A Vilniusi Városi Kerületi Bíróság ítélete szerint egy lakóépületben működő kereskedelmi cég tulajdonosa azzal, hogy nem kevesebb, mint nyolc térfigyelő kamerát szerelt fel a szomszédok beleegyezése nélkül, megsértette a jogukat a magánélet tiszteletben tartásához.
A tulajdonos azzal érvelt, hogy a saját tulajdonát kívánta védeni, és a kamerák amúgy sem voltak bekapcsolva, a bíróságot azonban nem sikerült meggyőznie.
Be se tehették a lábukat az otthonukba anélkül, hogy filmre vették volna őket
A cégtulajdonos, aki már egy ideje viszálykodott a szomszédokkal, három kamerát szereltetett fel a főlépcsőházba, ötöt pedig az épület külső falára. A kamerák mindkét épület bejáratot, a járdát, a parkolót és még az egyik lakásajtót is vették. Vagyis a lakók gyakorlatilag be se tehették az otthonukba a lábukat anélkül, hogy filmre vették volna őket.
A bíróság szerint a szomszédok (egyszersmind ők voltak a panaszosok az ügyben) világosan jelezték, hogy nem egyeztek bele a kamerás megfigyelésbe - még panaszt is tettek az Állami Adatvédelmi Felügyelőségnél. Az alperes mégis felszereltette a kamerákat, mégpedig úgy, hogy a lakók kénytelenek voltak áthaladni a megfigyelt térségen, nem tudták elkerülni, hogy lefilmezzék őket.
A szomszédok magánélete
A bíróság megállapította, hogy ezzel nem csak a képhez való jogukat, hanem a magánélet sérthetetlenségéhez való jogukat is megsértették:
"A panaszosok által használt lépcsőházszakaszok és bejáratok megfigyelésével az alperes óhatatlanul információkhoz jut a felperesek magánéletét illetően, ami többet jelent a képhez való jognál: megtudhatja, mikor indulnak el és mikor érnek haza, mennyi időt töltenek otthon, kik járnak hozzájuk, milyen gyakran fogadnak vendégeket stb."
A bíróság miután megállapította, hogy sérült a panaszosok magánélet tiszteletben tartásához való joga, felszólította az alperest mind a nyolc kamera eltávolítására, és megtiltotta, hogy a jövőben bármilyen kamerát felszereljen úgy, hogy előzetesen nem kéri ki az épület valamennyi lakójának írásos beleegyezését.
Nem tisztelik a magánéletet
Az Emberi Jogokat Figyelő Intézet (HRMI) mint harmadik fél támogatta a felpereseket a bíróságon.
A tárgyaláson a HRMI részéről jelen lévő Karolis Liutkevičius üdvözölte a döntést: Liutkevičius szerint a litván jog nem elég egyértelmű a tekintetben, milyen feltételekkel alkalmazhatnak magánszemélyek biztonsági kamerát.
"Rengeteg az olyan jogsértés, amikor tekintet nélkül a környékbeliek magánéletére kameráznak. Ezért örülünk annak, hogy az ügyben eljáró bíróság a magánélet tiszteletéhez fűződő alapvető emberi jog szellemében fektette le annak szabályait, hogyan kezeljék az ilyen és ehhez hasonló helyzeteket a jövőben."