Hogyan tölthet be vezető szerepet az EU az alapjogok terén

A Bizottság újragondolja, milyen stratégiával érvényesíthető az Emberi Jogi Charta. A Liberties most készült szakpolitikai dokumentumában tárgyalja azokat az új eszközöket és gyakorlatokat, amelyekkel a Bizottság érvényt szerezhet ezeknek a jogoknak.

Az EU emberi jogi katalógusa, az Emberi Jogi Charta foglalja magában azt az 50 alapjogot, amelyet minden uniós intézménynek és kormánynak kötelessége előmozdítani, tiszteletben tartani és védelmezni, amikor EU-s hatáskörben lép fel, illetve az uniós kötelezettségeit teljesíti.

A Charta több mint tíz éve lépett érvénybe. A Bizottság 2010-ben fogadta el a hatékony végrehajtására irányuló első stratégiát. Emögött az az elképzelés állt, hogy az EU járjon elöl jó példával és érje el, hogy az uniós intézkedések az alapjogok szellemében foganjanak. Sikerült is haladást elérni az alapjogok előmozdítása, tiszteletben tartása és védelmezése terén. Ugyanakkor az EU gyakran nem avatkozik be jogsértés esetén, illetve elszalasztja az alkalmat, amikor javítani lehetne a jogok védelmén, sőt maga is elkövet jogsértést.

A Bizottság még az idén új stratégiát fogad el az Emberi Jogi Charta végrehajtásáról. Ehhez bekérte jogvédő és demokráciapárti szervezetek javaslatait. A Liberties legújabb tanulmánya e megkeresésre fel született.

A teljes tanulmány itt tölthető le.

Tanulmányunk rámutat a hiányosságokra és kijelöli azokat az eszközöket és gyakorlatokat, amelyek révén a Bizottság megoldást találhat rájuk. Az alábbi főbb pontokat fogalmaztuk meg:

1) A Bizottságnak teljes mértékben latba kellene vetnie a hatásköreit az alapjogok előmozdítása érdekében

Sok olyan területen sérülnek az alapjogok, ahol nem nyújtanak kellő védelmet a nemzeti törvények. Vegyük például azokat a visszaéléseket, amikor a magánszektor vagy az állami szektor hatalommal rendelkező szereplői peres úton igyekeznek elhallgattatni a jogok őreit, így a médiát vagy a szabadságjogi aktivistákat (ezek az ún. nyilvánosság részvételét akadályozó stratégiai perek). A legtöbb uniós országnak nincsenek olyan törvényei, amelyekkkel megelőzhetők vagy szankcionálhatók volnának az ilyen gyakorlatok. A Bizottságnak ugyanakkor hatalmában áll olyan egyezményes EU-s szabályokat javasolni, amelyekkel ki lehetne védeni az ilyen célú perek indítását - csakhogy eddig még sosem tett ilyen javaslatot.

A Bizottság tehát:

  • Független szakértők javaslatai nyomán, azzal, hogy a Bizottság valamennyi tevékenységéhez rendel saját szakértőket, erősítheti az alapjogok szakszerű megközelítését;
  • Éves stratégiai munkatervet készíthet, amely egyértelművé teszi, hogyan valósítható meg uniós törvények és szakpolitikák révén az alapjogok hatékonyabb tiszteletben tartása és előmozdítása;
  • Éves jelentésekkel és más módokon tájékoztathatja a nyilvánosságot alapjogi kérdésekről, erősítve a Bizottság számonkérhetőségét, átláthatóságát és a nyilvánosság részvételét a folyamatokban.

2) A létező eljárások hatékonyabbá tételével a Bizottságnak minimálisra kellene csökkentenie annak veszélyét, hogy maguk az EU-s intézmények és szervek kövessenek el a Chartába ütköző jogsértést

Az EU-s intézmények és szervek nem hozhatnak olyan törvényt, illetve nem vezethetnek be olyan intézkedést vagy gyakorlatot, amelyik alapjogokat sért. Ennek ellenére előfordul, hogy az alapjogok megsértése valamely uniós intézmény cselekedetére vagy hanyag tétlenségére vezethető vissza. Az ENSZ egyik monitoring szerve nemrég felhántorgatta, hogy az alapjogok és a nemzetközi kötelezettségek ellenében az EU pénzt ad Magyarországnak a fogyatékkal élők szegregációjának fenntartására.

A Bizottság tehát:

  • Hatékonyabbá teheti az uniós törvények és szakpolitikák alapjogokra tett hatásainak értékelését;
  • Többet tehet a saját hatáskörébeen az ellen, hogy az uniós törvényalkotáskor, az uniós kormányok és az Európai Parlament közötti tárgyalások során meggyengüljenek az alapjogi biztosítékok;
  • Rendszerszinten értékelheti az uniós törvényeket és szakpolitikákat abból a szempontból, milyen hatást gyakorolnak az alapjogokra;
  • Alaposabban és átláthatóbban monitorozhatja az uniós szervek és testületek intézkedéseit.

3) A Bizottságnak részletesebb útmutatót kellene adnia a kormányoknak arról, hogyan hajtsák végre az uniós törvényeket odafigyelve, nehogy sérüljenek az alapjogok, illetve a tagállamok kormányai által elkövetett jogsértések esetén szisztematikusabban kellene érvényesítenie a törvényt

A Bizottság feladata megelőzni, hogy az uniós törvények alá eső területeken az uniós kormányok tevékenységükkel megsértsék a Chartát, illetve amennyiben erre mégis sor kerül, akkor büntetést kiszabni rájuk. A Bizottságnak minden ehhez szükséges eszköz a rendelkezésére áll. A baj az, hogy ezeket nem mindig használja. Például több uniós ország, így a Cseh Köztársaság, Magyarország és Olaszország, még mindig nem biztosít a roma gyermekeknek ugyanolyan tanulási lehetőségeket, mint a nem roma gyermekeknek: részben aáltal, hogy szegregálják őket, amennyiben másik iskolába vagy roma osztályba kell járniuk. Az Emberi Jogok Európai Bírósága többször elítélte már az ilyen, uniós törvények ütköző gyakorlatokat, a Bizottság mégis a mai napig egyetlen országot sem citált Bíróság elé emiatt.

A Bizottság tehát:

  • Útmutatást adhat ahhoz, hogy a jogsértések elkerülése végett hogyan tarthatók tiszteletben az alapjogok a fontos uniós törvények alkalmazásakor;
  • Megbüntetheti a Chartát rendszerszinten megsértő kormányokat;
  • Pénzt adhat olyan csoportoknak, például jogvédő és demokráciapárti szervezeteknek, amelyek országos szinten segítik az alapjogok betartását.

A teljes tanulmány itt tölthető le.