Központi szerepet kell kapniuk az emberi jogoknak a szegénységgel szembeni fellépésben

Egy friss jelentésből egyértelműen kiderül, hogy csak úgy lehet érdemben és hosszú távon küzdeni a szegénység ellen, ha központi szerephez jutnak az emberi jogok.

A szegénységgel szembeni küzdelemben mindvégig szem előtt kell tartani az emberi jogokat. Erre a következtetésre jutott "Emberi jogok Hollandiában: szegénység, társadalmi kirekesztés és emberi jogok" című jelentésében a Holland Emberi Jogi Intézet.

Szegénység = teher

A jelentés rámutat, milyen terhet jelent a szegénység a különféle emberi jogokra nézve, és fordítva: amennyiben hiányosan érvényesülnek az emberi jogok, sokkal nagyobb az elszegényedés illetve a szegénységben élés kockázata. Gondoljunk csak például az egészséghez, az oktatáshoz, a munkához vagy a lakhatáshoz való jogra. Arra is rávilágított a kutatás, hogy a szegénységben élők 80%-a érzi úgy, hogy csorbát szenved a méltósága. Ezért az Intézet arra kérte a kormányt, dolgozzon ki széleskörű szakpolitikai elképzelést és nemzeti programot a szegénység és a társadalmi kirekesztettség leküzdésére.

A számok nem hazudnak. Hollandiában - és bizonyára a karibi holland szigeteken is - rengetegen, egész családok élnek szegénységben. Bárkivel előfordulhat, hogy elszegényedik: mert elveszíti az állását, elválik, vagy nagyon magas egészségügyi költségeket kell megfizetnie. Olyan összetett problémáról van szó, amely nem egyszerűen annyiból áll, hogy valakinek nincsen pénze. A szegénységben élők sokszor képtelenek kiszabadulni a tehetetlenség, megbélyegzettség, diszkrimináció és kirekesztettség ördögi köréből.

Miként Adriana van Dooiljeweert, az Emberi Jogi Intézet elnöke fogalmazott, "A szegénység csorbíthatja az emberi méltóságot, emellett komoly társadalmi következményekkel jár. Ha az emberek úgy érzik, nem részei a társadalomnak, elégedetlenség alakulhat ki a körükben, és kevesebb bizalmat éreznek az intézmények, így például a kormány és általában a jogállam iránt."

Szegénység és emberi jogok

A méltányos életszínvonalhoz és a szegénységgel, illetve társadalmi kirekesztettséggel szembeni védelemhez való jog, az egészséghez, az oktatáshoz, a munkához és a megfelelő lakhatáshoz való jog egytől egyig az alapjogok körébe tartozik. Ezeken a területeken gyakran szenved csorbát a részvétel, az autonómia, az egyenlőség és a jogi védelem. Sokan táplálkoznak egészségtelenül, élnek egészségtelen lakókörnyezetben, elhanyagoltak, amiért szegénységben élnek.

Hollandiában körülbelül 2,5 millióan analfabéták. Jelentős részük hosszú ideje szegénységben él, egészségügyi gondokkal küszködik és kevéssé vesz részt a társadalmi és politikai életben. Az alacsony iskolázottságú szülők gyermekeinek iskolai teljesítményét általában alulértékelik a tanárok. És hiába, hogy továbbra is munkával szerzik a jövedelmük nagy részét ezek az emberek, nem elég fizetett munkával rendelkezni ahhoz, hogy valaki elkerülje a szegénységet, illetve ki tudjon belőle törni. Végül egyre nő a hajléktalanok száma, sokan vannak, akiknek egyszerűen nem telik lakhatásra.

Minek kellene történnie?

A kormánynak van elképzelése arról, hogyan lépjen fel a szegénységgel és a társadalmi kirekesztettséggel szemben. Ebben azonban nagyobb szerephez kellene jutnia a megfelelő életszínvonalhoz, egészségügyhöz, oktatáshoz, foglalkoztatáshoz és lakhatáshoz való jognak. Külön programot kellene kidolgozni Hollandia európai és karibi területeire. Fontos volna az is, hogy a kormány együttműködjön a helyhatóságokkal, az érdekcsoportokkal és a szegénységben élőkkel. Hasonlóképpen az önkormányzatok is a partnerekkel együttműködve tudnak érdemben bármit is kezdeni a szegénység problémájával.

"A kormány alapfeladatai közé tartozik a létező szegénység enyhítése és a szegénység fenyegetettségének elhárítása," - közölte Van Dooijeweert. - " Az intézet álláspontja szerint csakis olyan szakpolitikai megközelítéssel lehet eredményesen küzdeni a szegénység ellen, amelyikben kiemelten kezelik az emberi jogok érvényesülését."

Milyen tapasztalatok fűződnek a szegénységhez?

Az intézet megbízásából a GfK kutatócég felmérést végzett a szegénység megítéléséről. Eszerint a magukat szegénynek vallók 80%-a gondolja úgy, hogy a szegénység kihat az egészségére. A válaszadók 91%-a érzi azt, hogy a szegénysége korlátozza a szabad választását, és 80%-a szerint csorbul miatta a méltósága. A szegénység a részvételi esélyeket is befolyásolja. Miközben Hollandiában a lakosság 64%-a állítja magáról, hogy tevékeny, az alacsony jövedelműek körében ez az arány mindössze 37%. A szegénységgel küszködők 35%-a érzi magát kirekesztve a helyzete miatt.

Többet is megtudhatsz a témáról az "Emberi jogok Hollandiában: szegénység, társadalmi kirekesztés és emberi jogok" című, (hollandul írt) jelentésből.