Csütörtökön meghallgatást tartott az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottsága a magyarországi jogi helyzet, demokratikus rend és jogállamiság leromlásáról. A meghallgatás is része annak a jelentés előkészítési parlamenti eljárásnak, amely akár, most először, az EU szerződés 7. cikkének érvényesítésével is végződhet. A 7. cikk lehetővé teszi, hogy az EU-s tagállamok kormányai intézkedéseket foganatosítsanak valamely tagállam ellen, ha annak kormánya súlyosan megsérti az EU alapvető értékeit. Mindeközben az Európai Bizottság bejelentette, hogy három pert indít a magyar kormány ellen: a bevándorlási kvóták, a civilellenes törvény és a CEU ellen hozott felsőoktatási törvény ügyében.
"Önök olyan döntést fogadtak el, amelyik korlátozás nélküli kötelező betelepítési kvóták elfogadására kötelezi a tagállamokat" - közölte a LIBE ülésén Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Szijjártó kijelentése arra az EU-s döntésre vonatkozott, amelynek értelmében a 28 EU-s tagállam között szétosztandó körülbelül 120 000 menekültből 1 300 személy befogadására kötelezték Magyarországot. Az intézkedés célja, hogy enyhítse a Görögországra és Olaszországra háruló terhet. A menekültügyi szabályozást jelenleg éppen felülvizsgálja az EU, ám egy friss bizottsági közlemény arra enged következtetni, hogy a tagállamok kormányai korántsem jutottak egyetértésre abban a kérdésben, hogy az EU elkötelezze-e magát egy másik, új szabályok alapján működő, akár önkéntességen, akár kötelező kvótákon alapuló áttelepítési rendszer kialakítása mellett.
A magyarországi nyilvánosságot elárasztotta a kormánypropaganda
A külügyminiszter félrevezető kijelentése jól mutatja, milyen szintű Magyarországon a közéleti vitákat eluraló kormánypropaganda. A meghallgatáson Szijjártó büszkén ecsetelte, mennyire sikeres volt a kormány legutóbbi, Soros György ellen bevetett kommunikációs eszköze: a "nemzeti konzultáció", amely úgy állította be a jótékonykodásáról ismert milliárdost, hogy egy, a magyar kultúra tönkretételén munkálkodó nemzetközi összeesküvést vezérel a háttérből.
A meghallgatáson szintén résztvevő Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa kifejtette, hogy a konzultáció csupa befolyásoló kérdésből állt, és egy olyan, a kormány által támogatott gyűlöletkampány kísérte, amelyik idegengyűlöletet szított a lakosság körében és a magyarokat a saját országuk szabadságjogi aktivistái ellen hangolta.
Polyák továbbá elmondta, hogy Magyarországon a szabad sajtót mindössze néhány, kevés forrással rendelkező szerkesztőség képviseli immár. Nem csak a közszolgálati műsorszolgáltató vált a kormánypropaganda szócsövévé, hanem a magántulajdonban levő médiavállalkozások java része is kormánypárti. A médiapiacot ugyanis nagyban meghatározza, hogy a hirdetésért befolyó bevételek államtól kapott megrendelésekből származnak, ami sérti az EU-s versenyszabályokat.
A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta, akit ugyancsak meghívtak a bizottsági ülésre, hogy tájékoztassa az európai parlamenti képviselőket a magyar helyzetről, a civil szervezetek ellen régóta folyó támadássorozatról beszélt. A kormány régóta próbálja megfélemlíteni a közérdekű ügyekben fellépő és a Fidesz kormánypolitikájával szemben kritikus aktivistákat. A legutóbbi fenyegetés egy kormánytagtól származott, aki a demokráciáért küzdő aktivistákra akarja ráállítani a titkosszolgálatokat.
A Bizottság több ügyben is bepereli Magyarországot
Míg az Európai Parlament a 7. cikk beizzítását fontolgatja Magyarországgal szemben, Timmermansnak, a Bizottság első alelnökének mérsékeltebb a hozzáállása a kérdéshez. Az elemzők általában ugyanolyan rossznak tartják a lengyel helyzetet, mint a magyart. A Bizottság mégis megpróbál különbséget tenni köztük, mivel a pártpolitikai dinamika úgy alakult, hogy Lengyelországgal szemben csak a "jogállamiság keretrendszer" alkalmazása, azaz vizsgálati eljárás indítása vált lehetővé.
Ugyancsak csütörtökön a Bizottság három Magyarország elleni, politikailag érzékeny ügyben fordult az Európai Bírósághoz. A civilellenes törvény kapcsán azért folyamodott ehhez a lépéshez, mert Magyarország nem tett semmit azoknak a problémáknak az ügyében, amelyekkel az eljárás eddigi két szakasza során - egy júliusban küldött hivatalos figyelmeztetésben és az októberben kiadott, indoklással ellátott véleményben - szembesítette a kormányt a Bizottság.
A civiltörvényt azért támadja a Bizottság, mert az több tekintetben is sérti az EU-s törvényeket: nem felel meg a tőke szabad áramlásával, az egyesülési szabadsággal és a magánélet védelmének jogával kapcsolatos rendelkezéseknek, amennyiben megnehezíti, hogy a jogvédők más EU-s országokból származó adományokat kaphassanak.
A másik eset azzal kapcsolatos, hogy Magyarország nem hajlandó menedékkérők átvételére az EU-s kvótarendszer alapján. A Fidesz elsősorban idegengyűlölő szólamokat hangoztatott, miszerint a muszlim menekülteknek nincsen helyük a keresztény társadalmakban és fenyegetik a biztonságot. A harmadik ügy a Soros György alapította Central European University bezárására tett kormányzati törekvésekre vonatkozik.
Israel Butler, a Liberties advocacy igazgatója így fogalmazott: "A Bizottság és a haladóbb felfogású EU-s kormányok lassan kifutnak az időből. Az egész EU-ban megerősödött a tekintélyelvűség. Ezért mire ezek a kormányok végre rászánják magukat, hogy tegyenek valamit az alapvető értékeink védelmében, már nem lesz elég erejük a megmentésükhöz, így veszendőbe megy minden, amit a második világháború okozta szenvedések árán felépítettünk. Az EU-nak minden rendelkezésére álló eszközt be kellene vetnie a demokrácia, a jogaink és a jogállamiság védelmében. Nem elég, ha felülről lefelé irányuló intézkedéseket hoz, hogy megbüntesse a helytelenül viselkedő kormányokat. Fontos lenne, hogy az alulról jövő kezdeményezéseket is támogassa pénzzel, valamint azzal, hogy biztosítja a jogvédő szervezetek törvényes védelmét."