Miért keresnek a korábbinál kevesebben nemzetközi védelmet Lengyelországban?

Megjelent a lengyelországi Idegenrendészeti Hivatal tavalyi statisztikája a nemzetközi védelemben részesülőkről. A számok azonban nem mondanak el mindent.

Feleannyi kérelem

Nem derül ki például a közzé tett adatokból, hogy a korábbinál lényegesen kevesebben folyamodtak Lengyelországban nemzetközi védelemért. Az előző években évente körülbelül 10 000 menedékkérelem érkezett be az illetékes hivatalba, 2017-ben viszont csak fele annyi. A 2017 október eleji adatok szerint 5 000 kérelemből 3 500 orosz állampolgároktól, 94%-ban csecsenektől származott. A kérelmek további 13%-át ukrán, 3%-át pedig tádzsik állampolgárok nyújtották be.

"A kérelmek száma nem tükrözi, hogy valójában hányan kerestek menedéket az országban; egy beadvány átlagosan két személy kérelmét foglalja magában. A statisztikák alapján a kérelmezők fele gyermek," - magyarázta Ewa Ostaszewska-Żuk, a Liberties egyik tagszervezetének, a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (Foundation for Human Rights, HFHR) ügyvédje.

Úgy néz ki, hogy a beérkezett menedékkérelmek csökkenése főleg annak tudható be, hogy a terespoli határátkelőnél a Határőrség nem hajlandó befogadni kérelmeket és a külföldi személyeket visszairányítja Belorussziába. 2017 előtt Terespolban adták be a legtöbb menedékkérelmet. A HFHR többször is felhívta a figyelmet a határőrség elfogadhatatlan magatartására, aminek folytán menedékkérőktől törvénytelenül tagadják meg a Lengyelországba történő belépés jogát.

Lengyelországban 2017-ben mindössze 520-an részesültek nemzetközi védelemben. A kérelmezőknek több mint a fele ukrán állampolgár volt. "Megtűrt tartózkodási" illetve "humanitárius okokból" való lakhatási engedélyt összesen 227-en kaptak.

Lengyelország: nem menekülteknek való vidék

Rengeteg külföldi vándorol tovább nyugat-európai országokba, még mielőtt lefolytatták volna az ügyükben a menekültügyi eljárást. Ennek az az oka, hogy Lengyelország igen keveset nyújt integráció terén a bevándorlóknak, nyugat-európai országokban viszont kiterjedt diaszpórák léteznek, támogatás reményében ezért sokan próbálnak meg oda eljutni .

Prior to 2017, the Terespol border station had been the location where the majority of asylum applications had been submitted. But the number of applications has been falling steadily.

Az uniós átlaghoz viszonyítva Lengyelország lényegesen kevesebb menedékkérelmet fogad be (az 50%-os uniós átlaghoz képest kb. 10% a pozitív elbírálású kérelmek aránya).

A menedéket kereső külföldieket ráadásul elrettentheti, hogy Lengyelországban gyakran meglehetősen igazságtalan a kérelmek elbírálása. A Helsinki Alapítványnak olyan ügye is volt, ahol a bevándorlási hatóság vagy nem vizsgált meg olyan bizonyítékokat, amelyek egyértelműen arra utaltak, hogy a kérelmezőt megkínozták, vagy egyszerűen nem vette figyelembe ezeket a bizonyítékokat.

Miért pont csecsenek és tádzsikok?

Hivatalosan elsősorban politikai, vallási vagy etnikai alapon üldözöttek, illetve más jellegű bántalmazás áldozatai kaphatnak menekült státuszt. A törvény nem írja elő, hogy egy Lengyelországban nemzetközi védelemért folyamodó személynek feltétlenül valamelyik háborús övezetből kellene érkeznie.

"Oroszországban (főként Csecsenföldön) és Tádzsikisztánban mindennapos az emberi jogok sérelme, a politikai ellenfelek üldözése, valamint emberek megkínzása. Ezért fordulnak menedékért Lengyelországban ottani állampolgárok" - fejtette ki Jacek Białas, a HFHR bevándorlókkal foglalkozó ügyvédje.

A volt Szovjetunió utódállamainak polgárai nem kérhetnek menedéket Belorussziában. Orosz állampolgárok, így a csecsenek sem kaphatnak menekült státuszt Belorussziában. Ráadásul többször is előfordult, hogy a belorusz hatóságok kiadtak olyan személyeket az orosz titkosszolgálatoknak, akik menedékért akartak folyamodni az országban. Mindemiatt Belorusszia nem tekinthető a menekültek számára biztonságos államnak.

Ezen kívül semmilyen törvény sem tiltja, hogy Oroszország, Tádzsikisztán vagy bármely más ország polgárai menedékkérelmet nyújtsanak be Lengyelországban. Sem a Genfi Egyezményben, sem máshol nem áll, hogy valaki csak a legközelebbi biztonságos államban kérhet menedéket. Ha volna ilyen jogszabály, az óriási terhet róna a konfliktusövezetekkel szomszédos országokra, ahol eleve komoly feladatot jelent a menekültkérdés kezelése.