Eljárást indított a Bizottság Magyarország ellen a "civiltörvény" miatt

A magyar "civiltörvény" regisztrációs, jelentéstételi és átláthatósági követelményei sértik az EU alapjogi törvényeit és a tőke szabad áramlásának alapelvét.

Az új magyar törvény értelmében a külföldről évi 24 000 eurónál (7,2 millió forintnál) magasabb összegű támogatásban részesülő civil szervezeteknek ezentúl "külföldről támogatott szervezetekként" kell nevezniük magukat. A jogszabály többféle új kötelezettséggel, korlátozással és bírsággal terheli a civil szervezeteket. A civil szervezetek elleni rágalomhadjárattal kísért előkészületek után 2017. június 13-án fogadták el az orosz és izraeli mintára készült törvényt.

A Liberties tagszervezeteivel és a partnerszervezetekkel együtt az első pillanattól fogva igyekezett elérni, hogy vonják vissza a törvénytervezetet. Brüsszelben több parlamenti képviselővel és más tisztviselőkkel találkoztunk, elindítottunk egy Avaaz petíciót, majd számos állásfoglalást és egy Bizottságnak szóló levelet fogalmaztunk meg, amelyet a Liberties-en kívül a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság is aláírt. Partnereinkkel közösen egy rövid elemzést is készítettünk arról, hogy a törvénytervezet megfelel-e az EU-s szabályoknak. Eközben a Bizottság szokatlanul kezdeményezőnek mutatkozott, amennyiben még azelőtt bírálta a jogszabályt, hogy azt elfogadta volna a magyar országgyűlés, majd elfogadása után azonnal megkezdte a törvény jogi felülvizsgálatát.

Ide kattintva elolvashatod Timmermans alelnöknek címzett levelünket

A Bizottság csütörtökön elindított egy olyan eljárást, amelyik az Európai Bíróságon érhet véget, hacsak Magyarország nem iparkodik az EU-s szabályokkal összhangba hozni az új törvényt. Az Orbán-kormány 30 napot kapott arra, hogy válaszoljon a Bizottság "hivatalos figyelmeztetésére". Egy brüsszeli szóvivő közölte a sajtóval, hogy a "Bizottság szerint a civil szervezeteket terhelő új regisztrációs, jelentéstételi és átláthatósági szabályok sértik az EU törvényeit, mindenekelőtt nem egyeztethetők össze az Alapjogi Chartában lefektetett alapvető jogokkal, így a magánélet és személyes élet védelmének jogával. A törvény ezen felül igazolhatatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad áramlását."

Frans Timmermans első alelnök kijelentette:

"A civil társadalom tartja össze a demokratikus társadalmainkat, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a működését. Alaposan tanulmányoztuk a civil szervezetekről szóló új törvényt és arra jutottunk, hogy az nem felel meg az EU-s jogszabályoknak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány minél hamarabb párbeszédbe bocsátkozzék az ügy megoldása érdekében."

Israel Butler, a Liberties értekképviseleti vezetője így nyilatkozott:

"Nagyon pozitív fejleménynek tartjuk a jogi eljárás indításával kapcsolatos bizottsági döntést. Ugyanakkor ennyi nem elég. A magyar kormány 2010 óta úgy, ahogy van, a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok támaszát jelentő állami struktúra lebontásán fáradozik. A Bizottság csak a teljes képet nézve nyújthat megoldást. Ehhez, akárcsak Lengyelország esetében, működésbe kell hoznia a jogállamiság keretrendszert. Ezt az eszközt ugyanis éppen erre a célra találták ki. Ha egyenként veszik elő az eseteket, melyek külön-külön megsértik az EU-s törvényeket, miközben az egész rendszer ment tönkre, az olyan, mintha kerékcseréket hajtanának végre egy motor nélküli autón.

ITT OLVASHATOD EL AZ ÜGGYEL KAPCSOLATOS RÖVID ÁLLÁSFOGLALÁSUNKAT

A Bizottság arról is döntést hozott, hogy az új felsőoktatási törvény kapcsán, melynek célja a budapesti Central European University bezáratása, a magyar kormány elleni jogi eljárás a második szakaszba lép.