Megtorpedózható-e emberi jogokkal a fokozódó tekintélyelvűség?

Izgalmas és kihívásokkal teli új évnek nézünk elébe. 2019-ben lesznek az európai parlamenti választások, a Liberties pedig népszerűsítő körútra indul az új könyvével, amelyik arról szól, miért szavaznak annyian a populistákra, és mit lehet ez ellen tenni.

A tekintélyelvű populista pártoknak nem sikerült megnyerniük a 2017-ben a holland, a francia és a német választásokat. Egyes elemzők ebben az európai populizmus végső bukását látták. Ám ezután a 2017-es osztrák, majd a 2018-as cseh, magyar, olasz, szlovén és svéd választások ennek az ellenkezőjét bizonyították. Még olyan országokban, így Szlovéniában és Svédországban is, ahol nem ők alakítottak kormányt, növekedett a támogatottságuk. Hollandia, Svédország és Ausztria esetében pedig elég világosnak látszik, hogy a jobbközép pártok nem kis részben annak köszönhették a térnyerésüket, hogy átvették tekintélyelvű ellenfeleik politikai programjait és retorikáját.

Azt is láthattuk, hogyan viselkednek a tekintélyelvű pártok, amint végképp magukhoz ragadják a hatalmat. Megszerzik vagy megfélemlítik a sajtót és így elérik, hogy a nyilvánosság rettegje és gyűlölje a kisebbségeket, így a migránsokat. Ha nem sikerül módosítani az alkotmányt, kisajátítják a bíróságokat, hogy a bírók ne állhassák útját a különféle társadalmi csoportok ellen intézett támadásaiknak. Rágalmazzák és zaklatják az emberi jogok védelmezőit és akadályozzák a szervezetek finanszírozását, amiért azok bírálni merik a kormányt vagy elégedetlenséget szítanak a kormány intézkedéseivel szemben. Átformálják az oktatást, amely így az az intolerancia és az idegengyűlölet melegágya, a nők, az LMBTI emberek és az etnkai kisebbségek elnyomásának eszköze lesz. Végül megszigorítják a nyilvános tiltakozás jogát.

Tisztán látni tehát, mi zajlik, egyelőre mégsem kaptunk választ a legfőbb kérdésekre: miért növekszik a tekintélyelvűek támogatottsága, és hogyan győzhetnénk meg a szavazókat arról, hogy ne a tekintélyelvűségtől várják a megoldást a problémáikra?

A Liberties ezért saját kutatásba fogott, aminek eredményeként sikerült kideríteni, mi és miért történik, és azt is, hogyan lehetne visszavágni. A hónap elején jött ki a könyvünk "Küzdelem a tekintélyelvű populistákkal: miért támogatják őket, és mit lehet tenni a növekvő befolyásuk ellen" címmel. 2019-ben népszerűsítő körútra indulunk a könyvünkkel, hogy különféle egyetemek és munkacsoportok szakértőivel megvitassuk a benne foglaltakat, hiszen az ő megfogalmazásaikon múlik, hogyan áll hozzá a média és a politikusok a fokozódó tekintélyelvűséghez. Tanácsokat is adunk majd politikai döntéshozóknak és emberi jogi aktivistáknak azzal kapcsolatban, mit tehetnének ez ellen a folyamat ellen, valamint blogokon keresztül a szélesebb nyilvánosságot is megszólítjuk, hogy ki-ki megértse, hogyan járulhat hozzá a tekintélyelvűség visszaszorításához.

Az európai parlamenti választások közeledtével hírt adunk majd arról, hogy állnak a mezőnyben a tekintélyelvűek. A közvéleménykutatások szerint az európai parlamenti választásoktól nem várható, hogy a tekintélyelvű politikai csoportosulások annyira megnövekednének, hogy többséget alakíthatnak. Az viszont mintha elsikkadna, hogy mindegyik nagyobb európai parlamenti frakcióban ülnek tekintélyelvű politikai pártok által delegált képviselők. Ez nem csak a jobbközép Európai Néppárti Képviselőcsoportban helyet foglaló Fideszre igaz. A cseh ANO párt ott van a liberális ALDE képviselőcsoportban, a román PSD és a szlovák Smer pedig a Szocialisták és Demokraták balközépképviselőcsoportjában. Adatokkal és elemzésekkel szolgálunk majd arra nézve, hogyan léphetnének szövetségre egymással az európai parlamenti képviselők annak érdekében, hogy nem csak a vezetőülésről, hanem a hátsó ülésekről is kiszorítsák a tekintélyelvűeket.

2019 borítékolhatóan izgalmas, kihívásokkal teli év lesz. Reméljük, rád is számíthatunk abban, hogy létrehozzuk a demokráciáért és az alapvető szabadságjogokért kiálló európaiak egyre erőteljesebb mozgalmát.