Kételyei vannak a holland Szenátusnak az elektronikus egészségügyi nyilvántartással kapcsolatban

Annyi kérdést tett fel a holland Szenátus az elektronikus egészségügyi nyilvántartásról szóló törvényjavaslat kapcsán, hogy kétséges, meg fogja-e szavazni.

Edith Schippers holland egészségügyi miniszter, a Liberális Párt tagja, nem tudott időben megválaszolni arra a számtalan kérdésre, amelyeket a holland Szenátus tett fel neki az elektronikus egészségügyi nyilvántartásról szóló törvényjavaslat kapcsán, és most kezdheti elölről, az újonnan alakult Szenátussal.

A Szenátus már a kezdet kezdetén rengeteg kérdést tett fel a törvényjavaslattal kapcsolatban. A kételyek miatt még egy szakértői találkozót is szerveztek április 13-ára a szektor képviselőivel. Az új jogszabály megszabná, hogy nézzenek ki az egyes elektronikus nyilvántartások (EPD-k), valamint meghatározná az országos EPD, más néven LSP jogi kereteit. A találkozón lényegében az összes szakértő súlyos bírálattal illette a törvényjavaslatot.

A szakértői találkozó után a Szenátus is elkezdte cincálni a jogszabályt. A Liberális Párt szerint a javaslat semmit sem tesz a páciensek magánéleti jogainak hatékonyabb védelme érdekében. A Szocialista Párt és a Zöld Párt megjegyezte, hogy a javaslat egyes részei kivihetetlenek a gyakorlatban. A Munkás Párt azon az állásponton van, hogy "a törvényjavaslatból kizárólag hátrányaik származnának a pácienseknek, előnyük egy szál se". A szakértői találkozó óta a Szocialista Párt "ha lehetséges, a korábbinál is kevésbé bízik a javaslat hasznában, szükségességében és megvalósíthatóságában".

A Munkás Párt, a Szocialista Párt és a Zöld Párt, valamint a Liberális Demokraták szeretnék kideríteni, van-e más, jobb módszere az adatcserének. Ha sikerülne felállítani egy alternatív rendszert a LSP-hez képest, ki lehetne iktatni a törvényjavaslat gyakorlatban "kivihetetlen" részét. Az általános orvosok is támogatják egy másik rendszer kialakítását.

Minősített beleegyezés

A törvényjavaslat lényeges eleme, hogy a páciensek új módon adhatják beleegyezésüket az adataikba való betekintéshez. A jelenlegi szabályozás szerint a páciensek egy bizonyos egészségügyi szolgáltató számára engedélyeznek ilyesmit, a javaslat által előírt "minősített beleegyezés" azonban egészségügyi szolgáltatók adott kategóriája számára tenné ugyanezt lehetővé.

Erre amiatt van szükség, mert az LSP-t nem a jelenlegi beleegyezési mód szerint alkották meg. Az LSP-re nem alkalmazható az orvosi titoktartásra és a magánélet védelmére vonatkozó hatályos szabályozás. Mivel a minősített beleegyezéssel ezentúl az egészségügyi szolgáltatók egész csoportja számára válnának hozzáférhetővé az adatok, gyengülne a magánélet védelme.

A beleegyezés új módja a szakértők szerint nem praktikus, mert túl nagy adminisztratív terhet ró a szolgáltatókra, és nincsenek rá felkészülve az egészségügyi rendszerek. Ráadásul az LSP-t is át kellene alakítani ahhoz, hogy megfeleljen az újfajta elvárásnak. A szakértők nyomdokaiban a Liberális Párt, a Szocialista Párt és a Zöld Párt is kijelentette, hogy a beleegyezés bevezetendő módja gyakorlati akadályokba ütközik. A Szocialista Párt szerint a szakértők megállapították a törvényjavaslatról, hogy "olyan zavaros, érthetetlen és bonyolult, hogy aligha szolgálja a páciensek érdekeit […], bizonyos vonatkozásokban pedig kimondottan nem praktikus."

A törvényjavaslat egyik fő eleméről lévén szó a Zöld Párt azt a kérdést szegezte a miniszternek, "lehetséges-e, hogy emiatt a javaslat úgy, ahogy van, nem valósítható meg a gyakorlatban." A Liberális Demokraták azt szeretnék, ha a miniszter újra kikérné a holland Államtanács álláspontját a minősített beleegyezéssel kapcsolatban.

