbólumai tiszteletet érdemelnek.
2014 októberében a plakátok tervezőjét képviselő Emberi Jogokat Figyelő Intézet az EJEB-hez fordult a véleményszabadság megsértésére hivatkozva.
Az EJEB-ről lepattantak az érvek
Az ügy kivizsgálása nyomán az EJEB megállapította, hogy Litvánia ésszerűtlenül korlátozta a Sekmadienis Ltd. véleménynyilvánítási jogát, megsértve ezzel az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 10. cikkét (véleménynyilvánítás szabadsága).
A strasbourgi bíróság élesen bírálta a litván reklámügyi hatóság és a litván bíróság indokait, amelyekkel elutasították a bírság ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. Az EJEB szerint a hatóságok érvelése kinyilatkoztatásszerű és homályos volt, nem adott elégséges magyarázatot arra, mi is volt annyira sértő ezekben a reklámokban.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy találta, hogy a litván hatóságok nem voltak képesek egyensúlyt teremteni a hívők érzéseinek védelme és a kérelmező véleménynyilvánítási joga között, hanem csakis az előbbi szempontot vették figyelembe.
De Gaetano bíró álláspontja a többségi véleménynél is messzebb ment: "A jelen ügyben szereplő három (online továbbra is fellelhető) hirdetésben a világon semmi sincs, ami, bárhogy is megerőltetjük a fantáziánkat, valamennyire is sértőnek, vagy pláne vallási szimbólumok becsmérlésének volna tekinthető, hogy erre alapozva közbeléphessenek "mások jogainak ... védelmében".
A bíró szerint eleve semmi oka sem volt annak, hogy a hatóságok felfigyeljenek az esetre.
A hirdetést gyártó cég 580 eurós kártérítésben részesült.