Csorbul a menekült gyermekek jogainak védelme a Cseh Köztársaságban

A Cseh Köztársaságban nem védik kellőképpen a menekült gyermekek és családjuk jogait, az állam helyett önkéntesek látják el a menekülteket.

A menekültek többsége számára a Cseh Köztársaság csupán tranzitországnak számít, de az állam még így sem képes megfelelő védelmet nyújtani a számukra, még a családosoknak sem. A zárt táborokban a legrosszabbak a körülmények.

Megalázó bánásmód

"A legsúlyosabb jogsértések a menekültek személyes szabadságának megsértése, a szabad mozgásuk és a saját pénzük kezelésének korlátozása, illetve a menekültek embertelen és megalázó körülmények közé kényszerítése terén tapasztalhatók," közölte Martin Rozumek, a Menekülteket Segítő Szervezet elnöke.

"A gyermekkorú menekültek és családjaik zárt táborokba kényszerítése súlyosan sérti a gyermekek alapvető érdekeit, a zavartalan fejlődéshez való jogukat, és végső soron embertelen vagy megalázó bánásmódhoz vezethetnek," jelentette ki Anna Hofschneiderova, az Emberi Jogi Liga jogásza. "A Cseh Köztársaságot régóta érik bírálatok emiatt, többek között a gyermekek jogaival foglalkozó ENSZ bizottság részéről, mégsem történt semmi változás."

Közbeavatkoznak az önkéntesek

Az önkéntesek tevékenysége bizonyos mértékig kiváltotta az állam tétlenségét, amely képtelen ellátni a Cseh Köztársaságba érkező menekültek szükségleteit. Monika Horakova, a prágai menekültállomás egyik önkéntese így nyilatkozott:

"A prágai állomáson gyakran találkozunk idegileg kimerült menekültekkel, akik többnyire a Vysni Lhoty menekülttáborból szabadultak, egy szál nyári ruhában, a zsebükben egy olyan végzéssel, hogy eddigre és eddigre el kell hagyniuk az országot. Az otthonunkban szállásoljuk el őket, vagyis mi látjuk el az állam illetve az önkormányzat feladatkörét. Ez egy tarthatatlan állapot, hiszen a rászorulók száma nem csökken. Éppen ellenkezőleg."

10 jogsértés a gyermekek ellen

  1. Gyermekeket és családokat nem volna szabad idegenrendészeti fogdában elhelyezni, ennek ellenére minduntalan ez történik.
  2. A gyermekeket és a családjukat azonnal válságkezelési és specializált pszichoterápiás, valamint szociális szolgáltatásokban kellene részesíteni. Ezek a gyermekek háborús helyekről érkeznek, ahol súlyos ártalmaknak voltak kitéve, rengeteg trauma érte őket, és folyvást újabb és újabb megterhelő helyzeteknek vannak kitéve.
  3. A kísérő nélküli kiskorúakat mielőbb össze kell hozni az EU területén élő rokonaikkal. Az Emberi Jogi Liga hatékony együttműködésre szólít fel az állammal, a gyermek mindenek felett való érdekei szerint, hogy az eljárást a lehető leggyorsabban folytassák le. Egyszersmind azt is kérjük, hogy a kiskorúak megszökését megelőzendő haladéktalanul intézkedjenek arról, hogy időben és alaposan tájékoztatják őket az eljárásról, majd időről időre arról is, hol tart az ügyük.
  4. A kísérő nélküli kiskorúakat megfelelő gondozásban kell részesíteni. A kísérő nélküli kiskorúakat rendszerint az országba érkezésükkor az Oktatási Minisztériumhoz tartozó, a külföldi gyermekek számára fenntartott intézményben helyezik el. Ám miután ez megtelik, a gyermekeket országszerte szétszórják a gyermekgondozási hálózat létesítményeibe, az árvaházakba és különféle oktatási intézményekbe aszerint, hol van szabad hely. Holott nem volna szabad ilyen intézményekbe rakni súlyos traumát átélt, különlegesen érzékeny bánásmódot igénylő gyermekeket.
  5. A gyermekeknek közérthető formában elégséges tájékoztatást kell kapniuk a helyzetüket illetően, annak megfelelően, milyen mértékig van joguk részt venni a társadalmi életben.
  6. Hatékony jogi segítséget kell biztosítani a gyermekeknek és a családjuknak. A Cseh Köztársaság egyelőre nem teljesíti ezt a kötelezettségét. Jelenleg non-profit szervezetek nyújtanak jogi tanácsot önkéntes alapon. Ezek a szervezetek azonban nem rendelkeznek kellő munkaerővel és forrással az igények kielégítéséhez.
  7. A gyermekeknek és családjuknak megfizethető, elérhető és megfelelő tolmács-szolgáltatást kell biztosítani.
  8. A gyermekek számára lehetővé kell tenni az oktatáshoz való joguk érvényesítését és egyszersmind a játékos és szabadidős tevékenységekben való részvételüket is. Azokban a létesítményekben azonban, ahol most elhelyezik őket, gyakran még a legegyszerűbb, koruknak megfelelő tevékenységeket sem tudják végezni, és nem kapnak játékidőt. Ha már kimondottan gyerekeknek való szabadidős tevékenységre nincsen lehetőség, az Emberi Jogi Liga azt kéri a létesítményektől, legalább tegyék lehetővé, hogy a gyerekek élhessenek a civil szervezetek önkéntesei nyújtotta szolgáltatásokkal, mert ők is segíthetnek a nekik való foglalkozások szervezésében.
  9. A kiskorúak és családjaik számára fenntartott létesítményekben a minimumra kell csökkenteni a magánéletbe történő beavatkozást. Jelenleg a menekült gyermekek és családjaik sokszor olyan intézményben találják magukat, ahol elveszik tőlük a mobil telefonjukat, ami sokuk számára a más családtagokkal és a külvilággal való kapcsolattartás egyetlen eszköze.
  10. Az intézmények személyzete a humánus - ne pedig a represszív - oldaláról mutatkozzon. A fogdák elsősorban represszív módon állnak hozzá a bentlakókhoz, félelemben és bizonytalanságban tartják, sőt olykor bántalmazzák a gyermekeket. Ezeken a helyeken pedig inkább arra kellene törekedni, hogy a gyermekeknek legyen lehetőségük játszani, ami segítene nekik a helyzetük elviselésében.