Litvániában négyezer gyermek ma is óriási árvaházakban él, amelyek létszáma évente legalább ezer fővel bővül. A bentlakó gyermekek körülbelül 90%-ának legalább az egyik szülője él, csakhogy közösségi és szülősegítő szolgáltatások híján a családok felbomlanak, és a gyermekeket zárt ajtók mögé "dugják".
Tudományos kutatások igazolják, hogy ha egy gyermek árvaházba kerül, három, de legkésőbb hat hónap alatt óhatatlanul végérvényes törés következik be a fejlődésében.
A kutatások azt is kimutatták, milyen módon károsítják ezek az intézmények a gyermekeket. Az eredmények ismeretében több nyugat-európai országban évtizedekkel ezelőtt bezárták a nagyméretű árvaházakat.
Intézményi költségek Litvániában: 35 milliót költenek épületkarbantartásra, 200 ezer eurót fordítanak szolgáltatásokra
Litvániában azonban - mint annyi poszt-kommunista országban - megrekedt a gyermekellátás reformja. Előremutató csak az lett volna, ha csökken az árvaházak száma - mindenekelőtt amiatt, mert a gyermekek el sem jutnak odáig - és komoly erőforrásokat szánnak a nehéz sorsú családok megsegítésére. A szülői gondoskodást nélkülöző gyermekek számára kiterjedt gyámrendszert kell létrehozni egy olyan ösztönző mechanizmussal párosítva, amelynek révén az emberek szívesen vállalják gyermekek gondozását.
Litvániában ugyan számtalan programjavaslat és intézkedésterv született, a valódi reform megvalósításához hiányzik a politikai akarat. Jelenleg nagyobb súllyal esik latba az árvaházak fenntartása és az alkalmazottak munkájának megőrzése.
Az elvileg a kohéziót és társadalmi befogadást szolgáló Strukturális Alapok jelentős részét fordítják az árvaházak felújítására és karbantartására. Példának okáért tervbe van véve, hogy az EU Strukturális Alapjaiból több mint 31 millió eurót, a 2014-es állami költségvetésből pedig 4 milliót költenek a gondozási intézmények modernizálására, miközben alig 200 ezer eurót szánnának alternatív gondozási formák kialakítására és megelőző intézkedések megtételére.
Az "Árvaházak nélküli ország" kezdeményezés szemléletváltozást sürget és cselekvésre buzdít
A most kezdődő 2014-2020 EU-s támogatási periódus kiváló alkalom arra, hogy végre sikerüljön elérni, hogy minden gyermek családi környezetben nőjön fel. Az Európai Bizottság sem engedi már, hogy a gondozási intézmények fejlesztésébe fektessenek. 2014 május végén Emily O'Reilly, az egyik európai ombudsman vizsgálatot indított az alapvető emberi jogokat sértő projektek, köztük az árvaházak támogatásával kapcsolatban.
2013-ban a HRMI és tíz továbbia gyermekek jogainak védelmével foglalkozó litván nem-kormányzati szervezet kolaíciót alakított azzal az elhatározással, hogy életre keltik a gyermekellátó redszer reformjának terveit. Ezek a szervezetek indították el az "Árvaházak nélküli ország" kampányt azzal a célkitűzéssel, hogy a társadalomban alakuljon ki egy olyan "kritikus tömeg", amelyik képes cselekvésre szorítani az államot.
"Még sokmindent kell véghezvinnünk mielőtt megakadályozhatnánk a gyermekek módszeres ellátásba vételét. Mindenekelőtt a társadalom felvilágosítására van szükség. Az embereknek tisztában kell lenniük azzal, milyen károkat teszenek a gyermekekben az intézetek, és tudniuk kell róla, hogy jobb gondozási alternatívák is léteznek", jelentette ki Méta Adutavičiūtė, a kampány koordinátora.
A kampány weboldala, amely ezen a címen található: www.bevaikunamu.lt, 2013 decembere óta érhető el a neten, 2014 áprilisában pedig máris elnyerte a LOGIN elnevezésű, a legjobb non-profit hálózati projektnek járó rangos országos internetes díjat. A weboldal most támogatókat keres az "EU Strukturális Alapoknak a gyermekellátási reform és a családok és gyermekek támogatásának céljára történő felhasználásáról" című petíció aláírásához.