Orbán médiapolipja jogellenesen kapott szabad utat

Jogsértő döntéssel járult hozzá a magyar versenyhatóság a Fidesz sajtóbirodalmának létrejöttéhez – állapította meg a bíróság.

A magyar kormánypárti média jelentős részét egyetlen nap alatt söpörték be a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) 2018. november 28-án, amikor 476 sajtóterméket egyszerre, ellenszolgáltatás nélkül ajánlottak fel tulajdonosaik – Fidesz-közeli üzletemberek – az alig néhány hónapja létrejött szervezetnek.

Így került a KESMA-hoz többek közt az egyetlen országos kereskedelmi rádió, a Retro Rádió; egy nagy elérésű hírportál, az Origo; egy ingyenes budapesti napilap, a Lokál; valamint az összes megyei napilap. Az alapítvány ezek mellett közéleti profilú rádió- és tévécsatornákra, gazdasági, sport, bulvár és közéleti napilapokra, magazinokra is szert tett. Mindennek következtében a KESMA-nál összpontosul a magyar médiapiac hír- és közéleti szegmense árbevételének 40 százaléka, médiumaik pedig a kormánypropagandát szolgálják ki.

„Az ilyen mértékű koncentráció súlyosan torzítja a sajtópiacot, aláássa a média sokszínűségét és veszélyezteti a tisztességes gazdasági versenyt” – mondta Dojcsák Dalma, a TASZ szabadságjogi programvezetője.

Gyenge hivatkozás a "közérdekre"

Egy ilyen jelentős mértékű összefonódáshoz szükség volt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyására. Csakhogy a magyar kormány közbelépett, és alig egy héttel a fúzió bejelentése után rendeletet adott ki, amelyben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a KESMA tulajdonszerzését, felmentve ezzel az ügyletet a versenyjogi vizsgálat alól. A versenyhivatal ezután a hatáskörének hiányára hivatkozva lezárta az eljárást, és kiadta az ügylet cégbírósági bejegyzését lehetővé tevő hatósági bizonyítványt.

Ezek után egy helyi hírportál, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt Szabad Pécs fordult a bírósághoz a KESMA versenytársaként, azt kérve, hogy semmisítsék meg a GVH döntését, és kötelezzék a hivatalt versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására. Azt is kérték a bíróságtól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert a felmentő kormányrendelet, és az annak alapjául szolgáló törvény is ellentétes a magyar Alaptörvénnyel. A törvény ugyanis lehetővé teszi a magyar kormány számára, hogy bármilyen üzleti tranzakciót felmentsen a versenyjogi vizsgálat alól, a rendeletben pedig a kormány visszaélésszerűen alkalmazta a törvényt, mivel döntését mindössze egyetlen szóval, a "közérdekre" hivatkozva indokolta.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a GVH semmilyen érdemi vizsgálatot nem folytatott, és még az összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánító kormányrendeletre sem hivatkozott, így jogsértően adott ki hatósági bizonyítványt. Ráadásul a GVH azzal érvelt, hogy nincs hatásköre eljárni, így viszont hatósági bizonyítvány kiadására sem jogosult a bíróság szerint.

Újabb hatósági eljárás

A KESMA tulajdonszerzésének cégbírósági bejegyzésén túl ahhoz is szükség volt a hatósági bizonyítványra, hogy a KESMA a tulajdonában lévő cégeket összeolvassza – 2019 szeptemberében például 11 vállalkozás olvadt be a KESMA-cégbirodalom zászlóshajójába, a Mediaworks Zrt-be. Mivel a bíróság megsemmisítette a hatósági bizonyítványt, így ezeknek az ügyleteknek a jogszerűsége is kétséges.

A bíróság a GVH-t arra kötelezte, hogy mivel a hatáskörébe tartozik, folytassa le újra az eljárást, alakítsa ki jogi álláspontját, és az annak megfelelő tartalommal, a kellő indoklással zárja le a vizsgálatot.

A TASZ és a Szabad Pécs közölte: tudatni fogják a cégbírósággal, hogy a KESMA-n belüli összeolvadások és beolvadások jogi feltétele hiányozhat a törvényszéki döntés miatt. Emellett nyomon követik a GVH döntéseit, és ha az új eljárásban is jogsértő döntést hoz a hivatal, azt ismét megtámadják.