Emberi jogok és terrorizmus: Interjú egy egykori ENSZ különmegbízottal

A Rights International Spain (Nemzetközi Jogok Spanyolország) az emberi jogokkal és a terrorizmussal kapcsolatos, 2005 és 2011 közötti időszakban tett megfigyeléseiről kérdezte Martin Sheinin ENSZ különmegbízottat.

Az alábbiakban kiemeljük, milyen témák kerültek szóba a beszélgetésen, amelyet a cikk alján szereplő linkre kattintva nézhetsz meg.

A homályos és túl általános jogszabályok veszélye

Sheinin szerint csak nagyon egyértelmű jogszabályokkal lehet hatékonyan küzdeni a terrorizmus ellen. "Ha homályosak és túl általánosak a jogszabályok, helytelenül fogják őket alkalmazni, rosszabb esetben pedig csak ártanak az ügynek," mondja Sheinin. "Az állam azzal, hogy bármilyen eltérő véleményt összefüggésbe hoz a terrorizmussal, a saját tekintélyét rombolja."

Kizárólag a terrorizmusra való felbujtást volna szabad büntetni, mégpedig akkor, ha "terrorista cselekedetek elkövetésére történő szándékos felbujtásról van szó, és ténylegesen fennáll a veszélye annak, hogy egy vagy több terrorista cselekedetet követhetnek el miatta. Csakis ilyen esetben szabadna büntetni a véleménynyilvánítást."

A Spanyolországban alkalmazott magánzárka "anomáliának tekintendő Európában"

Sheinin úgy látja, "A mai Európában anomáliának tekintendő, hogy a terrorizmussal vádolt személyek esetében Spanyolország ragaszkodik a magánzárka intézményéhez […], ami teljesen tarthatatlan álláspont."

A terrortámadás utáni jogalkotás kockázatai

"A pánik rossz tanácsadó, ha jogalkotásról van szó. Pánikból fakadóan csak rosszul megalkotott jogszabályokat lehet hozni, amelyek sértik az emberi jogokat és nem adnak megfelelő választ a terrorizmusra," magyarázza Sheinin. A legnagyobb gond az, hogy anélkül hoznak törvényeket, hogy megvizsgálnák, megfelelőek-e a korábbi jogszabályok, van-e hatásuk a terrorizmus elleni küzdelemre. Sheinin véleménye szerint a Charlie Hebdo elleni merényletet követően ugyanazt a hibát követtük el, mint 9/11 után, amennyiben olyan törvényeket hoztunk, amelyek "valódi veszélyt jelentenek a polgári szabadságjogokra nézve".

A profilalkotás kudarca

Sheinin állásfoglalása világos: "A 9/11 utáni pánikreakciók egyik legnagyobb kudarca a terrorista profilalkotás". Valójában, mondja, "sehova sem vezettek az ilyen irányú törekvések - kezdettől fogva rossz úton jártunk: először a nemzeti hovatartozást próbáltuk megállapítani, a saját nemzetiségünk kizárásával, holott az igazi terroristák java része éppen a saját nemzetiségünkhöz tartozik. Így eleve kizártuk azt, ami valódi fenyegetést jelent."

Tömeges megfigyelés: hiábavaló jogsértés

"Manapság az elektronikus eszközökkel végzett tömeges megfigyelés a legnagyobb ballépés." A korábbi ENSZ különmegbízott úgy véli, Snowden feltárta, milyen tömeges mértékben folyt adatgyűjtés, és ennek során olyan összetett metaadatokat is összeszedtek, amelyek rengeteg mindent, "érzékeny, személyes jellegű információkat" is elárulnak az egyes személyekről.

"Nem az a gond, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok nem tudják, kit keressenek," állítja Sheinin. "Inkább az a baj, hogy túl sok mindenki nyomába erednek, mert mániájuk, hogy mindenkiről adatokat gyűjtenek." Sheinin szerint a tömeges megfigyelésről kiderült, milyen hasznavehetetlen a terrorizmus elleni küzdelemben.

Fejleszteni kell a magánélethez való jogot

Sheinin sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magánélethez való jog "annyira elmaradott abból a szempontból, hogy nincsen különösebb hozzá kapcsolódó esetjog". Jó volna szerinte, ha "az Emberi Jogi Bizottság elfogadna egy Általános Megjegyzést a magánélethez fűződő jogokról", amely tartalmazna "egy olyan módszert, amelyikkel megállapítható, mi tekinthető törvényellenesnek, illetve a magánéletbe történő önkényes beavatkozásnak" (hasonlóan a szólásszabadság próbájához).

Az Európa Tanács külföldi terroristákra vonatkozó új protokollja

"Ez a protokoll merő illúzió, mert bár látszólag a külföldi terroristákat veszi célba, gyakorlatilag használhatatlan, mivel a terrorizmust olyan jellegű cselekedetek révén igyekszik meghatározni, amelyeket nem is szoktak elkövetni külföldi terroristák." Sheinin úgy gondolja, hogy ezzel a protokollal "csak újabb jogi zűrzavart hozunk létre".

Konstruktív munkára van szükség

Az egykori különmegbízott kijelentette, hogy híve a "azoknak a gyakorlati eljárásoknak amelyekkel olyan közösségekkel is ki lehet építeni kapcsolatokat, ahonnan a terroristákat toborozzák". Hangsúlyozta, hogy az ilyen irányú törekvéseknek nem a "radikalizmus megelőzésére", hanem a "terrorizmus megelőzésére" kell irányulnia. A cél, hogy megakadályozzuk az emberek terrorista cselekedetek elkövetésére történő toborzását.

Az emberi jogok megsértése és kártérítés a terrorizmus áldozatainak

Az ENSZ különmegbízott rávilágított, milyen ellentmondásos az a helyzet, hogy több ország terrorizmus elleni küzdelme oda vezetett, hogy elítélték az emberi jogok megsértése miatt, amire úgy szoktak reagálni: "Miért ellenünk, miért nem a terroristák ellen léptek fel, és miért nem a terrorizmus áldozatainak jogaiért álltok ki?" Sheinin azt tapasztalta, ha ezektől az országoktól megkérdezik, ők mit tesznek azért, hogy megvédjék a terrorizmus áldozatainak jogait, "általában nincs válasz".

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.