Alternatíva

A parlamenti frakciók közül többen is felvetették, jó döntés volt-e vajon az LSP-t választani. A Zöld Párt arra a kérdésre várja a miniszter válaszát, "a szükséges adatcsere szempontjából arányos módszert" jelent-e az országos egészségügyi nyilvántartás, utalva a Holland Adatvédelmi Hatóság megállapítására, miszerint "számos egészségügyi szolgáltatónak gondot okoz a információkezelés és az adatbiztonsági rendelkezések betartása".

A Liberális Demokraták azt tudakolják a minisztertől, mennyire nehéz feladat előtt áll az LSP. A szakértői találkozón az általános orvosok olyan, a javaslatban szereplőhöz képest másik rendszer bevezetése mellett foglaltak állást, amelyik az orvosi titoktartás és a magánélet védelmének tekintetében eleve eleget tesz a hatályos törvényeknek. A Zöld Párt és a Liberális Demokraták egyaránt tudni szeretnék, megfelelő volna-e a javasolt alternatíva.

A Munkás Párt és a Szocialista Párt is támogatja az alternatív rendszer bevezetését, amelyik szerint a páciens maga rendelkezhetne az őt érintő egészségügyi adatokról. Ehhez az kell, hogy az állampolgárok, ha akarják, megkaphassák a rájuk vonatkozó egészségügyi nyilvántartást.

A Szenátus 2011-ben leszavazta az LSP-t, többek között azért, mert nem biztosította a magánélet megfelelő védelmét. Schippers miniszter akkor személyesen újra indítványozta az országos elektronikus egészségügyi nyilvántartás bevezetését.

A Képviselőház jelentős többsége

Tekintve, milyen komoly kételyek merültek fel a Szenátusban, igen különös, hogy a Képviselőház 2014. július 1-én jelentős többséggel elfogadta a törvényjavaslatot. A Képviselőházban is folyt vita az egészségügyi adatokba való betekintés engedélyezéséről. A Keresztény Demokraták javaslatára a minősített beleegyezés újfajta meghatározása került bele a törvényjavaslatba.

Az egészségügyi biztosítókra vonatkozó tilalmak

Az egészségügyi biztosítók nem vehetnek részt az elektronikus adatcserében, és nem férhetnek hozzá a megosztott orvosi adatokhoz. A tilalom felett a Holland Egészségügyi Hatóság őrködik. Amennyiben az adatcserét bonyolító rendszerek működtetőinek az a gyanújuk támad, hogy valamelyik egészségügyi biztosító hozzáférést biztosított önmaga számára egy EPD-be, kötelességük erről értesíteni az Egészségügyi Hatóságot.

Az egészségügyi biztosítóknak súlyos összeget kell fizetniük akkor, ha "hozzáférést biztosítanak önmaguk számára" valamelyik elektronikus adatcsererendszerbe. A tilalom megszegéséért kiszabható legmagasabb pénzbírság 500 ezer euró vagy az adott biztosító forgalmának 10 százaléka (amelyik összeg magasabb). A törvényszegők ellen büntetőeljárás indulhat, a biztosított áldozatoknak pedig jogukban áll azonnal felmondani a biztosításukat. A Szenátusban ülő Liberális Demokraták számára nem világos, hogyan fér össze ez a szabályozás Schipper miniszter egy másik javaslatával, amelyik számlaellenőrzés céljából könnyebb betekintést biztosítana az egészségügyi biztosítóknak az egészségügyi adatokba.

A Szocialista Párt javaslatára az egészségügyi szolgáltatók nem alkalmazhatnak anyagi ösztönzőket abból a célból, hogy rávegyék a pácienseket, csatlakozzanak valamelyik EPD-hez. A már elbukott LSP-ról szóló új indítványban szerepelnek ilyen anyagi ösztönzők annak érdekében, hogy minél többen csatlakozzanak a rendszerhez. A Szenátusban a Liberális és a Munkás Párt képviselői, valamint a Keresztény Demokraták szeretnék hallani, mit mond a miniszter arról, tényleg rákényszerítik-e az egészségügyi biztosítók a klienseket az LSP-hez való csatlakozáshoz, és ha igen, mit készül tenni ez ellen.

Privacy Barometer

A vrijbiti polgárjogi mozgalom és a Privacy Barometer levélben fordult a Képviselőházhoz a törvényjavaslat pályafutásával, illetve az országos egészségügyi nyilvántartás bevezetésével kapcsolatban. A levelet a Szocialista Párt, úgy, ahogy van, interpelláció formájában benyújtotta a Képviselőháznak.

Szerző: Privacy Barometer