#MeAndMyRights: Alapjogi Charta

EU-s döntés alapján az összes védendő emberi jogot összefoglalták egyetlen dokumentumban: ez az Alapjogi Charta
Az Alapjogi Charta egy kötelező törvényi erővel bíró dokumentum, amely magában foglalja az uniós jog által védeni rendelt emberi jogokat. Kicsit olyan, mint a nemzeti jogrendben az alkotmány.

Az EU-nak minden lépésénél, például, amikor elfogad egy új törvényt, tiszteletben kell tartania az Alapjogi Chartában foglalt jogokat. Mondjuk (igaz történet), ha hoznának egy uniós jogszabályt, amely arra kötelezi az internet szolgáltatókat, hogy információkat gyűjtsenek a felhasználók online tevékenységéről, az törvényellenes volna, ugyanis sértené a magánélet védelmének elvét, vagyis egy olyan jogot, amely szerepel az Alapjogi Chartában.

Persze évekig is eltart (történetünkben összesen nyolc évig tartott), amíg sikerül elérni, hogy az Európai Unió Bírósága törvényellenesnek nyilvánítson egy ilyen jogszabályt. De hát senki sem állítja, hogy egyszerű dolog a jogok érvényesítése.

Mi volt a Charta előtt?

A Charta csak 2009-ben tett szert kötelező törvényi erőre. Ez azonban nem jelenti, hogy azelőtt az EU-ban nem kellett tekintetbe venni az emberi jogokat. Az EU és az emberi jogok közötti viszony megértéséhez vissza kell nyúlnunk a kezdetekhez.

Mielőtt az EU-t elnevezték volna EU-nak, Európai Közösségeknek hívták. Ezek a "közösségek" voltaképpen három nemzetközi szervezetet jelentettek, amelyeket ugyanaz a hat európai ország - Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia - hozott létre az ötvenes években. Egyik a szén- és acélipart irányította, a másik az atomenergiával foglalkozott, a harmadik pedig a szabad kereskedelemért felelt az adott területen.

Leegyszerűsítve, ezeknek a szervezeteknek az volt a dolguk, ne hagyják, hogy az európai országok valaha is háborút indítsanak egymás ellen, és ennek megakadályozására úgy intézték, hogy a jólét és az energiabiztonság szempontjából egymásra legyenek utalva.

Az Európa Tanács

Mivel senkiben sem merült fel, hogy az emberi jogoknak bármennyire is közük volna a szén- és acéliparhoz, a kereskedelemhez vagy az atomenergiához, meg sem említették e jogokat az Európai Közösségek által kötött eredeti egyezményekben. A kormányok éppenséggel úgy gondolták, hogy az emberi jogokkal egy másik nemzetközi szervezetnek, mégpedig az Európai Közösségekkel egy időben létrejött Európa Tanácsnak kellene foglalkoznia.

Az Európa Tanács céljául a demokrácia, a jogállamiság valamint az emberi jogok védelmének elősegítését tűzték ki. Leginkább arról nevezetes ez a testület, hogy megalkotta az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az Emberi Jogok Európai Bíróságát.

Miután Oroszország is csatlakozhatott hozzá, az Európai Tanács bizton versenyezhetett volna azért, hogy a legjobb humorérzékkel megáldott nemzetközi szervezetként ismerjék el, bár valamelyest elmaradt volna az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa mögött, amely testület 2013-ban még Szaúd Arábiát is befogadta a tagjai közé.

Az Európa Tanács az Európai Uniótól független szerv, több taggal és szűkebb hatáskörrel. A világosság kedvéért (vagy már késő?): az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európa Tanács rendszerének része, és az a feladata, hogy az európai országokkal betartassa az Emberi Jogok Európai Egyezménye által védett jogokat. Az EU-nak is van törvényszéke, ez az Európai Bíróság, amely azt felügyeli, hogy az EU és tagállamai engedelmeskedjenek az EU-s jognak, mely ma már az Alapjogi Chartát is magában foglalja.

Eseti alapon

Az Európai Közösségek egészen az 1960s évekig nem ébredtek rá, hogy az emberi jogokkal is kellene foglalkozniuk. Közben az EU bíróságán elindultak a perek, egyéni panaszokat tárgyaltak arra vonatkozóan, hogy az uniós jog bizonyos szabályai sértik az egyes országok alkotmányában védett emberi jogokat. A nemzeti bíróságok azzal kezdtek fenyegetőzni, hogy nem fogják végrehajtani a nemzeti jogrendek által védeni rendelt emberi jogokba ütköző EU-s törvényeket.

Így tehát az EU Bírósága belenyúlt a jog cilinderébe és előhúzott onnan egy emberi jogoknak kinéző nyulat. Az Európai Bíróság alkotta meg azt a szabályt, hogy valamennyi uniós törvény meg kell, hogy feleljen az emberi jogi normáknak.

A Bíróság nem sorolta ugyanakkor fel ezeket a jogokat. Ehelyett mindig új és új esetekre vár, olyan ügyekre, ahol állítólag megsértették valamelyik emberi jogot, majd eldönti, hogy a szóban forgó jogot védi-e az uniós jog. Az Európai Bíróság végső soron nagyjából átvette az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogokat.

Végezetül, az EU elhatározta, hogy írásba foglalja az összes védeni rendelt emberi jogot, mégpedig egyetlen dokumentumban: így jött létre az Alapjogi Charta, ami valamelyest segített a laikusoknak megérteni, mik is a jogaik.