Önkéntes árvizi mentők kapták az idei "év embere" díjat az emberi jogok előmozdításáért Bulgáriában

A 2014-es árvíz mentési munkálataiban résztvevő önkéntesek és adományozók lettek az emberi jogok terén felmutatott teljesítménnyel kiérdemelhető, a Bolgár Helsinki Bizottság által kiosztott "év embere" díj idei nyertesei.

Az "év embere" díjjal az emberi jogok Bulgáriában történő előmozdítását ismeri el a Bolgár Helsinki Bizottság. A hét éve évenként kiosztott díjnak pusztán eszmei értéke van, anyagi vonzatai nincsenek. A közzétett kritériumok alapján bárki jelölhet a díjra valamely személyt, csoportot vagy szervezetet. Olyan teljesítmények elismerését szolgálja a díj, amelyek vagy egyedülállóak a jog világában, vagy különleges teremtőerővel bírnak, eredetiek, illetve kreatívak. Idén 35 jelölt jutott tovább, a közönségdíjra pedig mintegy hatezer szavazat érkezett.

Idén a bulgáriai árvíz idején közreműködő önkéntesek és adományozók részesültek az "év embere" díjban.

"2014 tavaszán és nyarán országszerte sok százan, köztük külföldiek és menekültek is siettek az özönvízszerű esőzések és árvizek sújtotta területekre, hogy segítsenek elejét venni a további baleseteknek és károknak, illetve megőrizni az áldozatok méltóságát. A zsűri a 2014-es "év embere" díj odaítélésével fejezte ki nagyrabecsülését azok iránt az önkéntesek és adományozók iránt, akik képesek voltak gyorsan és megfelelő módon cselekedni úgy, hogy ebben semmiféle saját érdek sem vezérelte őket. Az, ahogyan pillanatok alatt az egész országban készenlétbe helyezték magukat az önkéntesek és a támogatást nyújtók, jól példázza az állampolgári elkötelezettséget olyan emberek védelme iránt, akik a mentési munkálatok során külön megszenvedték az intézmények hanyagságának és a hatóságok helytelen intézkedéseinek a következményeit. Az önkénteseknek köszönhetően érvényesülhetett az érintettek élethez és biztonsághoz való joga," magyarázta Krassimir Kanev, az "év embere" 2014 zsűri elnöke.

A Szamaritánusok Egyesületéé és az Egészségügyi Kezdeményezések Alapítványé lett az osztott második hely.

A Szamaritánusok Egyesületét a fogyatékkal élő gyermekek, fiatalok és felnőttek társadalmi befogadásáért tett állhatatos erőfeszítéseiért díjazta a zsűri. Az egyesület többféle szociális szolgáltatást nyújt és olyan jó gyakorlatokat vezetett be Bulgáriában, mint a Stara Zagora-i "kék szoba", ahol a bűnesetek gyermekáldozatait illetve kiskorú tanúit hallgatják ki.

A másik második befutó, az Egészségügyi Kezdeményezések Alapítvány az ártalomcsökkentés terén végzett kemény munkájáért kapta a díjat. Az alapítvány indította el az ország első intravénás kábítószer-használók számára létesített tűcsere programját. Kitartó erőfeszítéseiknek is köszönhető, hogy folyamatosan és jelentős mértékben csökken a kábítószer-használók körében az új HIV-fertőzöttek száma (a 2008-as 40%-hoz képest 2014-re 10%-ra zsugorodott ez az arány).

A Bolgár Helsinki Bizottság illetve a 2014-es "év embere" díj zsűrije négy különdíjat is kiadott:

Az "év űjságírója" díjat Rosen Tsvetkov nyerte el, aki 2013 decemberében Georgi Totevval rejtett kamerával felvételt készített Harmanli város jegyzői hivatalában. A felvételen hallható volt egy határőrök közötti beszélgetés, amelyikből kiderült, hogy a határőrök parancsot kaptak arra, hogy durvasággal próbálják meg rábírni a Törökországból érkező menedékkérőket, térjenek vissza a hazájukba.

Az "év aktivistája" díjat Ruslan Trad kapta, akinek az Arab Kultúráért Fórum elnevezésű szervezete illetve a blogja révén olyan menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatos írások láttak napvilágot, amelyek nagyban elősegítik az interkulturális párbeszédet és a kölcsönös megértést. A 2013 végi "menekültügyi válság" idején Rusian Trad volt az értelmes és nyugodt beszéd egyik legfőbb forrása.

Az "év ihletője" díjban Boyana Petkova részesült, amiért oly fáradhatatlanul küzdött a hivatali közönnyel szemben olyan szülőknek nyújtva támaszt, akiknek az anyaméhben vagy a szüléskor meghalt a gyermekük. Két éve a "Pipacsok Marynek" elnevezésű alapítványa indított kampányt az egyik bolgár törvény módosításáért, amelyik a halva született csecsemők szerves hulladék gyanánt történő elégetését írja elő a többi kórházi szeméttel egyetemben, megfosztva a szülőket a temetés jogától.

A Roma MÁTRIX projekt kapta az "életműdíjat" a romák elleni diszkriminációval, rasszizmussal, intoleranciával és idegengyűlölettel szembeni jogi küzdelemben vállalt szerepéért, valamint, mert megkönnyítette az oktatási és egészségügyi szolgáltatások romák számára egyenlő hozzáférhetőségét. A projekt a Nem vagyunk kivétel című kampánnyal érdemelte ki a zsűri elismerését, mely az álmaik megvalósításán fáradozó, a munka vagy a tanulás terén sikeres fiatal romákat ábrázoló pozitív képeket és példákat mutat be a bolgár romáknak.

A "közönségdíj" nyertese Lyubomila Krivoshieva, a Vadon Élő Állatok Alapítvány alapító igazgatója volt. Ez az egyetlen alapítvány az országban, amelyikhez egy sérült vagy veszélyeztetett állat ügyében fordulni lehet.

A jelöltek listája és a róluk szóló leírások itt érhetők el.