Jogvédelem a jogok gyakorlásával - mire figyelmeztet a spanyolországi helyzet

Miután Spanyolországban elfogadták a három "szájkosár törvényt," a Nemzetközi Jogok Spanyolország közleményt adott ki, amely arra figyelmeztet mindannyiunkat, muszáj gyakorolni a jogainkat, mert másképp nem tudjuk őket megvédeni.

A március 26-án elfogadott három törvény "háromszoros szájkosarat" jelentene, ráadásul olyan sajátos körülmények között hozták meg őket, amelyek kapcsán a Nemzetközi Jogok Spanyolország (Rights International Spain, RIS) "az igazságtalanság ördögi körét" emlegette. A spanyol kormány a megszorító intézkedések miatti tiltakozások közepette ahelyett, hogy meghallgatná az állampolgárok szavát, a társadalomtól elzárkózva a legalapvetőbb demokratikus jogokat és szabadságjogokat megnyirbáló reformokat vezet be, amelyek korlátozzák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és kikezdik a jogállamiság alapelveit. Úgy gondoljuk, nem elszigetelt jelenségről van szó, hanem egy jól összehangolt kísérletről, amelynek következtében olyan országban kellene élnünk, ahol #Nincsigazság. Nyilvánvaló, hogy Spanyolország elindult a lejtőn.

A szájkosár törvények veszélyeztetik a polgári jogainkat és a szabadságjogainkat, ahogy azt több nemzetközi és európai emberi jogvédő intézmény is megállapította. Ezzel a spanyol kormány és a Néppárt is tisztában van, hiszen a RIS több alkalommal (olykor nemzetközi szervezetekkel illetve más európai országokkal összefogva) az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Kongresszus és a Szenátus tudomására hozta a törvényhozás folyamatának egyes szakaszaiban, milyen problémák merülnek fel a törvényi reformmal kapcsolatban. Abból is látszik, hogy a törvényhozók ismerik az új szabályok emberi jogi konzekvenciáit, hogy a követeléseinkre illetve a nemzetközi intézmények kérésére fel - néhány, de mégis valamennyi - helyen javításokat eszközöltek a javaslatok szövegében.

A békés tüntetés büntethetővé tétele

Még mindig akadnak olyan súlyos visszásságok, amelyek révén az új szabályozás aránytalanul és indokolatlanul csorbítaná a jogainkat és a szabadságjogainkat. Az alábbiakban néhány általunk kifogásolt intézkedést sorolunk fel.

A terrorizmus-ellenes reformmal kapcsolatban fontos hangsúlyoznunk, milyen kapkodva, a civil társadalom háta mögött készítették elő, vagyis nem tettek eleget annak az ENSZ ajánlásokban szereplő követelménynek, hogy széles körűen egyeztessenek független szakértőkkel. Nehezményezzük továbbá a törvénymódosítások hanyag megszövegezését: a homályos és pontatlan fogalmazás folytán sérül a jogszerűség elve, és nem kizárt, hogy önkényesen érvényesítenek majd büntetőjogi rendelkezéseket, mint ahogy az sem, hogy aránytalanul korlátozzák a szólásszabadságot.

A büntető törvénykönyv reformjának célja mintha a békés tiltakozás különféle formáinak büntethető tétele volna, holott egy demokratikus társadalomban teljesen elfogadható, hogy az állampolgárok kinyilvánítsák az egyet nem értésüket. A törvény még a passzív ellenállást is a hatóság elleni bűncselekmények közé sorolja. Az is aggasztó, hogy egy újonnan büntetni rendelt cselekmény, nevezetesen az üzenetek terjesztése, azokra is vonatkoztatható, akik pusztán részt vesznek egy tüntetés vagy egyéb tiltakozó akció szervezésében, valamint hogy a legitim tiltakozás más formái, például közhivatalok és bankok elfoglalása, ugyancsak büntethetővé válik.

A rendőrség lefényképezése

Végezetül, három határozottan megfogalmazott, ámde igen aggasztó célt kíván megvalósítani a közbiztonsági törvény: a tiltakozások és tüntetések előzetes bejelentésének kötelezettségét de facto a kormány engedélyezési eljárásának részévé tenné, ami ellentétes az Alkotmány 21-dik cikkével; nem engedné meg, hogy a köztér politikai részvétel gyakorlásának helyszínévé váljék; és végül tiltaná a nyilvános tiltakozás teljesen békés és egy demokratikus társadalomban tökéletesen legitim formáit. Pénzbírsággal lehetne sújtani például a közlekedési útvonalak elfoglalását vagy egy felvonulás kijelölt útvonaláról való legcsekélyebb letérést is.

A rendőrökről készült fotók tilalma (melyek pedig fontos bizonyítékul szolgálnak rendőri visszaéléssel kapcsolatos ügyekben), illetve a rendőrök iránt tanúsított "tiszteletlenség" büntetése révén a törvény aránytalanul korlátozná a szólásszabadságot és az információs jogot. Az is sajnálatos, hogy - számos európai és nemzetközi intézmény intelme ellenére - a törvény előkészítésekor nem ragadták meg az alkalmat arra, hogy kiépítsék az egyének etnikai jegyeinek alapján készített rendőrségi profilalkotás diszkriminatív gyakorlatával szembeni védelem jogi garanciáit.

A spanyol Kongresszus tehát tegnap elfogadta a három szájkosár törvényt, azonban az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosának szavaival "egy törvénytelenség nem emelhető törvényerőre". Ezért nem hagyjuk, hogy ennyiben maradjon a helyzet: továbbra is gyakorolni fogjuk a jogainkat és azon leszünk, hogy vonják vissza ezeket a jogszabályokat. Addig is, amíg nem érjük el a célunkat, tudatjuk a spanyol állammal, hogy a nevezett törvények elfogadásával jóhiszeműen is kockázatot vállal és feltehetően különféle nemzetközi szervezetek, mindenekelőtt az Emberi Jogok Európai Bírósága bírálatának teszi ki magát. A jogaink és szabadságjogaink ugyanis mindenfajta korlátozó szájkosár törvény felett állnak.